Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-26 / 4. szám
Vili. évfolyam. Rákosszentmihály, 1908. vasárnap, január 26. 4. szám. RÁKOS VIDÉKE TrtRSflDflLni'és KÖZGflZbflSrtGI HETILAP RÁKOSSZENTAIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAjDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENT MIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA* Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 61. MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : E^ész évre .........................8 kor Fel évre...............................4 « Negyed évre..........................2 « EGY ES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára 20 fillér. Nagy-Budapesf. Irta: dr. Harrer Ferencz. IV. Ha már most a fővárost környező községek közberendezéseinek e vázlatára egy pillantást vetünk, különösen egy dolognak kell szemünkbe tűnnie s ennek megállapítására kérdésünk szempontjából súlyt kell helyeznünk, hogy t. i. a nagy népességű (a 20.000 lélek- számot meghaladó) községek, u. m. Újpest, de főleg Rákospalota, Kispest és Erzsébet- falva olyan intézményeket nélkülöznek, melyeket a jóval kisebb népességű községekben megtalálunk, értjük a közegészségi berendezéseket és a magasabb fokú népiskolát s a középiskolát; ha pedig ennek a jelenségnek a magyarázatát óhajtjuk, nézzük meg a reggeli tanuló-vonatokat és kórházi betegeink lakóhelyeit ; csak a fővároshoz való tapadásuk mentesiti e községeket a jelzett intézmények terhétől és hárítja ezt már ma is a fővárosra. Mindezen berendezések és a hozzáveendő általános igazgatási költségek Újpesten 655.000 K-t, Kispesten és Erzsébetfalván a 200.000 K-t, valamivel meghaladó, Rákospalotán 175.000 és Budafokon 165.000 kor. szükségletet tesznek ki; a többi községek szükséglete általában az 50.000 koronán alul marad. A fedezetül rendelkezésre álló források: az ingatlan és ingó vagyon, melyhez a jelentéktelen Üzemszerű intézményeket is sorozhatjuk, az illetékek, dijak és járulékok, a fogyasztási adók és az egyenes adók, végre mint rendkívüli forrás a kölcsön. — Az ingatlanokból eredő bevételek csekélyek; a városiasabb jellegű községeknek, mint Újpestnek, Kispestnek, Er- zsébetfaivának földje alig van és Rákospalota, Dunakeszi, Soroksár, valamint a jobbparti községek nagyobb terjedelmű földjeinek is, — beleértve a vadászatot, amennyiben ez a községé, — a 337 holddal bíró Soroksár kivételével, a külterjes művelés mellett kevés szerep jut a kiadások fedezésében ; Újpest, Kispest, Erzsébetfalva és Soroksár uj községházaiban tetemes érték fekszik ugyan de nagyobb bevételek a községi épületekből sem állnak rendelkezésre; nagyobb tőke felett (650.000 kor.) csak Rákospalota rendelkezik. Üzemszerű intézmények, a pénzügyileg teljesen jelentéktelen faiskolákon kívül, csak a vágóhidak, melyek a nagyobb községekben 3—5000 kor. bevételt eredményeznek. — A többnyire csak intési és végrehajtási dijak czimén szereplő illetékek számba nem jönnek ; nagyobb bevétel van egyes községekben a helypénzekből, igy Újpesten 60.000 kor., Erzsébetfalván 15.000 kor., Kispesten 5500 kor.; némi bevételt szolgáltatott eddig, a jövőben állami kezelésbe kerülő mértékhitelesités is. A járda- és csatornázási költségek fedezésére szolgálnak egészben vagy részben a megfelelő járulékok; végre meg kell említenünk, hogy legújabban Budafok kövezési költségeinek fedezetére vámszedési jogot nyert az ottani hajó- és vasútállomásokon, valamint a szabad kikötőben fel- vagy leadott áruk után (métermázsánként 3 fillér.) — A községeknek az állami egyenes adók után kivetett pótadón kívül legfőbb bevételi forrása, már ott, ahol intenziven kihasználják, az állami fogyasztási adó bérlete ; Rákospalotának, Kispestnek és Erzsébetfalvá- nak 30—40.000 kor., sőt Újpestnek 150.000 kor. haszna is van belőle, de bizonyos, hogy ez a haszon az egyedüli lehetőség volt arra, hogy e községek lakosságuk rohamos növekedésével keletkezett közigazgatási feladatainak csak valamikép is megfelelhessenek. A falusiasabb jellegű, vagyis a kevesebb szükségletű községek a fogyasztási adóbérletnél többnyire csak a bérleti összeg megszerzésére szorítkoznak, a szükséghez képest majd csak a korcsmárosoknak és mészárosoknak, majd a magánosoknak is megadóztatásával, átalányozva vagy tételenként. Községi fogyasztási adópótlékot csak Újpest szed (58.000 kor. bevétel). — Az e forrásokból származó bevételekkel nem fedezett szükségleteket a községek az állami egyenes adók után kivetendő megfelelő Mai számunk 12 oldal.
