Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-14 / 11. szám

11. szám. RÁKOS VIDÉKÉ 3. brecht-vendéglő nagytermében. A gyűlésen a tagok nagy számban jelentek meg s a — fájdalom — hosz- szabb idő óta betegeskedő Zelky Endre helyett Keller Gyula elnökölt, ki üdvözölve a megjelen­teket, megállapítja, hogy a közgyűlést szabályszerűen hívták össze és a tagok határozatképes számban je­lentek meg. A jegyzőkönyv hitelesítésére Kiss Fe- rencz és E 1 b 1 i n g e r János tagokat kéri fel. K r e- n e d i t s Sándor üzletigazgató előterjesztette az igaz­gatóság jelentését az ötödik évtársulat eredményéről. Szántó Pál könyvelő felolvassa a mérleget, Döf- fel László bemutatja a felügyelő-bizottság jelentését, mindezt a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadja s Urbányi János felszólalása után a felmentvényt megadja. A felügyelő-bizottság részére 150 kor. tisz­telet dijat szavaznak meg, a napibiztosok diját pedig 1 koronáról 2 koronára emelik fel. Nagy örömmel hallgatták meg Krenedits üzletigazgató előterjesz­tését a befejezést nyert első évtársulat felszámolá­sáról. Az intézet a tagoknak az átélt pénzügyi válság és rossz viszonyok ellenére öt százalék tiszta nyereséget adhat osztalékul. A kifizetést április elsején kezdik meg.Az igazgatósági tagságokról Kneif Endre és Szandovics Jakab lemondottak, mit a közgyűlés sajnálattal vett tudomásul s kimondotta, hogy ezentúl csak hét tagú igazgatóságot választ. Újból egyhangúlag megválasztották a többi, eddigi igazgatót, Zelky Endre, Keller Gyula, Krene- d its Sándor, Pálfi János, Hauser Gyula, Schvarczl József, és E g e r z e i g e r József személyében. — Döf fel László felügyelő-bizottsági tag is lemondott — betegsége miatt tisztéről, egy hely pedig ürese­désben volt, a két felügyelő bizottsági tagságra egy­hangúlag- megválasztották Kiss Ferenczet és Kori- ger Ágostot. A megüresedett választmányi tagságra végül megválasztották M i k o s Ferenczet, mire a közgyűlés véget ért. A czinkotai leánynevelő-intézet. A Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesületé­nek czinkotai leánynevelő intézete előjegyzést az 1909 10, iskolai évi beírásra már most elfogad. Az intézet e tárgyban kiadott érdekes tájákoztató közle­ménye igy hangzik: Az intézet Budapesttől 11 kilo­méter távolságra Czinkota községben épült. A község éghajlata enyhe, a vidéke erdős, kedves nyaraló és ki­pok Írást, az már összetart azokkal. A törvény em­berei mind összefognak, ha az egyik haragszik a lá­nyomra, akkor mind megfojtaná egy kanál vízbe. Pedig az nem bántott soha senkit. Megsürgönyözte ide a biró, hogy eljövök és már itt is feluszitotta rám a törvényt. De én elmegyek a királyig. El én. Nekem adják vissza a lányomat. Nem bolond az! Jobb esze van annak, mind akármelyik fiskálisnak. De dalolni csak szabad. Mutassa meg nekem azt a törvényt, ahol az áll, hogy bolond ember az, aki dalol. Az ügyész: Menjen haza szépen, lelkem és majd utána nézünk a dolognak. Ha nem bolond a lánya, majd kiszabadítjuk. De most már menjen. (Tuszkolja kifelé.) Zsuzsa néni: Az ügyvédnél is igy jártam. Csak menjek haza, de ő nem vállalja a port. Ha a házam rá megy, azt sem bánom, mon­dok, csak vállalja. De nem vállalta. Összejátszik az is a bíróval, a jegyzővel. Hát most megyek, kiiratom, az újságba. Ki én. Elmék a királyig. Az én lányom nem bolond. (Zsuzsa néni leér az utczára. Zavartan néz kö­rül, nem tud eligazodni. Az ajtóban egy bírósági kézbesítőt szólít meg:) Zsuzsa néni: Mondaná meg, hol van az, ahal az újságot csinálják? Tudja kérem, a lányom dol­gában. A kézbesítő: Melyik? Sok van ám! ránduló heiye a főváros lakóinak, A budapest-czinkotai helyi érdekű vasútnak pálvaudvara a budapesti keleti pályaudvar tőszomszédságában van: innen a czinko- tai állomás 35 perez alatt érhető el, E vasútnak villámos üzemmé átalakítása most folyik. Az intézet magas földszintből és két emeletből áll, egészen uj, az egézségügyi követelményeknek mindenben megfelel. Középponti fűtésre van berendezve, hálótermei tága­sak, iskola helyiségei világosak, teljesen modern be- rendezésüek. Az épületnek vizvetéke és csatorna rendszere van. Az összes helyiségeket gáz világítja. Fürdői mintaszerűek. Az intézetnek 4 elemi és 4 polgári osztálya van. Bizonyítványai a nyilvános állami intézetek által kiállított bizonyítványokkal telje­sen egyenlő értékűek. Minden gyermek saját vallása szerint való hitoktatásban és nevelésben részesül. Az intézet még két évre szóló ipari szakoktatási tanfo­lyamra is be van rendezve, melyet a növendékek vagy a 2-ik polgári, vagy a teljes négy polgári osz­tály elvégzése után látogathatnak. Az ipari szakokta­tásban, különösen fehérnemű és felsq ruhanemű (női konfekezió*) szabással és varrásával foglalkoznak. Az élelmezés tápláló, házias, Az intézetnek állandó házi orvosa van, aki helyben lakik. Egy gyermek ellátási dija az iskolai pénzzel és teljes ellátással évi 800 korona. Oly gyermekek, kiknek otthonuk nincs, a nyári hónapi szünetet is az intézetben tölthetik a nélkül, hogy ezért külön dijat fizetni tartoznának. Az intézeten való felügyeletet Batthyány Gézáné grófné az egyesület pártfogónője, és Damjanich János özvegye, az egyesület elnöke gyakorolja. Az összes tanítók az intézetben laknak s a gyermekek velük étkeznek. Részletes értesítőt az igazgatóság készség­gel bocsát az érdeklődőknek rendelkezésére. A fogyasztási szövetkezet közgyűlése. A rákos- szentmihályi fogyasztási szövetkezet márczius 28-án, d. u. 4 órakor tartja rendes évi közgyűlését az Engelbrecht - vendéglő nagytermében. E tárgyban utalunk a mai számunkban közzétett hir­detésre, mely minden szükséges tájékoztatást magá­ban foglal. Kiderül abból, hogy a szövetkezetnek 179 tagja van, kik közül 19 lépett be az 1908. év folyamán. Az összes üzletrész száma 257. Zsuzsa néni: Akármelyik. Csak újság legyen, (A kézbesítő megmutatja neki merre menjen; néhány perez múlva Zsuzsa nénit egyik riporter a másikhoz küldi, végre is a szerkesztőségi szolga szóba áll vele. Zsuzsa néni: Hogy kit keresek? Hát tetszik tudni, már ide kellett jönnöm. Az ügyvéd összees­küdött az ügyészszel, meg a bíróval a lányom ellen. Már térdig kopik a lábam a sok járásba, de addig nem nyugszom, amig ki nem adják a lányomat. Olyan eszü lány, hogy hozzájárt a fél falu levelet Íratni. Mégis bevitték. Haragszanak ránk, tekintetes ur, rám is, de a lányómra különösen. Úgy volt ez régen is, mindig. Az apámra, aki pedig tüzes, okos ember volt, szintén csak haragudtak. Még apró gyerek vol­tam, mikor bevitték. Ott is halt meg szegény a sok gyilkolástól. Ölik ott az embereket. Ezt Írja ki a te­kintetes ur, mert nekem ezt mondták otthon, hogy ide jöjjek, itt igazat adnak a szegény embernek. A szolga: Hozott valami Írást? Zsuzsa néni: írást? Hoztam. Itt a házassági-le­velem, itt az uramról, hogy meghalt. Iszákos ember volt, nyugodjék azért, nincs semmink, de ha a há­zam rámén, akkor is kiszabadítom szegény lányom a bolondok közül. Olyan jó lány, tekintetes ur! A légynek sem vétett soha. Templomjáró lány volt. Én tanítottam imádkozni, mikor apró kis lányka volt, összetettem a kezeit, aztán este mindig imádkozott.

Next

/
Thumbnails
Contents