Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-28 / 13. szám
6 RÁKOS VIDÉKÉ 13. szám. A képviselő testület a bemutatott tervüket és költségvetést elfogadta s az ügyben küldöttséget küldött ki a belügyminiszterhez közbenjárásra. Gyógyszertár Csömörön. A belügyminiszter Csö- m ö r községben gyógyszertári jogot adományozott Kovács Sándor gyógyszerésznek. Az uj gyógyszertár legközelebb megnyílik, a mivel a csömörieknek régi jogos óhajtásuk teljesül. A mátyásföldi templom orgonája. A mátyásföldi templom uj orgonáját e héten avatták fel ünriepies istentisztelet keretében. A mátyásföldiek a kitünően sikerült orgonáról a szállító czég- nek a következő levélben fejezték ki elismerésüket: — »Tekintetes Rieger Ottó udvari orgonagyáros urnák Budapest, VII., Garay-utcza 48. A mátyásföldi templom részére Ön által szállított orgona, alant irt napon megvizsgáltatván, a szerződés szerinti megrendelés minden tekintetben betartottnak találtatott. A változások úgy hangzásra, mint jellegre kiválók. A játszás kellemes, a hangok megszólalása a legpreczizebb. Az egész mű kiállítása nemcsak finom Ízlést, hanem a templom architektúrájának művészi felfogását is jellemzi, — Mátyásföld, 1909. márczius 14-én. — B e 1 1 o v i c s Imre, zene-igazgató. P o z s g a y Tivadar, templomatya. Féláru kedvezmény a községi jegyzőknek és városi tisztviselőknek. Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter a városi tisztviselőknek és községi jegyzőknek régi kérését teljesítette, amennyiben saját személyükre vonatkozólag féláru vasúti jegy váltására jogosító igazolványt engedélyezett. Régi és jogos igénye volt ez a majdnem 7 ezer tagból álló derék közigazgatási tisztviselői karnak s éppen ezért ezen jogos igény kielégítése Kossuth Ferencz érdemét dicséri. Közgyűlés. A gödöllői p o 1 g á r i k ö r márczius 14-én tartotta rendes évi közgyűlését, melyen a tisztujitást is tartották. Elnökké újból egyhangú lelkesedéssel Nyiry Lajost, a »Gödöllő és Vidéke« szerkesztőjét választották meg. Segédjegyző választás. A közigazgatási bíróság határozata folytán üresedésbe jött aszódi segédjegyzői állás betöltése hallomásunk szerint 1—2 héten belül meg fog történni. A választás kimenetele mind- nyájunk előtt bizonyára ismeretes, mivel a község zöme a minden tekintetben megfelelő jelenlegi s. jegyzőt Pogány Józsefet fogja támogatni. Uj gyógyszertár. A belügyminiszter — mint értesülünk —■ újabban ismét két gyógyszertárt engedélyezett a fővárosban és pedig egyet K ő b ány á ra, melynek a tulajdonosa Kib 1 i n g provizor lesz, aki Bayer Antal gyógyszerésznél egyhuzamban 25 éven át szolgált. Orvosolt panasz. Közönségünknek jogosult panasza, — a melyet velünk is több oldalról közölt, — hogy a helyiérdekű vasút »Rákosszentmihály« állomásán nagy a sár és a viz s a közönség e miatt csak ügygyel-bajjal tudja a lóvasúti kocsikat megközelíteni. Tudomására adtuk e panaszokat a rákosszentmihályi lóvasuttársaság igazgatóságának, melynek nevében Pál fi János elnök felkérte a helyiérdekű vasúttársaságot, hogy az állomás környékét tegye járhatóbbá. A helyiérdekű vasutak igazgatósága részéről Szél Árpád főmérnök Ígéretet tett, hogy az említett területre sürgősen kavicsot és széntörmeléket hordát, a mi a sarat megszünteti. Ez irányban meg is tette már a szükséges intézkedéseket, a mint — a gyois és előzékeny eljárás elismerésével — megnyugvással vehet tudomásul közönségünk. Mulatság Rákosfalván. A rákosfalvi Ács-féle vendéglőben érdekes mulatságot tartottak, melyet nagyszámú közönség részvétele tett sikeressé. A helybeli majoroslegények ügyes műkedvelői előadást is rendeztek, melyet zajos tapssal jutalmazott a vidám kedvű publikum. Orgonaszentelés. Páratlan egyházi ünnepély folyt le folyó hó 21-én, vasárnap d, e. Mátyásföldön. A rég óhajtott s várva-várt orgona, a templom berendezésének egyetlen hiányzó része és disze, nem csak felállittatott, hanem e napon föl is szenteltetett A fölszentelést püspöki megbízás alapján Kratoch- w i 1 1 József csömöri plébános végezte, aki lendületes beszédjében a mátyásföldiek összetartását és összműködését találóan az orgona sípjaival hasonlította össze: ahol, bár különböző nagyságú és szerkezetű sípok vannak is alkalmazva, épp úgy, mint talmas öklével úgy vágta mellbe a csufolkodó bájtért, hogy levegő után kapkodva, hanyatt vágódott. Úgy terült el a földön, mintha a villám csapta volna meg. No, jaj neked, mit tettél jó Vári Szabó János. Megütötted a felebbvalódat. Tudod-e, hogy ez nagy bűn, melyért szigorú büntetés, garnizio-áristom jár ? Nem banta azt a nagy tahó. Azzal se törődött volna már, ha felakasztják. Megtette a dolgát, megmutatta, hogy őt büntetlenül nem bántalmazhatja senki. Nem akasztották fel, pedig őrmester ur Sólyom kilátásba helyezte, Még csak garnizióba se csukták. Az igaz, hogy ezt csak kapitány ur Komo- rovcsáknak köszönheti. Mert a kapitány ur szigorú ember, néha kegyetlen is, de igazságos ember. Nem tűri, hogy a századnál más is gorombáskodjék a legényekkel. Ez az ő jussa. És az ő jogait ne bitorolja senki. Se főhadnagy, se őrmester, se egy nyomorult frájter. Mert megmutatja, ki az ur a kompániánál. Most is megmutatta. Meghallgatta az esetet s ő maga szolgáltatott igazságot. A frájter urat lefokoztatla s ráadásul be is csukta. De becsukta Vári Szabó Jánost is. Tiz napot töltött az áristomban vason, vizen és száraz kenyéren. — Most megtanítom kendet! , , . Kiáltotta mérgesen a legényre. S meg is tanította. Vagy félóráig egyebet se csináltatott vele, csak letérdepeltette, hasra a földre fektette, meg újra talpra parancsolta. Vezényszava csak ez volt: Le ! Erre a szóra Vári Szabó János a földre vágta magát, hogy csak úgy zuhogott. Alig érte azonban teste a földet, már újra harsogott a frájter ur vezényszava : Fel! A legény nagy erőlködéssel talpra ugrott, de még ki se egyenesedett egészen, mikor az előbbi vezényszó újra a földre parancsolta. így tartott ez vagy huszonöt perczig. Szegény Vári Szabó János zihált, lihegett a fáradtságtól, de a frájter ur nem adott pihenőt, hanem fogait vicsorgatva, rákiabált: — Nagy legény volt kend otthon, ugy-e? Sar- kantyus csizmát viselt, a biró lányával tánczolt. Látja kend, igy járnak az ilyen hires legények ! s a puskatussal jól oldalba ütötte. Ez a beszéd, ez a cselekedet egészen kihozta a sodrából a rengeteg legényt. Lábai megremegtek a nagy indulattól, szeme veszedelmesen villogott. Frájter ur Kondács ezt nem vette észre, vagy nem akarta észre venni, dühösen tovább komman- dirozott: Le ! De nem hallotta ezt már Vári Szabó János. Ha-
