Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-10-18 / 42. szám
2 RÁKOS VIDÉKÉ 42. szám nek mindenki szivében élnie kell, aki ezt a hazát magáénak vallja, ha mindenki csak egy kődarabot hord ehhez a nagy épülethez, akkor az felépül szilárdan, mint a szikla. Fényesen és tágan, hogy mindenkit e hazában képes lesz befogadni. Sz. K Margit. Ami gyönyört az élet eddig nyújtott, Ehhez a névhez van fűződve mind, És ami gyász, bú, bánat érte lelkem, E név betűiből mind rám tekint. Gyönyöröm, gyászom, mindenem e név volt, Pokol, menyország e névből fakadt, Legforróbb csókja szerelmes ajkamnak, S szemem legforróbb könnye rátapadt. Ha hádát adhatok én Istenemnek, Hogy adott részt a gyönyörből nekem, Hogy boldogok közt legboldogabb voltam, Bűbájos név, neked köszönhetem. De ha átkozom éltem bus folyását, És golgotámra visszagondolok, Ez a név az, melynek minden betűje Vad kárörömmel felém vigyorog. Margit! Csodás név! Átkom, boldogságom Halálomnak is ez lesz a neve, Halál-angyalom Margit lesz s mig csókol, Halálra fojt majd gyilkos két keze. Vértesy Gyula. Védekezzünk! Irta: Gerlóczy Zsigmond dr., egyetemi tanár. A legnagyobb elővigyázat, a legszorgosabb védelmi intézkedések ellenére is tártanunk kell attól, hogy a kolerát országunkba is be ne hurczolják és ezért helyénvalónak, időszerűnek látjuk, hogy közönségünk figyelmét a fenyegető veszedelemre felhívjuk. Tesszük ezt azért, mert a hatósági védelmi intézkedések sikere jó részben attól függ, hogy a nagyközönség mennyiben érti meg azok szükségességét és mennyiben támogatja a hatóságot védekező intézkedéseiben. Felvilágosított, kellően kioktatott közönség igazi segítsége a hatóságnak a védekezésben, mig a tudatlan tömeg nemtörődésével, sőt mi több, ellenállásával végtelenül megnehezíti a hatóság fáradságos munkáját. A védekezés érdekében való szolgálatot vélünk teljesíteni akkor, amikor ez aggodalmak közepette elmondunk egyet-mást a koleráról és az ellene való védekezésről. Az ázsiai kolera őshazáját, Indiát kivéve, ahol állandóan otthonos, mindenütt csak mint behurczolt, kisebb-nagyobb járványokat okozó betegség ismeretes. A kolera bacziliusát Koch Róbert hírneves német tudós fedezte fel 1884-ben, ő utána tudjuk, hogy a kolerának egyedüli előidézője az a vessző alakú apró baczillus, mely a beteg ember gyomrában és beleiben nagymennyiségben elszaporodik s innét jut a talajba, vízbe, ruha és ágynemüekre, élelmiszerekre és más tárgyakra és ezek utján avagy közvetlenül is az emberbe. Kétségtelen, hogy a kolera egyénes fertőzés utján átragadhat az emberre, de másrészről az is bizonyos, hogy járványossá csak akkor válik, ha arra a helybeli és időbeli viszonyok alkalmasak. így tudományos kutatások kiderítették, hogy lapos, mélyen fekvő viz és levegő számára átjárható, szennyes talaj kiválóan alkalmas a kolera csirák fejlődésére, mig sziklás talajban, emelkedett, dombos fekvésű helyeken, nem szennyezett talajban nem szaporodik el és ilyen helyeken nem támadnak kolerajárványok. Nagy befolyást tulajdonítanak a kolerajárványok keletkezésében a talajvíz ingadozásainak is, igy nevezetesen annak, hogy a talajvíz sülyedése különösen kedvez a kolera-baczillusok elszaporodásának, A legtöbb kolerajárvány a nyári hónapokra esik, ellenben a téli hidegebb időjárás nem alkalmas nagyobb kolerajárványok kifejlődésére. Gyermekek ritkábban betegesznek meg kolerában, mint felnőttek, ellenben öregebb egyének jóval fogékonyabbak reá. A megbetegedések kolerajárvány alkalmával különösen hajlamosak szennyezett talajú városrészekben és falvakban, szennyezett udvaru házakban élő tisztátalan emberek, valamint olyanok, kik evésben, ivásban, mulatozásban mértéktelenek, kik tisztátalan, rossz ivóvizet isznak, romlott élelmiszert esznek. Akik a tisztaságra minden tekintetben nagy gondot fordítanak, akik tiszta talajon épült házakban laknak és akiknek jó élelmiszerük és kifogástalan ivóvizük van s akik egészségüket minden tekintetben gondozzák, azok kolera-járvány alkalmával alig forognak veszedelemben. A kolera-járványban szerzett tapasztalatok világosan bizonyítják, hogy az a néposztály van leginkább kitéve a megbetegedés veszélyének, amely az előbb említett rossz egészségügyi viszonyok között él. HÍREK. Csak egy virágszálat! Hogy csak egy virágszálat adjunk a halottak koszorújából a halál jegyeseinek élete visszaváltására, ezzel a jelszóval nagyszabású akczió indul országszerte. Vármegyénk alispánja nemes szivétől indíttatva maga vette kezébe a belügyminiszter által engedélyezett könyöradomány gyűjtést. A vármegye összes főszolgabíróját fölhívta közreműködésre. Ennek a buzgóságnak köszönhető, hogy még a legkisebb falucskában is megindul az egyesület gyüjtőtarsolyába a gyűjtés. A tarsolyok Ízléses kivitelűek: oldalukon ezzel a felirattal: »Adakozzunk a tüdőbetegeknek!« Van egy nyílásuk az adomány befogadására. E hónap 24-én indul meg a gyűjtés s czélja, hogy mintegy száz szegénysorsu folyamodó tüdőbeteget azonnal szanatóriumba helyezzenek, ezenfelül uj intézményeket, főleg dispatfsereket létesítsenek a tüdőbetegeknek. Minden egyes ridikülben megszámlált összeget az egyesület hivatalos lapja külön nyugtáz. Örömmel Írjuk, hogy az emberszeretet nemes versenyében a mi vármegyénk is elöljár s nemeslelkü hölgyek a temetői gyűjtést is kezükbe vették. Bízzunk abban, hogy Rákosszentmihály előkelő hölgyei a temetőgyüjtést kezdeményezni fogják. Szobor leleplezés. A rákospalotai függetlenségi 48-as kör kezdeményezésére közadakozásból megteremtett Kossuth Lajos szobor leleplezése — mint már jeleztük — e hónap 18-án lesz Rákospalotán. Az
