Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1908-12-20 / 51. szám

Vili. évfolyam.

Rákosszentmihály, 1908. vasárnap, deczember 20.

51. szám.

RÁKOS

VIDÉKE

TrtRSflDflUM'és KÖZGfiZ&flStfGI HETILAP

RÁ KOSSZÉNTAihflLT NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA.

A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZEN TMIHÁLY1 SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI IPARTÁRSULAT. AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLY! KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Rákosszentmihály,

Rákosi-út 61.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Felelős szerkesztő :

BALÁZSOVICH ZOLTÁN.

Előfizetési ár : Egész évre

.....................8 k»r

Fel évre...........................4 «

Negyed évre......................2 «

EGYES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petltsor ára 20 fillér.

Az uj ipartörvény.

Régi óhajtása az iparosságnak egy uj ipartörvény megalkotása. Mégis kétségtelen hogy minden érdekelt tényező szívesen vár a kétévtizedes várakozás után még egy ideig, ha ezzel inkább látja biztosítva egy oly ipartörvénynek a megalkotását, amely a gyakorlatban végre is hajtható s amely az életbe átültetve, üdvös hatással lesz az iparra és kereskedelemre. Már pedig az uj törvénytervezet oly sok és oly nagyfontosságu kérdést ölel fel, a gyakorlatban még ki nem próbált uj intézményeket kíván létesíteni és általában annyira túlterjeszkedik ipartörvényünknek megszokott keretein, hogy a gyakorlati alkalmazhatóság szempontjából az alapos megfontolás nagyon is indokolt.

Ami a törvénytervezetet általánosságban illeti, minden érdekelt tényezőnek és mindenkinek, aki az ország iparának és kereskedelmének fejlesztését és virágzását szivén viseli, örömmel kell látnia, hogy az 1884. évi 17. törvényczikkben foglalt, most érvényben levő ipartörvényünknek a revíziója nagy lépéssel haladt előre a megvalósulás felé. Ámde más kérdés, vájjon kivánatos-e, hogy a tervezet jelen alakjában és főleg mostani terjedelmében váljék törvénynyé ? Erre a kérdésre habozás nélkül és határozottan nemmel kell felelnünk.

A tervezethez fűzött előszó maga is elismeri, hogy sok szó fér ahhoz, hogy az egész anyag egy törvény legyen-e ? Mellette felhozza azt, hogy az egybefoglalt részek igy szoros kapcsolatba kerülnek; hogy egy törvénybe foglaltatván különféle rendelkezések, az eljárás egyszerüsittetik és elkerülhetőkké válflVai számi

nak az ismétlések és más törvényre való hivatkozások.

Ezek az érvek azonban nem elég fontosak és semmiesetre sem elegendők arra, hogy az uj ipartörvénynek a tervbe vett kiterjedésében való megalkotása mellett foglaljunk állást, azokkal a sokkal nagyobb számú és sokkal fontosabb indokokkal szemben, amelyek ellene szólnak. Ezek között a tervezet előszava is felhozza azt, hogy a törvény nagy terjedelme megnehezíti annak kezelhetőségét, hogy specziális törvények könnyebben mennek át az egyes érdekeltségi körök vérébe, tehát alkalmazásuk egyszerűbb és köny- nyebb.

Vannak azonban ezeknél súlyosabb indokok is. Mindenekelőtt az, hogy a tervezetből mostani terjedelmében és alakjában lehet egy törvény, de egységes törvény soha. A törvénytervezetnek egyes részeit annyira különböző felfogás lengi át, mintha azok nem is egy korszakban készültek volna.

De nem tekintve, lehetetlen, hogy ipari életünk a legnagyobb zavarok és legsúlyosabb rázkódtatások nélkül megbirja annyi uj intézménynek az életbe egyszerre való átültetését, sőt a meglevő és megmaradó intézmények keretén belül is annyi uj intézkedésnek egy időben való keresztülvitelét, mint amennvit a törvénytervezet magában foglal.

Még egy, nem kevésbé lényeges szempont szól az ellen, hogy a tervezett reformok mind egy időben lépjenek életbe. Ezeknek az uj intézményeknek a fenntartása ugyanis óriási költségeket igényel, amely költségeknek nagyobb részét járulékok és tagsági dijak alakjában közvetlenül és kizárólag, másik részét pedig közvetve, adó alakjában jobbára szintén ik 16 oldal.