Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-23 / 21. szám
4, ______________RÁKOS ti tkárt választotta meg, mivel a czinkotai elöljárósággal ő érintkezik legtöbbet. A választmány a t. közgyűléstől arra nézve is kér felhatalmazást, hogy a Czinkota felőli kis erdőt rendezhesse. A közgyűlés, már kétéve múlt, elhatározta volt, hogy mindenki, aki jövőben telket vesz, akár volt már előzőleg egyesületi tag, vagy nem, akár pedig uj telek avagy régi alkotja a vétel tárgyát, az alapszabályok 11. §. c.) pontja alapján megállapított □ ölenkint 16, tizenhat fillér egyesületi járulékot tartozik fizetni. Már a múlt évi jelentés rámutatott arra, hogy ezen határozat eredményes végrehajtása úgyszólván kivihetetlen, ám a közgyűlés azt mégis fentartotta. Most újólag kérjük a t. közgyűlést, hogy határozatát helyezze hatályon kívül, illetőleg olyan értelemben módosítsa, hogy csak az oly ingatlan után fizetendő az egyesületi törzsjárulék, melyet a vevő az egyesület bizományából vásárol, azaz a mely ingatlanra az egyesületi járulék telekkönyvileg még nincs biztosítva. Alapszabályaink 13 §-a szerint választás alá kerül a választmánynak 13-a, kiknek a közgyűlésen megejtett sorshúzás utján egy évig tartott a megbízatásuk, ezek : Haidekker Sándor, Mátrai Sándor, dr. N e i - szer Antal, P o z s g a y Tivadar, N. T e r s t y án s z- ky Kálmán és Zettner Vilmos. A választmányba a póttagok közül dr. Cliovan- csák István behivatott dr. Krantz Gyula helyett, ki időközben villáját eladta. Az alapszabályok 3. §-a értelmében a számvizsgáló bizottsági 3 rendes és 2 póttag egy év letelte után most újra választandó. A Kerepes gödöllői villamos vasút. Ismeretes dolog, hogy a budapesti helyi érdekű vasút társaság a Budapest — kerepesi vonalát a villamos üzemre átalakításával kapcsolatosan meghosszabbítja G ö d ö 1 1 ő i g. A meghosszabbítást engedélyező törvény most jelent meg a hivatalos lapban, miután a királyi szentesítést elnyerte. VIDÉKE 21. szám Közlekedésünk ügye alakulásának egyik érdekes aktája ez a rövid törvény, melyet a «Rákos Vidéké»- ben évek óta felhalmozott anyag kiegészítéséül egész terjedelmében megismertetünk t. olvasóinkkal, 1909. évi XVIII. TÖRVÉNYCZIKK a kerepes—gödöllői helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában. (Szentesitést nyert 1909. évi május hó 7-én — Kihir- hirdettetett az «Országos Törvénytár-ban 1909, évi május hó 12-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF Isten kegyelméből Ausztria császára, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendéi és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé : 1. §, A minisztérium felhatalmaztatik, hogy a budapesti helyi érdekű vasutak részvénytársaság bu- dapest—kerepesi vonalának Kerepes állomásból ki- ágazólag Mogyoród község határának érintésével a m. kir államvasutak gödöllői állomásáig vezetendő gőz- és villamos üzemre berendezendő helyi érdekű vasutat az 1880, évi XXXI. és azt kiegészítő 1888. évi IV, törvényczikkekban foglalt feltételek alatt engedélyezhesse. 2. §. A kereskedelmi miniszter az előző §-ban említett vasút engedélyezésének magtörténtétől az 1880, évi XXXI. törvényczikk 1. §-a értelmében az országgyűlésnek jelentést teend, 3. §-a. Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi miniszterek bízatnak meg, Mi e törvényczikket s mindazt, a- mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesitmel szemben és voltak köztük olyanok is, akik nagyon összebarátkoztak a fogolylyal. Tudása és katonai erényei elragadták az amerikaiakat és a kivégeztetés előtt néhányan kérvényben folyamodtak Washingtonhoz, az amerikai fővezérhez, hogy kegyelmezzen meg Andréenek. Washington azonban a kegyelmet megtagadta, annyit engedett, hogy ne kötél, hanem katonához méltó golyó általi halál legyen a fogoly osztályrésze és hogy bebizonyítsa, hogy nem a szive sugallatára, hanem a hadi szokásokhoz való kénytelen ragaszkodás készteti a szigorúságra, az ilyen formán való kegyelem megadást maga vitte Iliiül a fogoly Andréenek. — Andrée őrnagy ! — mondta neki Washington, mivel önt hős katonának és derék, kötelességtudó embernek ismertem meg, golyó általi halálra változtattam a hadbíróság Ítéletét. Ezzel kezet fogott Andréeval, megcsókolta homlokát, mire Andrée átadott neki egy kis czeruzarajzot, amelyet készített magáról egy nappal a kivégeztetése előtt és amelyen ezek a szavak állottak: — Washington tábornoknak hódoló tisztelettel Andrée. Washington könybe lábadt szemekkel indult kifelé. Andréet másnap agyonlőtték. Mikor a háború véget ért és Washington elnöke lett az egyesült államoknak, egy év múlva, ott ahol Andréet kivégezték, azon a helyen egy szobor dicsérte a nagy generális dicsőségét és ez a szobor Andrée szobra volt. »Andréenek a katonai hősiesség és kötelesség tudás mintaképének emlékére állították George Washington és katonai bajtársai«. * Ez a szobor jut eszembe, amint itt ülök a budapesti városliget egy messzire esett bronz szobra alatt és azon tűnődöm, hogy milyen nagy ember lehetett az, aki az ellenségének is szobrot állíttatott, mert szépségeket és tiszta erényeket látott benne. * Ott, ami newyorki iskolánkban minden gyerek tudta az Andrée történetét és az angol katonák iránt tanúsított megvetésünket csak növelte az a tudat, hogy az egyetlen hős angol katona is franczia volt. A vérrokonságot nem érzik odaát a britt testvérek iránt. A szabadságharcz, az 1812-iki angol-amerikai háború, ami a kanadai határokat szabta meg és ahol az angolokat szintén legyőzte a yankei flotta, kiirtotta belőlük a testvéri szeretetet és mint ahogy mi a németet tartjuk örökös ellenségnek, az amerikai az angolt tekinti annak. Ahogy a nagy teremben, halálos csöndben, Ié- lekzetvétel nélkül ülünk ott diákok 2000-en és hallgatjuk a száz mesét Georg Washingtonról, a szabad- ságharczról, a hős Andréeról, a hazaáruló Benedikt Arnoldról, a három toprongyos amerikai katonáról, akik nem fogadták el az ezreseket, pedig mezítláb
