Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-11 / 15. szám

RÁKOS VIDÉKE _________________________15. szám gy űlésnek ezen s néhány illetőségi iigy elintézésén kí­vül egyéb tárgya nem is volt. Rakosszentmihályi kör. A »R á k o s s z e n t m i­h á ly i Kör« mozgalmas napokat él. Bár programm- ján ez idő szerint nem szerepelt semmi nagyobb szabásu mulatság, — a köri élet mégis olyan eleven, mint a legfőbb évadban. Szombaton este kedves vendéget is ünnepelt a kör: megtért egyik legrégibb, általánosan becsült tagja. Bitskey Gyula csömöri főjegyző, kit hosszú időn át sajnálattal kellett nélkü­löznie. Csupa régi, jó barat és igaz tisztelő fogadta körében B i t s k e y t, kinek községünk megalapításá­ban elévülhetetlen érdemei vannak. Az alapvető mun­kásság javát végezte ő ebben a társaságban, hova úgy vonult be újra, mintha haza térne. Melegen ünnepelték a hosszúra nyúlt est folyamán s a kör elnöke, P á 1 f i János lendületes szavakban üdvözölte, mire Bits key nyomban szeretettel teljes hangon válaszolt, felidézve a múltak kedves emlékeit. ígére­tet tett, hogy ezentúl ismét rendes vendége lesz a körnek, hova annyi erős szál köti máig is. A lóvasút közgyűlése. A P u s z t a s z e n t m i h á- 1 y i közúti vasút részvénytársaság, — mint már hírül adtuk — április 15-én, csütörtökön, délután 4 órakor tartja az évi rendes közgyűlését a Bürger­meister (Hüllenkremmer) vendéglő nagytermében. A közgyűlésen csak azok a részvényesek vehetnek részt, a kik részvényeiket április 13-án vagy 14-én délután fél 4—5 óra közt a társaság irodájában (Rá­kosszentmihály, Ilona-utcza) vagy a Magyar leszámí­toló és pénzváltó bank lipót-körúti fiókjában letétbe helyezik. Kinevezés. A földmivelésügyi miniszter előter­jesztésére a király Kellner György aradvármegyei törvényhatósági m. kir. állatorvosnak a főállatorvosi czimet adományozta. A népszerű állatorvos kineve­zése az aradmegyei gazdaközönség körében általános közmegelégedést keltett, mely Rákosszentmi­hály on is hasonló viszhangra talál, a mennyiben Kellner György ismert polgártársunk, helybeli ház­birtokos családjának örömében szívesen osztozik kö­zönségünk. alföldi városban. Kis állás, nem sokat jövedelmez, mégis én leszek a világ legboldogabb embere. Nem először megyek mostan Szamoborba. Jár­tam ott már három év előtt. Akkor is gyakorlat köz­ben kerültem oda. Tiz napot töltöttünk akkor a vá­rosban, mely egyike a legremekebb helyeknek. Engem — akkor még hadnagy voltam — a vár alatt egy kastélyszerü épületben szállásoltak el. Régi épület, talán a várral együtt építették fel. Kis dom­bon, kert közepén fekszik, amely kertnek folytatása az épület háta mögött a hegyoldalon az erdő. Amint szállásomra értem, egy jóságos öreg asszony foga­dott. Férje kapitány volt s elesett Szarajevó ostro­mánál. E régi kastélyban élte özvegysége szomorú napjait leányával, egy tizennyolcz éves gyönyörű teremtéssel. Ez a kastély volt minden vagyona. Jö­vedelme pedig az a néhány száz forint, amit a király kegye adományozott éven kint neki. Margitnak hívják a leányt. A Iegbájosabb terem­tés, kit életemben láttam. Alabastrom arczát holló­fekete haj övezi, fekete szempillái alól kék szemek mosolyognak. Magas, karcsú a termete, idomai re­mekek, amilyet nem készített soha szobrász vésője. Hamar összebarátkoztunk Margittal. Ha gyakor­latról fáradtan hazatértem, elébem szaladt a kis ka­puig s ő maga gondoskodott, hogy semmiben ne szenvedjek hiányt. Kis szobám ablaka minden reggel, minden délben friss virággal volt tele. Ó maga szedte kint a kertben, ő maga kötötte össze bokrétába kis kezeivel. Országgyűlési képviselőválasztók Rákosszentmihá- lyon. A vármegye kiküldött bizottsága szombaton fejezte be az országgyűlési választók névjegyzékének kiigazítását Rákosszent mihályon. A bizottság tagjai voltak Zách ár Kálmán gödöllői ügyvéd, Bits key Gyula csömöri, Fáy Aladár k i s- tárcsái és I g ó, maglódi főjegyző, kiknek Rákos­szentmihály községe részéről Hauser Cyula biró és Kren edits Sándor főjegyző segédkezett. Az eredmény ismét kiáltó adata Rákosszentmi­hály fejlődésének. Ugyanis tavaly 419 volt a hely­beli választók száma, mely a múlt év folyamán 33-mal apadt, tehát 386 egyénre szállott alá. Az idei összeírás alkalmával ez az összeg 158 uj választóval szaporodott úgy, hogy községünknek jelenleg 534 képviselőválasztói joggal biró lakosa van. A Rakosszentmihályi kör átalakulása. Mint már je­lentettük, a Rákosszent mihályi kör uj, önálló helyiségek építésén szorgosan dolgoznak' az Ilona- utcza és Rákosi-út sarkán. Az uj helyiséggel kapcso­latosan nagyszabású változáson megy keresztül maga a kör is. Legutóbb, Pá 1 fi János elnöklete alatt tartott vá­lasztmányi ülésén megállapította a kör uj szervezetét. Balázsovich Zoltán titkár előterjesztette az elő­készítő bizottság tervezetét az alapszabályok módo­sítása tárgyában. A módosított alapszabályokat most a kör rendkívüli közgyűlése fogja tárgyalni s azután nyomban felterjesztik jóváhagyás czéljából a bel­ügyminisztériumba. A rendkívüli k ö z g y ü 1 é s t április 17-én, szombaton, este 7 ólakor tartják az Engelbrecht vendéglőben levő ez idő szerinti körhelyiségben, hova ez utón is meghívják a kör tagjait. Az uj alapszabályok több fontos változ­tatást tesznek az egyesület szervezetén, mely a válto­zott és előrehaladott viszonyoknak megfelelően át­alakul. Maga a kör is megválik népszerű, de kissé túlságosan szerénykedő czimétől és kaszinóvá alakul át, a mivel a fejlődés igényeinek akar a külső formában is megfelelni. Az egyesület a »Rákos- szentmihályi községi kaszinó« czimet ve­szi fel s kibővíti tisztikarát, valamint kiterjeszti tiszt­viselőinek alapszabályszerinti működése körét. A részleteket a közgyűlés után ismertetjük. A délutánokat együtt töltöttük el. A kertben sé­tálgattunk s ezer bohóságot összebeszéltünk. Estén- kint zongorához ült Margit s én gyönyörködve hall­gattam remek játékát, csengő énekét. Észrevettem magamban, hogy őrülten szeretem ezt a leányt és láttam, hogy Margit sem idegenkedik tőlem. Életem legboldogabb perczeit itt töltöttem el. Távozásom előtt az utolsó estét is együtt töl­töttük. Szótlanul sétálgattunk egymás mellett a kert­ben, a hegyoldalon elterülő erdők felé. A kínos csen­det végre én törtem meg. Az elválás fájdalmairól beszéltem. Az ő arczán egy könycsepp pergett végig. Én forró csókjaimmal felszántottam. Megcsókoltam száz­szor, ezerszer. Keblemre szorítottam fejét s igy su­sogtam fülébe: — Szeretlek, Margit, imádlak, nem hagylak el soha ! Vallomásomra ő egy csókkal válaszolt. Égető csókkal, most is érezem arczomon. Ez a csók aztán tüzbe borított. Megőrjített, bolonddá tett. Vaserővel szorítottam magamhoz a leányt, aki menekülni igye­kezett. Hiába vergődött szegény kis galamb, nem tudott elmenekülni . , . Mikor kábultságomból magamhoz tértem, Margi- tot nem láttam sehol. Kerestem, nevén szólítottam, de hiába. Vacsoránál láttam utoljára. Sápadt volt nagyon s kék szemével szemrehányólag tekintett reám.

Next

/
Thumbnails
Contents