Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-16 / 20. szám

20. szám. RÁKOS VIDÉKE 3. a helyzetben, hogy szövetkezeti hússzék felállítására vállalkozhatnék. Arra kéri tehát a község elöljárósá­gát, hogy vegye fontolóra: nem lehetne-e hatósági mészárszéket felállítani, vagy pedig a kérdést a köz­ségnek és szövetkezetnek karöltve megoldani. Ma drágább nálunk a hús, mint Budapesten,.a hol tudvalevőleg méreg drága. Kötelessége tehát a ható­ságnak, hogy közbevesse magát a közönség érdeké­ben, A beadvány igen nagy érdeklődést keltett a képviselőtestületben, melynek nagy része meleg ro­konérzéssel fogadta, — csak a fogyasztási szövet­kezet ádáz ellenségei, a füszerkereskedők közül kel­tek ki ketten lobogó gyűlölettel a szövetkezet ellen, mely most már «rajtuk kívül a kollegáikat, a mé­szárosokat is tönkre akarja tenni.» Soha jellemzőbb jelenetet nem láttunk, mint mi­kor ezeket az önfeledt kifakadásokat hallottuk, elszo­morító tanulságául annak, hogy bizony sokan még nem emelkedtek arra a szellemi és lelkiismereti ma­gaslatra, hogy a saját egyéniségüket külön tudnák választani a köztisztségüktől s midőn mint a köz­ség kormányzó testületének tagja ülnek a zöld asztal mellé, a saját üzleti foglalkozásukat el tudnák felej­teni egy-két negyedórára. A képviselőtestület azonban nem vehette ezúttal tárgyalás alá az érdekes ügyet, mert nem szerepelt a napirendén (csak egy nappal a közgyűlés előtt érkezett a szövetkezet beadványa) ; pótlólagos tárgysorozatot pedig rendkívüli közgyűlésre ki- bocsájtani nem szabad. Annyit végeztek csupán, hogy a kérdés tanulmányozására bizottságot küldtek ki. Tagjai lettek : Hauser Gyula biró, K r e n e - dits Sándor főjegyző, Wayand Károly, Sch var czl József, Freisz Károly, Balázsovich Zoltán, Ént Zsigmond és August Béla. (Gazdasági ismétlő iskola.) A felsőbb hatóságok felhívták Rákosszent­mihály község elöljáróságát, hogy gazdasági is­métlő iskolát szervezzen. A község felmentést kért a teher alól, mert itt földműves lakosság nincs. A közigazgatási bizottság most újból rá irt a községre, hogy az iskolát törvényes kötelességéhéz hiven mégis szervezze meg, mert ha földműves iskolára nincs is szükség, a gazdasági iskolában a gyümölcs­kertészetet taníthatják, aminek a mi tanulóink is kétségtelen hasznát vehetik. Mint nagyközségnek törvényes kötelessége az is, hogy legalább egy katasztrális hold nagyságú faiskolát rendezzen be. A képviselőtestület hosszabb eszmecsere után egyhangúlag elfogadta az elöljáróságnak azt az elő­terjesztését, hogy az uj köztemetőből felhasználatla­nul maradó egy negyedrészt (másfél hold) területet átengedi a faiskola czéljára s ahhoz államsegélyért is folyamodik, a gazdasági ismétlő iskola vezetését pedig rábízza a megfelelő szakképzettséggel rendel­kező Radomszky Mihály tanítóra, B e n t s i k József dr. a tanítás érdekében indít­ványozza, hogy vándor szaktanító kiküldését kérje a község a földművelési minisztertől. Wayand Károly igazgató erősiti, hogy a mi tanítóink is rendelkeznek a szükséges szakképzett­séggel. Balázsovich Zoltán határozottan ellenzi, hogy vándortanitót kérjenek, mert ez azt jelentené, hogy a község nem bízik a saját tanítónk képzett­ségében s ezzel lankasztaná munkakedvét, ambiczió- ját. Eddig nem mutathatott fel az ismétlő iskola különösebb eredményt, mert nern rendelkezett a szükséges eszközökkel. Ha most ezek meglesznek, lássuk, mit produkál a saját erejéből s ne vágjunk annak elébe a méltánytalan kérelemmel. B e n ts i k dr. nem érzelmi alapon akarja a kér­dést eldönteni, Fentartja indítványát. Heves vita fej­lődik, mely után Hauser Gyula biró elrendeli a szavazást. A képviselőtestület igen nagy többséggel elveti Bentsik dr. indítványát s kimondja, hogy külön vándortanitó kiküldését nem kérelmezi. A közgyűlés végül illetőségi ügyeket intézett el. HÍREK. Iskolaegyesület. A rákosszentmihályi is­kolaegyesület választmánya népes ülést tartott a hé­ten Pá Ifi János elnöklete alatt. Ezen az ülésen számoltak be a téli mulatság eredményéről, melynek fényes sikeréről annak idején bőven beszámoltunk. Az anyagi eredményt a 280 korona tiszta jövedelem A szerelem czélja, hogy az emberek áldott faja a világ dicsőségére szaporodjék s az éhség életfen- tartási ösztön, kenyérkereset vagy akárhogy nevez­zük, a világ nagy gépezetének e második főrugója egymásra utalja az embereket. A társadalmat tehát a testi szükség hozta létre. Boldog Eldorádóban bizony aligha volnának vásárok, börzék, jour fixek, sörházak és . . . poéták. De nagyon eltértem tárgyamtól. Elég az hozzá, nekem is e világmozgatók egyike, tudniillik az éhség azt tanácsolta, menjek vacsoráim s én elég okos vol­tam neki szótfogadni. Nagy bolondja lévén a zené­nek, a legelső vendéglőbe nyitottam be, ahol zene volt. Hogy is ne, mikor épen az én édes nótámat húzták: »Csak egy szép lány van a világon!« Azon föltevéssel ültem le a vendéglő legelhagyatottabb zugába, hogy csak eszem-iszom, zenét hallgatok, de nem beszélek senkivel, mert , . . mert az én ismerő­seim közt kevés a szolid ember. Bosszúságomra azonban megláttak régi pajtások s minthogy már régóta nem voltam Budapesten, mind asztalomhoz csődültek. Volt is aztán kérdezősködés, mikor jöttem, hogy vagyok, mit műveltem azóta, micsoda terveim vannak stb. — Ejnye, beh jó színben vagy ! Hanem igazán semmit se változtál! Még egy kicsit falusi levegő után szagolsz. De az istenért, ne beretválkozzál, mert valami kicsapott komédiásnak néznek az emberek ! hullott a megjegyzések zápora árva fejemre. Nekem annál kevesebb megjegyezni valóm volt. Rám is olvasták az Ítéletet, hogy még mindent fitymálni szeretek és hogy az életben soha sem fogok boldogulni. Igazuk volt; de én válasz helyett a legnagyobb fleg­mával mártogattam beafsteekemet a mustárba. Annál többet és annál hangosabban beszéltek a puszipajtások. Amily ábrándossá tett engem a zene, oly ka- czagó hangulatba hozta őket a bor. Az egyik, eme jókedvében látván, hogy se nem iszom, se nem beszélek, azt a megjegyzést koczkáztatta: »szerel­mes a gyerek !« In vino voritas, (Borban az igazság.) Következett erre nagy kaczagás, mialatt nekem volt időm hozzá­gondolni : »De nem a ti szerelmetekkel!« Flegmám azonban ekkor se hagyott el. Néma maradtam, mint a hal s a jeunesse d' orée (arany ifjúság) bosszan­kodva bevallotta, hogy felsült s megállapodott benne, még se vagyok szerelmes, különben nem maradnék ily közönyös. Már késő volt, mikor hazavetődtem s még se tudtam sokáig elaludni. A sáros oláh falutól, egy zöld ablakos, fehéi zsindelyü háztól, abban a barátságos kis szobától s még barátságosabb lakójától sehogy se tudtam sza­badulni. A beafsteek is alkalmasint megfeküdte a gyomromat, mert ami nálam nagy ritkaság, álmod-

Next

/
Thumbnails
Contents