Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-28 / 13. szám
RÁKOS VIDÉKE TflRSnDflLni'és KÖZGflZ&flSrtQl HETILAP RflKOSSZENTnihflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 47. IX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1909. vasárnap, márczius 28. 13. szám. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre.........................8 kor Fél évre ...............................4 * Ne gyed évre..........................2 < EGYES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára 20 fillér. Legyen rend I A Rákos vidékének közönsége kezdettől fogva és minden téren a szabadságnak sokkal nagyobb mértékét élvezi, mint a főváros agyonszabályrendeletezett lakossága. Bizonyos, hogy nem valami gyönyörűséges az ember élete a mi szépséges fővárosunkban, ahol minden pillanatban nem csak hétszer vétkezik a legártatlanabb lelkű ember is, hanem hetvenhét kihágást követ el. Egy bogaras közigazgatási férfiú nemrég könyvet adott ki a kihágások nemeiről. A termetes, ujjnyi vastag fűzet abból áll, hogy a kihágások c z i m e i t sorolja fel betűrendben, megjelölvén egyúttal a törvényt, szabályrendeletet, miniszteri rendeletet, polgármesteri, tanácsi, főkapitányi és Isten tudja még miféle rendeletet, amelybe a felsorolt cselekmény ütközik. Csak a villamos vasúton való utazás alkalmával hét-nyolcz féle kihágást követhet el a gyanútlan pazsasér. Azt a fővárosi embert, akit még kihágásért soha meg nem büntettek, legközelebb az angol muzeum ritkaság gyűjteményében helyezik el, hogy csudájára járhasson az öt világrész lakossága. Ráadásul az az érdekes, hogy a fővárosban a kihágási szabályoknak mindenkor érvényt is szereznek. Egész légió hivatalnok naphosszat egyebet se tesz, mint tárgyalási jegyzőkönyveket szerkeszt a kihágásokról és ítéleteket gyárt. A meggyötört, verejtékező delikvens pedig még boldog, amikor fizetheti a büntetést, mert ezek a kútba esett koro- nácskák megmentik a további válogatott kínzásoktól, amelyeket a félnapokon át gyanús társaságokban lakott forró előszobákon, jéghideg folyosókon, büzhödt levegőjű tárgyaló termeken keresztül, a magát Julius Caesarral rendszerint összetévesztő, gőgös ítélő közegek villámokat szóró trónusáig el kell szenvednie, hogy azután további félórákon át járhassa a hivatalos szobák labirintusát csak azért, hogy a keserves garasát a világegyetem megbillentett egyensúlyának helyreállítása czéljából a mindent elnyelő pénztárba befizethesse. Ez után a tréning után a purgatorium valóságos élvezet lehet. Hát bizony a rendnek ez a túlfeszített fogalma, a rend biztositásának ez a pokolbeli rendszere nem okozhat valami nagy gyönyörűséget az áldozatául ejtett földi halandónak, de az bizonyos, hogy ha a szabályokat az idők folytán létrejött elfajulásaiktól, a rendszabályok alkalmazásának groteszk túlzásaitól megszabadítanák, — lényegükben igen derék, üdvös, rendezett állapotot teremtenének. Mert mindegyik szabályt okos és helyes czél- zattal alkottak meg, csak alkalmazni nem tudják és nem akarják az arra hivatott emberek. Ezekután nagyon jól megérthetjük a mi derék felebarátainkat, akik, mikor a főváros határán kilépnek, hogy a Rákos vidékén rakjanak maguknak kicsi, de nyájas fészket, alaposan fellélegzenek s nem is igen igyekeznek eltitkolni azt a jó érzésüket, hogy a béklyók nyűgéből kimenekült szabad embereknek képzelik magukat, akik közül a legszerényebb is, — úr itt a maga tanyáján. Ezt az uraságát érezteti is kegyetlenül. Öt perczczel ezelőtt felirta a rendőr Budapesten, mert a megtelt lóvasutra fel akart tolakodni s megszeppenve várja a büntetést a kihágás vétkéért, -— itt meg ő szidja össze teli torokkal a lóvasut kocsisát, amiért a zsúfolt kocsira felkapaszkodott, Budapesten kihág és görnyedve hallgatja az Ítéletet a zord rendőr- kapitány előtt, ha ajkának felesleges nedvét — elég illetlenül — a kocsi padlatára ejtené, — itt meg akár a szegény direkczió fejére czé- loznának vele, — amiért önfeláldozó, ingyen munkájával évek óta biztosítja közlekedésüket a fővárossal s lehetővé teszi itt lakásukat, értékében megsokszorozta ingatlanukat. Budapesten kijár a kegyetlen büntetés, ha a gyalogjáró tisztátalan, ha sikos,-ha havas, ha vizes, ha poros, ha akármilyen, — hisz mindenre van paragrafus, — itt pedig évek óta nem képes a hatóság arra kényszeríteni az ingatlantulajdonosokat, hogy a házak tájékát úgy, ahogy rendben tartsák, hogy a gya- logutakon a szabad közlekedést biztosítsák. mai számunk 16 oldal.
