Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1908-08-16 / 33. szám

33 szám* RÁKOS VIDÉKE 3 HÍREK. Önkéntes tűzoltóság. Minden várakozáson felül gyorsan felcsendült a visszhang a minapi első czik- kelyünkben foglalt sürgetésre. A község vezetői a legkomolyabban neki fogtak, hogy az önkéntes tűz­oltó testületet megszervezzék. A munka oroszlán ré­szét Hauser Gyula biró és Kren edits Sándor főjegyző vállalták magukra, akik elsősorban is más községek hasonló egyesületének alapszabályait és berendezését tanulmányozták s néhány nap múlva már befejezik a rákosszentniihályi testület alapszabály tervezetének elkészítését is, amikor azután a tényle­ges megalakulás czéljából nagy gyűlést hívnak össze. A gyűlés augusztus végén vagy szeptember elején lesz. Addig a berendezés és felszerelés módjait is tanulmány tárgyává teszik az előkészítők. Nagy községi mulatság. A ma két hete ezeken a lapokon hangoztatott indítványunkat illetékes helyen elfogadva, elhatározták, hogy a téli községi bál mintájára Rákosszentmih ály község elöljáró­sága szeptember 5-én, szombaton este nagy­szabású községi mulatságot rendez a megalakítandó önkéntes tűzoltó testület felszerelésének költségei javára, E mulatság jövedelme hivatott arra, hogy a humánus czélra még szükséges költséget biztosítsa, aminek elérésében bizonyára semmi nehézség sem vethet gátat. A mulatságot ezúttal is műkedvelői elő­adással kötik össze, amelynek vonzóerejéhez, — ha a tavalyi »Válás után« felejthetetlen sikerére gondo­lunk, igazán nem férhet kétség. Ugyanaz a műked­velő társaság, még uj tagokkal kibővülve, ad elő ismét egész estét betöltő, hires darabot, amely vál­lalkozás minden eddigi kísérleténél merészebb lesz. Ezt az ambicziózus és tehetséges társulatot azonban nem szabad féltenünk; talán nincs is olyan lehetet­len feladat, amelyet meg ne tudna oldani, a viszo­nyoknak és abszolút lehetőségnek korlátái között. A szenzáczió számba menő darab czimét egyelőre még titkolják, annyit azonban elárulhatunk, hogy megint a »Nemzeti Színház« műsorából való. Próbái — A kettő közül egyik a férjem lesz — mon­dotta Lucy magában, amikor apja távozott — de hogy melyik, azt e pillanatban még magam sem tudom. A csöndesen szétterülő alkony még gondolatokba merülve találta őt. Egyszerre felugrott és csöngetett Bettynek. Az öregedő kisasszony arcza megjelent az ajtó­ban. — Kérlek, Betty, — mondá Lucy — jer ide az íróasztalomhoz, fogj tollat és Írjad, amit diktálok: »Mélyen tisztelt uram! Egy szerencsétlen ember, aki önt távoli rokonának nevezheti, összekulcsolt kézzel könyörög, mentse meg attól, hogy öngyilkossá legyen. Itt fekszem a Lincoln-kórházban s beteg­ségem egészen elgyöngitett. Szerdán már el akarnak innét küldeni, de oly nyomorúságban vagyok, hogy egy falat kenyeret sem vehetnék magamnak. Könyör­göm, látogasson meg engem holnap, kedden délután 5 órakor és segítsen rajtam. Bocsásson meg, hogy megszabom az órát is, de látogatókat csak pont öt órakor bocsátanak be, szerdán pedig már nem ta­lálna itt. Számítva az ön nagylelkűségére, vagyok Mr. Has­tings.« Úgy ! — mondá Lucy — köszönöm. Most ugyan­ezt a levelet másold le, mindakettőt tedd borítékba s az egyiket mr. Jamesnek, a másikat mr. Hánynák fogod megczimezni, A leveleket tüstént postára is adhatod. — De mit jelentsen ez ? — nyugtalankodott Betty. — Bizd csak rám, kedves Betty. már a héten teljes gőzzel megkezdődtek. A rendező tisztét ismét Koriger Ágost tölti be. Képviselőtestületi közgyűlés. Újpest város képvi­selőtestülete f. hó 5-én délután tisztújító közgyűlést tartott, melyen választás utján betöltettek a következő állások: tanácsjegyzői, számtiszti és községi szülész­női. Megválasztalak: tanácsjegyzővé Barcsik József nyug, pénzügyi titkár, számtisztté Kocsány Gyula, községi szülésznővé Martinkovicz Jánosné. Kocsány Gyula írnoknak számtisztté való megválasztása követ­keztében megüresedett irnoki állásra Einvág Lipót dijnok választatott meg, Az Ehmann-telep fejlődése. A Rákos vidéké­nek mesés fejlődését nem rajzolhatja kézzelfogha­tóbban elénk, mint a statisztika, a szürke számok tudo­mányos csoportosításának színes és beszédes képe. Az E h m a n n—H u s z k a-telep (Czinkota község tartozéka, de Rákosszentmihály külvárosa) a szemünk előtt fejlődött puszta legelőből, igazi amerikai stilus- ban virágzó helységgé. Hogy mivé, azt megmondja ez a most kapott érdekes adat : a telep postája — melyet a rákosszentmihályi postahivatal lát el — a folyó év első felében 5534 postai küldeményt szállí­tott. Horribilis szám, mely a részletekben a követke­zőkép oszlik meg, egyúttal bizonyítva azt, hogy a telep nem nyaralóhely, hanem állandó lakásul szol­gáló helység: Az Ehmann- és Huszka-telepeken 1908. évi ja­nuár hó 1-től julius hó 31-ig a postai küldemények azaz érkezések kimutatása: január hóban: 519 kö­zönséges levél, 168 újság, 61 csomag, 93 ajánlott levél és 102 pénzes utalvány; február hóban: 351 közönséges levél, 161 újság, 47 csomag, 79 ajánlott levél és 87 pénzes utalvány; márczius hóban : 347 közönséges levél, 163 újság, 51 csomag, 71 ajánlott levél és 73 pénzes utalvány; április hóban: 581 kö­zönséges levél, 167 újság, 73 csomag, 64 ajánlott levél és 86 pénzes utalvány; május hóban : 387 kö­zönséges levél, 161 újság, 37 csomag, 61 ajánlott levél és 81 pénzes utalvány; junius hóban: 301 kö­zönséges levél, 154 újság, 29 csomag, 64 ajánlott levél és 86 pénzes utalvány ; julius hóban : 357 kö­Alighogy Betty a levelekkel eltávozott, Lucy az íróasztalához ült és szintén két egyforma leve­let irt. Az egyiket mr, Jamesnek, a másikat mr. Hány­nák. A levél, igy hangzott: »Holnap, kedden délután pont órakor várom önt teára és egy kis bizalmas beszélgetésre. Lucy Wyn- ford.« A leveleket megczimezte és az inassal nyomban postára adatta. * Másnap délután, kevéssel öt óra előtt Lucy izgatottan sétált fel és alá a szobájában. Melyik? Melyik?— Sóhajtozta. Majd hozzátette: hátha mindakettő ?! E pillanatban az óramutató az öthöz ért. Ugyan­akkor a palota kapuján elegáns fogat fordult be. — Betty ! Betty! — kiáltotta Lucy — valaki jön . . . ! Mr. James vagy mr. Harry . , , Nem tudom, melyik . . . Kérlek, fogadd őt és mondd neki, hogy várakozzék. Lucy ezalatt a másik szobába ment és egy zsöllye puha vánkosába temette arczát, amelyre halavány ró­zsákat festett az izgalom. így telt el tiz perez . . . Egy negyedóra . . . Fél­hat órakor egy másik fogat gördült be az udvarra. Mr. Harry ült benne. Lucy felugrott és eléje sietett. — Ah, mr. Harry — mondta kedves duzzogás- sal, ön nem nagyon pontos. — Bocsásson meg, miss Luczy, — felelte Harry pont öt órára halaszthatatlan teendőm volt. — Micsoda ?

Next

/
Thumbnails
Contents