Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-19 / 3. szám
3 szám. RÁKOS VIDÉKÉ 5 járóságához, hogy az egyházi adó beszedését vállalja magára a község elöljárósága. A község vezetői készségesen fogadták a kérelmet s meleg támogatását Ígérték meg, azzal azonban, hogy az uj rend csak 1909. január elsején lép életbe. CSARNOK. 7 hajhal hasadás* — Társadalmi regény a 60-as évekből. — Irta: GÁSPÁR IMRE. Miután pedig valószínű, hogy igen sok hallgatónk akad, de még valószínűbb, hogy magunk leszünk azok, kik kölcsönösen átértjük egymást, hát csakugyan lesz tér, a hol mi ketten egyedül és nem is csak kevés perczekre találkozunk ... Ez meg lesz nekünk engedve, minden különüs rang - különbség daczára . . . Riza báróné hosszasan ránézett Arzénre. Úgy érezte magát, mint a szellemes emberek. Elmosolyodott és kezdte még érdekesebbnek találni ezt a bátor és okos férfit, a kinek semmi nagyúri szatíra sem imponál. — Különben, ha a báróné még ezt az együtt- létet sem találja eléggé akczeptálhatónak, itt van a mi kedves háziasszonyunk, a ki bizonyára megért minden szépet és okosat, ennélfogva nem ketten, hanem hárman leszünk kiket a nagyközönség nem követhet messzire szellemi elkalandozásainkban , . . Bizony megértette őket Bezzegh mama; még többet is sejtett, mint a mennyit ők gondolhattak volna. Kezdte magát kényelmetlenül érezni. Ezek bizony az ő házában találnak egymásba bolondulni! Csak az kellene, hogy az öreg Bolkovszky egyszer még őt hibáztassa a történetekért. Meg aztán sajnálja a hóbortos leányt, meg a könnyelmű fiút. Az ilyesminek nem szokott jó vége lenni. Nem ártana, ha mennének. Nagy stratégiával a porczellánnal kezdett zörögni. Ez czivilizált nyelven annyit jelent, hogy itt az ozsonna ideje. Vagy mentek, vagy maradtok, de tartóztatni nem foglak. A csel használt; előbb Arzén kelt föl s távozott az utcza felé, azután Riza búcsúzott, Bezzegh Györgyné a kerten keresztül kisérte egész lakosztályáig. — Szerelmesek egymásba, ez az egy bizonyos, töprengett hazatértében az öreg asszonyság. Megfelelt neki a fiú., a mi annál jobban ingerli az ilyen egzaltált lányokat. Még alig tette be a lábát a küszöbön, már is ott termett a Schluckék szobaleánya. — Beteg a kisasszony, de nagyon, jelenti a lány. Láz gyötri, félrebeszél és folyton azt beszéli, hogy megöli magát. Kér azokból a csillapító szerekből, a mely a kisasszonynak oly jót tett a múltkor. Adott is csillapitószert Bezzegh mama, hiszen volt nála bőven a beteg fia miatt. Hanem azért szívesen adott volna belőle a bárókisasszonynak is. Körülbelül egyforma a két lány betegsége, habár az egyiké finomabb, a másiké ellenben, ehol hallani, az izgalmasabb modorban nyilatkozik! VI. Izgalmas nap Jánosfalván. Kettős eljegyzési ünnepet ültek ma Jánosfalván mégis látszik a Jánosfalvyak házában uralkodó sür gésen-forgáson. Hogy ünnepélyes momentumok élőt állunk, az kitűnik először is abból, hogy az előszoba nagy almáriumából napvilágra kerül a János libériája. János afféle mindenese a családnak, ki gyermekkora óta keresi ott a kenyerét. «Legfőbb minden egyéb» minőségében aztán kertész, inas, ruhatisztító és foltozó, sőt üres óráiban ő tanitgatja a helység remény- teljes csemetéit írni, olvasni, számolni, énekelni. Inasi minőségére olyankor kerül a sor, amikor az uraságnak vendége van. Ilyenkor felhúzza az ócska libériát, térit, segít a konyhában, felszolgál az asztalnál, egyszóval megbecsülhetlen régi bútor, ezermester, aminők ma már vajmi ritkán találkoznak a magyar úri házak körül. Ma is magaslatán áll a hivatalának. Tegnap Ármin ur vadászaton járt, van őz és nyúl, melyeknek csak az imént húzta le János gazda az őszi felöltőjüket. Ezt jól elvégezvén, krétával tisztogatja az ezüstöt, tört tojáshéjjával az üvegeket, nem sokára majd hozzálát az öreg teinsur fegyverének tisztogatásához. Előre látható, hogy Tóni nénin sem tesz tuí senki serénység dolgában. Az öregur a kertben van s féltett dinnyéinek a javát válogatja ki, majd meg a pinczében fejt le nehány palaczk jóféle érmellékit és egrit, amit arrafelé lakó rokonsága küldött a mai kettős családi ünnepély örömére. Tóni néni pedig a konyhában mesterkedik. Nem kell neki szakácsnő, ő maga süt-főz és kezeskedik róla, hogy innen ugyan nem megy el éhen senki. A két menyasszony, az öles kisasszonyok karonfogva indulnak a kert felé. Virágot, érett szöllőt szednek ott, de meg talán beszélni valójuk is van egymással. Útközben találkoznak a buzgólkodó Jánossal, aki régi meghittség jussán szólítja meg a lányokat: — Jt?j, lelkeim, gerliczéim, beh örülök, hogy maguknak is jutott vőlegény! Csak az a baj, hogy az egyik kicsi, nagyon kicsi! — Majd lehajlok hozzá, ha kell, jegyzi meg dé- vajkodva Mari s eközben sűrűn eregeti czigarettájá- ból a füstkarikákat, Van a kertben egy márványváza, amelyre az elhunyt édysanya neve van rávésve. Itt telepednek le az öles kisasszonyok s egyideig mélázva, szótlanul üldögélnek. Lujza szegi meg a csöndet: — Értem teszed, ugy-e Mari ? Mari szomorún felel: — Érted, apáért és magamért is. Egyikünk sem tudna szegényen élni. — De hát mi sorsod lesz amellett a szegény beteg mellett ? — Szabadabb leszek, mintha vén lány maradnék. Hü felesége, hü ápolónője leszek s igy atyám és nővérem boldogsága s egy szegény gyámoltalan embernek a nyugalma kárpótol mindenért a világon, — amivel úgy se bírtam, amit úgy se várhattam volna ! A két hosszú lány égymás keblére borul, keserSiroliit emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor «Roche» eredeti csomagolást. F. Hoffmann-La Roche &. Cie. Basel (Svájc.) 99 Roche“ Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. — Ára üvegenkint 4 K.
