Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-18 / 16. szám
(X. évfolyam. Rákosszentmihály, 1909. vasárnap, április 18. 16. szám. RÁKOS VIDÉKÉ TäRSnDflLnt és KÖZGAZDASÁG» HETILAP RÁKOSSZENTnihflLT NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! IRARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 47. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre .........................8 kor Fél é vre................................4 « Negyed évre........................2 « EGYE S SZÁM ARA 20 FIL.LÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára 20 fillér. Magyarország egészségügye. II. (Befejező közlemény) \ A fertőző betegségek elleni küzdelemnél is fontosabb a gyermek-halandóság csökkentésére törekedni. Az európai országok közt a gyermek-halandóság tekintetében Magyarország az utolsóelőtti helyen áll. Utána már csak Oroszország következik. A múlt század utolsó évtizedének adatai szerint nálunk minden száz újszülött közül már az első évben elhalt 24.7, mig Norvégiában csak 9.7, Svédországban 10.2, Írországban 10.3, Skótországban 12.8, Dániában 13.9, Finnországban 14.2, Svájczban 14.9, Angliában 15.4, Hollandiában 15.8, Francziaországban 16.2 százalék. Főleg a bélhurut és a veleszületett gyengeség azok a betegségek, melyek a legtöbb halálesetet okozzák. Az orvosok által megállapított halálokok sorában pl. 1906-ban a veleszületett gyengeség közel 8 százalékkal s a küdönféle bélbetegségek 10 százalékkal szerepelnek, a két éven aluli gyermekekre vonatkozólag az összes halálesetekhez viszonyítva. Az összes fertőző betegségek pedig a gümőkor- ral együtt hét éven alul csak 8 százalékot tettek ki. De mig a fertőző betegségekkel szemben az orvosnak nagy eredményeket elérni nem lehet, addig a veleszületett gyengeség s a bélbetegségek által okozott halálozás orvosi beavatkozás által nagymértékben csökkenthető volna. És ezen múlik elsősorban az ország jó egészségének kérdése. Mi módon lehetne ezt elérni ? Veleszületett gyengeség és bélbajok ott is nagy mérvben pusztítanak, ahol a nép az orvoshoz könnyen hozzájuthat. Különösen a bélbajok pusztítják az Alföldön a szinma- gyarság csecsemőit — és nemcsak a falvakban, hanem még a városokban is. Erre a kérdésre éppen az orvosok eloszlásának tanulmányozásából lehet a helyes következtetésre iutni. Az orvosok száma ugvanis mai számunk 16 oldal. azon megyékben és városokban kevesebb, amelyekben aránylag nagy a földművelők és ott több, ahol aránylag nagy az iparosok, kereskedők, közlekedési alkalmazottak, értelmiségi kereslettel bírók és tőkések száma. Ennek az a magyarázata, hogy a földműves nép veszi igénybe legkevésbbé az orvost és ha igénybe veszi is, az inkáb csak a látszat kedvéért történik, nehogy megbüntessék. Valójában pedig az orvossal szemben bizalmatlan, és nem követi az orvos utasításait. Az ipari, kereskedelmi és közlekedési alkalmazottak ellenben sokkal gyakrabban fordulnak az orvoshoz, mert a munkásbiztositó pénztár tagjai lévén, az rájuk nézve semmi külön kiadással nem jár. Ezért az orvosban is jobban megbíznak és rendeléseit betartják. Ez az oka annak, hogy a gyermek-halandóság a földműves népnél aránytalanul nagyobb, mert sem a veleszületett gyengeség, sem a bélhurut nem olyan betegségek, melyeket egy orvosi rendeléssel és egy pár kanál orvosság beadásával gyógyítani lehetne. Itt rendszeres kezeltetésre van szükség, erre pedig a földműves nép nem hajlandó, mert fél a költségtől. A gyermek-halandóságot tehát nálunk csak úgy lehetne korlátozni, ha az állam a földműves nép számára is betegsegitő pénztárakat létesítene és kötelezővé tenné a biztosítást 2400 korona jövedelmi czenzuson alul minden kereső földmivesre — tekintet nélkül arra, hogy önálló-e vagy alkalmazott, Minden jegy- zőség területén kellene egy betegsegély; ő pénztárt felállítani s a tagokat lehetőleg kis járulék fizetésére kötelezni. Azért nem is kellene részükre orvosi kezelésen, gyógyszeren, továbbá temetési és születési költségen kivid egyebet biztosítani, hogy az ilyen pénztár kezelése is lehetőleg egyszerű legyen s azt mindenütt a jegyző végezhesse. Ilyen pénztárakat természetesen a városokban is fel kellene állítani, mert a földmives nép a városokban sincs szokva az orvoshoz és innét van az, hogv az alföldi városokban, a rrehelben nagy
