Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-11-29 / 48. szám
48. szám. RÁKOS VIDÉKÉ 5 s é g v e t é s t e hét elején terjesztették fel a vármegyére, hol a törvéuyhatósági bizottság november 30-iki közgyűlése dönt a jóváhagyása felől. A vármegyei számvevőség nem emelt kifogást a pótköltségvetés ellen, melybe a házszámtábláknak ügyét is belefoglalták s igy az e czimen kivetett költség behajtása is elnyeri a hatósági szankcziót Rákoscsabái takarékpénztár. A rákoscsabai takarékpénztár ezer darab uj részvény kibocsátásával alaptőkéjét 300000, koronára emelte fel. Halálozás. V i 1 á g h y Károly drt., Rákosfalva kerületi orvosát súlyos gyász érte, Édes anyja elhunyt Szentesen hol a család és nagyszámú tisztelőinek mély részvéte közben temették el. A szomorú gyászszertartásról hazajövet Világhy dr. és test- véröcscse azon a motoros vasúton ült, amelylyel az ösmert összeütközés történt. Az ifjabb Világhy és egy fiatal házaspár megsebesült a baleset alkalmával, hol az első segélyt Világhy dr. adta. Újpesti hírek. Újpest város jövő évi költségvetésében a községi pótadót 34 százalékban állapították meg. — Az újpesti állami polgári leányiskola de- czember első napjában ünnepeli meg fennállásának huszonötödik évfordulóját. Csütörtöki társaság. A csütörtöki társaság a megszokott mederben tölti kellemes estéit, melyeken érdekes újításul szolgál, hogy a tagok jótékony- czélu alapot léiesitettek, melynek pénzkészletét esténként apró adományokkal növelik. A társaság buzgó pénztárosa, Faragó Dávid, már csinos összeget kezel ezen a czimen. A minap kettős ünnepet ült a csütörtöki összejövetel. Mátyásföld népszerű elnökének, B e I 1 o v i t s Imrének és egyik kedves tagjának, Sirch Imrének nevenapját, A borgazda szerepét Beilovits töltötte be, Sirch Imre pedig megváltás fejében jótékonyczélra 100 koronás alapítványt tett. — A legutóbbi csütörtökön a vigságot szomorú emlékezés váltotta fel. A társaság mély megindulással gyászolta egyik kidőlt törzsökös tagját, a szegény, korán elköltözött P a u 1 h e i m Jánost. Ezer kedves, apró mozzanatot, tréfát soroltak fel a hű barátról, kit úgyis dicsőítettek, mint a magyarság terjesztésének egyik derék bajnokát. Élemedett korában még egy szót sem tudott magyarul, jóformán a gyermekeitől tanulta meg nyelvünket, melyet mindenkitől megkövetelt s azontúl maga is mindenkor használt. A csütörtöki társaság hatalmas, nemzeti szinsza- lagos koszorút tett sírjára s kiküldte két tagját, Fehér- váry Józsefet és Zehntbauer Gyulát, hogy a társaság részvétét a gyászoló családnak kifejezze. Nem bántják a fákat! Örvendetes hirt jelenthetünk : amint múlt heti felszólalásunkban is előre feltételeztük, a kőbányai elöljáróság méltányolta a felhozott okokat s intézkedett, hogy a lóvasut útja mellett levő fasor fáinak ne essék bántódásuk, A mi panaszunk súlyát lényegesen növelte Pá Ifi János számtanácsos közbenjárása, kinek úgy T operczer Péter X. kerületi elöljáró, mint L i n h a r t főmérnök lekötelező szívességgel kijelentette, hogy a fasort megvédelmezik, csak az összenőtt vagy rendetlenül, útban álló fákat távolitják el, hogy rendezett, kettős fasor maradjon a czinkotai határszélen. Mindig tudtuk, hogy mindketten jóakaróink s áldatlan feladatra nem kaphatók : köszönettel fogadjuk most is nobilis és korrekt eljárásukat. Csak azt csudáljuk, hogy a czinkotaiak olyan ellenségei a fáknak. Most is tőlük eredt a — szerencsére sikertelen — támadás. Kérjük a czinkotai elöljáróságot, máskor akadályozza meg az efélét. Elég sajnálatos, hogy a czinkotai telepek olyan puszták s nélkülözik a legszebb díszt : a fákat. Legalább a határukon kívül levőket ne bántsák ! Balesetek. A minapi rettenetes jeges idő számtalan balesetnek volt okozója. A síkos utakon valósággal életveszélyes volt a közlekedés úgy a főváros sima kövezetén, mint nemktilömben a mi burkolatlan utunk jéggé fagyott rögein. Mátyásföldön és Czinkotán három súlyos baleset történt. A magyar gazdasszonyok czinkotai árvaházának igazgatója, Sárcsevics Betti olyan szerencsétlenül zuhant le, hogy karját törte. Töttössy Istvánnak, a Magyar földhitelintézet tisztviselőjének nőtestvére lábát törte el M á t y á s f ö 1 d ö n, hol a köz- becsülésben álló familia szomorúsága élénk részvétet kelt. Végre ugyancsak sajnálatos baleset érte özv. Strasse r né, mátyásföldi házbirtokost is, ki szintén lábát törte a sikamlós utón. — Mindebből pedig az a tanulság, hogy amint a fővárosban történik, úgy nálunk is a legerélyesebben kell a hatóságnak gondoskodni arról, hogy hasonló idő esetén a gyalogutakat kellő módon felhintsék, a lakatlan részek utait pedig maga a hatóság tegye járhatóvá, természetesen az illető ingatlantulajdonos költségére. A legkevesebb, amit joggal megkövetelhet mindenki, hogy veszedelem nélkül járható utakon közlekedhessék. A lövöldöző kofa. A viczinális vasút rákossz e n t m i h á I y i állomásán gyakorta megbotrány- koztatja az utazó közönséget a czinkotai nagy itcze bejáratánál levő rozoga bódé lakója. Igen szegény házaspár ez, a bódéban apróságokat, gyümölcsöt árulgat. Sokan szívesen pártfogolnák őket, ha minduntalan nem veszekednének egymással. Délutánra rendesen mámorosak már s irgalmatlan perelést visznek véghez. Mozsdatlan szájjal szidalmazzák, sőt gyakran el is döngetik egymást. így folyik ez már rég időtől fogva, a nélkül, hogy valaki eddig törődött volna a belső ügyeikkel. A férfi azonban legutóbb kellemetlen uj szokást kapott fel, Estefele revolverrel lövöldöz a bódéból, a környékbelieket és az állomáson várakozó utasokat rémitgetve. Felhívjuk csendőrségünk figyelmét a bódé rejtelmeire, melyek alaposan rászolgáltak már egy kis megrendszabályozásra. Az Anna- és Árpád-telep közbiztonsága. A minap hírül adtuk, hogy az Anna-telepen két betörés történt. Csendőrségünk ügyességét dicséri, hogy a betörőket már is kinyomozta s ártalmatlanná tette. Notórius csirkefogok, tolvajok. A pestvidéki törvényszék fogházában várják méltó büntetésüket. Az Anna- és Árpád-telep lakosságát azonban nagyon megrémítette a betörők garázdálkodása. Gyűlést tartottak és elhatározták, hogy Rákosszentmihály község elöljáróságát megkérik, hogy gondoskodjék a telepek kellő közbiztonságáról és védelméről. Ez a mozgalom azonban már csirájában tárgytalanná v ált. amennyiben a helybeli csendőrőrsvezető a maga hatáskörében megtette a leghathatósabb intézkedést az A n n a- és A rp á d-telep érdekében. Nemrég megszaporitott csendőrségünket, — mely C z i n k o- t á t ó 1 is megszabadult — megosztotta és két tagot állandóan kitelepített az A n n a-telepre. hol most gondoskodnak a számukra szükséges helyiségről, Ilyen módon községünknek a távol fekvő része is kellő biztosságot nyer. A derék intézkedés általános örömet és megelégedést kelt a lakosság körében. Jfyilf levél Fent Nándor barátomhoz ! Kedves Nándi! — Hol vagy ? — Úgy elmentél a mi kedves Rákosszentmihá- lyunkról, hogy még híredet sem halljuk soha. Azé sem mondtad, hogy az Isten áldjon meg bennünket, hanem itt hagytál minket, búcsutlanul, mint szent Pál annak idején azokat a bizonyos oláhokat,
