Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-11-22 / 47. szám
2 RÁKOS VIDÉKÉ 47. szám korlásának egyidejű kikötéséről, amely a törekvő iparostól még azt a reményt is megvonja, hogy vállalatának kedvező fejlődése esetén ő élvezze a fáradozásai árán méltán kiérdemelt jutalom javarészét. Bizonyára méltán sokat várhatunk az uj ipartörvény következtében teremtődő helyzettől is az iparfejlesztés terén. Most éljük a perczeket, amikor az a nagy mű a gyakorlati szempontból kiinduló bírálat rostájába került. El kell ismerni, hogy a tervezetet a legközvetlenebbül érdekelt szakkörök széles rétegében módja nyílik megismerni minden tényezőnek és módjában áll az is, hogy véleményét mindenki kellőképen kifejthesse. Ha mégis mulasztás történik tehát — ki-ki magára vessen. A magyar ipar, a nagy, fejlett magyar ipar talpköveit most rakják. Érdeklődjék mindenki a nagy munkálat iránt s ha van a gyakorlatban edződött tapasztalata vagy van egészséges gondolata: most érvényesítse. Kevéssel később már késő lesz. Lelki szemeink előtt ott lebeg a jövendő Magyarország képe : egyik legfőbb erőssége, még mindig nélkülözött, igazán alaposan művelt, intelligens iparososztályával, fejlett, virágzó iparával, mely a nagy gyáripar fellendítésén s részben megteremtésén kívül a kis emberek, a kis mesterek igazi kiművelésével és felkarolásával szerzi meg imponáló erejét és nyeri el igazi becsét. HÍREK. Áthelyezés. Lukácsy István gödöllői aljárás- birót és P a 1 1 a i Zoltán zombori kir. járásbiró- sági aljáiásbirót saját kérelmükre kölcsönösen áthelyezték. Lukácsy bíróban a gödöllői járásbiróTÁ RCZA. Csak egy krajczár. Irta : Benda Jenő, Háromszor is átkutattam a zsebeimet. Szomorú voltam, mert ebédidő közeledett s a zsebek üresek voltak. Kiforditattam, befordítottam őket, sehol semmi. Végül szokatlan helyen, az egyik ritkán használt mellényzsebemben a kezembe akadt valami. Egy krajczár. Kis, piszkos, fekete pénz, fénytelen és kellemetlen, zsíros tapintatu. Sok maszat ragadt rajta arról a tömérdek koldustenyérről, amelyben vándorfutása alatt megfordult. Aranyak és nagy papírpénzek élete aránylag békés, néha hosszú időre menedéket találnak valamelyik vasszekrény hűvös ölében. Gonddal elrendezik őket. Az aranyakat tizenkint, százankint papirosba csomagolják. A bankóról listát vezetnek, pontos jegyzékbe veszik számukat, értéküket. Szeretet, tisztelet környékezi őket ott, ahol megjelennek. A krajczár ellenben soha nyugtot nem talál. Ki amint kapta, gyorsan tovább adja, mintha a tenyerét égetné a kicsi pénz. S minden kéz foltot hagy rajta. Szűz fénye hamar megtörik, egészen lekopik s hasonlatos azokhoz a szegény, elnyűtt emberekhez, akik kérges tenyerükben leggyakrabban forgatják. A dolgos, soság egyik buzgó és népszerű tagját vesztette el, ki a telekkönyvi ügyekben működött. Eljegyzés. Hévizgyörki Héderváry Böskét, Héderváry Soma Újpest városi főorvos szeretetreméltó leányát, Héderváry Lehel dr. képviselő testvérét, eljegyezte Szakolczay Árpád dr. tözsde- birósági titkár, fővárosi ügyvéd. A magyar nők a Petőfi házért. Legújabban a magyar hölgyek állottak sorompóba a Petőfi Társaság segítségére, hogy mielőbb megvalósíthassa kegyele- tes és kulturális czélját: a Petőfi ház létesítését. Az odaadó hitvesi hűség és a játszi szerelem halhatatlan dalosa megérdemli ezt az áldozatot a magyar nőktől s bizonyára nem akad vármegyénkben sem olyan nő, aki a szabadság, szerelem nagy költőjének, a hazájáért életét áldozó hősnek, a legtüneményesebb magyarnak templomára meg ne hozná áldozatát. A magyar nők a Petőfi ház 1 koronás sorsjegyeinek terjesztésére vállalkoznak. A Petőfi Társaság azonkívül, hogy értékes nyereménytárgyakkal viszonozza a közönség áldozatkészségét, — segítőtársainak, legalább is 40 sorsjegy elhelyezése esetén, ajándékképpen, emlékül küldi meg Petőfi összes költeményeinek az 1847-iki kiadáshoz hasonló, ritka, amatőr diszkötetét, mely a könyvpiaczon 20 korona bolti árban kerül forgalomba. Esküvő.Zelky Hermin okleveles tanítónővel,Zekky Endre m. kir. postafelügyelő bájos leányával e héten lépett házasságra Király Ödön, magyar államvasúti hivatalnok. A polgári házasságkötést a r á k o s szentül i h á 1 y i községházán K r e n e d i t s Sándor főjegyző végezte, hol Király Andor mérnök és Halmos Ferencz szerepeltek tanukként. A násznép innen a Z e 1 k y család házába vonult, hol B e n k e István helybeli református lelkész az egyházi szertartást végezte s szép beszéd kíséretében adta össze a fiatal párt. — A lakodalmas nép azután az Engel- brecht vendéglőben lakomához ült, melyen körülbelül negyven vendég vett részt. Az uj párt B e n k e István református lelkész köszöntötte fel, ki klasszikusan szép, tartalmas beszéddel örvendeztette meg hallgatóságát. — A menyasszonyt tisztelői elhalmozták ajándékokkal. Az uj pár nyolcz órakor eltávozott Budapestre, honnan nászúira Olaszországba hasem pihenő, piszkos, fakó krajczár a pénzek proletárja. Csak akkor értékes, hogyha sokadmagával van együtt. Ha század, ezred, tizezred magával áll össze. De magára hagyva, számba sem vett semmi. Egy krajczár, mit lehet csinálni egy krajczárral ? Különösen ha az ember éhes, mert itt az idő, amikor ebédelni szokott s hiába kutatja át zsebeit. A kis, piszkos, jelentéktelen pénzdarabnak nem akad társa. Lemondó keserűséggel forgattam a kis pénzt az uj- jaim között és sóhajtottam nagy szomorúan : — Csak egy krajczár ! Erre pedig, mily csudálatos! ime, berzenkedni kezdett kezemben a kis pénz; berzenkedett és megszólalt : — Ne méltóztassék olyan büszkén és lenézően nyilatkozni ura$ágodnak! Különösen akkor, amidőn nélkülem mivel sem gazdagabb, mint a templom egere ! Uraságod is abba a tévedésbe esik, mint a legtöbb igen tisztelt embertársa, a pénzt csak akkor becsüli meg, hogyha elég sok arra. hogy imponáljon neki. És elfelejti, hogy a krajczár bármilyen kicsi, mégis csak érték és pénz, csak úgy, mint a forint, a tizes és százasbankó. Minden nagy pénz nekünk, kicsi krajczároknak köszönheti azt, hogyha megbecsülik. Ne olyan hetvenkedve hát, tisztelt uraságod! Ha testvéreimet nem szórta volna az elmúlt éjszaka olyan pazarlóan szanaszét, most volna ebédje és nem