Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-10-11 / 41. szám
Vili. évfolyam. Rákosszentmihály, 1908. vasárnap, október II, 41. szám. RÁKOS VIDÉKE TflRSflDflLnkés KÖZGAZDASÁGI HETILAP RÁKOSSZENTMIHÁLY NÁGYKÖZSÉG HIVATALOS LÁPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! EPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET. A POLGÁR! DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHALYl KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 61. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre ........................8 kor Fél évre...............................4 « Neg yed évre..........................2 « EGY ES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára 20 fillér. Október hatodik a. Irta: Keresztes István dr. Csodásak egy nemzet életének utjai, bámulatra méltók a tényezők, melyek útját egyengetik. A halál itt gyakran életet jelent. Ha végig tekintünk a letűnt évek során, egy szomorú képen akad meg tekintetünk : Az 1849-iki évnek október havában áll előttünk a magyarok nemzete, az arczán ott a esüggedés, a megtört remény s a fájdalmaknak minden érzete, amit egy nemzet lelkében a vesztett szabadság gyászos képe kelt. Gondolatában a közel múltak dicső és fájdalmas emlékei, a jövőnek pediglen zsarnok képe áll. A gyászolók fölött lebeg a nemzet Géniusza, szeretettel esik le reájuk őrző tekintete : »Nem hagyom őket csüggedni tovább, röpítek lelkűkbe uj életerőt és feltámasztom bennük a reményt! E czélomhoz a zsarnokság lesz az eszköz, a tervemet majd végre hajtja ő. — Tizenhárom halhatatlan lélek van a bilincsébe verve, mind a tizenhárom e nemzet nagy fia. Ezeket kell bemutatni a magyarok nemzetének, amikor a halál szemébe tekintenek. Hadd lássák meg mi a rendithetlen lélek, a csügge- dést nem érző honfi szív, — hadd ösmerjék fel bennök a magok fajtáját, hadd ösmerjék fel ben- nök a magyart. — Ez lesz a tizenhárom dicső végső hivatása: Örök élet a nemzet szivében, mint gyujtószikra és mint tetterő«. A zsarnokság követte a Géniusz parancsát, azt hitte, hogy a nagyok, a dicsők halála majd végleg megtöri egy nemzet életét. 1849 október 6-án hajtották végre az Aradi várban Haynau Ítéletét: Kiss, Schveidel, Lázár és Dessewffy a golyónak lett az áldozatja; Pöltenberg, Török, Lahner, Knezics, Nagy, Leiningen, Aulich, Damjanich és Vécsey a bitóra került. Megdöbbentően magasztos volt a kép, ami a nemzet elé tárult: Tizenhárom dicső lélek állott előtte, a szemükben még mindig a régi tűz, a zord halálnak vad tekintetére az arczon nem kél semmi félelem. Gyújtó hatást tett a nemzet lelkére, midőn hallotta, hogy: A kirepülő dicső lelkek végső szózata: nem a »jaj« kiáltás, hanem : »Etjén a haza /« Ez a hang és ez a kép a nemzet leikéből kiűzte ám a csüggedést, a szivekbe egy gyújtó szikra szállt, uj remény ébredt benne, mondván : Egy nemzet, amely ilyen dicsőket tud felmutatni, meg nem állhat a pusztulás előtt, feléje még mindig egy szebb jövő tekint. Es a tizenhárom lélek adta nemes indulat, az idők folyamán nevelt olyan nemzeti erőt, hogy a zsarnokságnak kellett előtte letenni a fegyvert, mert belátta, hogy az ellene folytatott harcz csak meddő küzdelem, tanácsosabb békét kötni vele, sőt a segélyét kérni fel. Midőn ezen, bár fájdalmas, de magasztos emlékek évfordulóján együtt vagyunk, ne a esüggedés könyáradatával ünnepeljük a dicsők nevét, mert hiszen nem pusztultak ők el, közöttünk élhek itt e perczben is, — hanem a lelkesedés hangján óhajtsuk, hogy örök időn át a nemzet szivében éljenek mint: gyújtó szikra és mint tetterő. Az ő példájuk után éljen lelkűnkben a bátoritő tudat, hogy: Zsarnok bosszú ádáz fegyverével magyart megölni végleg nem lehet. Felrepült a tizenhárom lélek, de milliókba gyújtott életet M _ mai számunk 12 oldal.
