Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-14 / 24. szám
2 RÁKOS VIDÉKE 24 szám. pest—gödöllői helyi érdekű villamos vasút engedélyezésére vonatkozó törvényjavaslat, melyet van szerencsém a tisztelt képviselőház elé terjeszteni. E villamos vasúti tervezet megvalósítását a szorosan vett helyi érdekek kielégítésén kívül még más igen jelentős szempontok is indokolttá teszik. Nevezetesen első sorban és különösen Budapest székesfőváros lakosságának érdekeit érinti a tervezett helyi érdekű vasút megépítése, amennyiben e vasút a székesfőváros és a közel környéken fekvő falvak között a legmodernebb és legkényelmesebb közvetlen összeköttetést létesítvén, kétségkívül alkalmas és hathatós eszközül fogna szolgálni a székesfővárosban uralkodó közismert kedvezőtlen lakásviszonyok javításának előmozdítására, lehetővé tévén, hogy a foglalkozásuknál fogva a fővároshoz kötött egyének a vidéken lakhassanak. Igaz ugyan, hogy a jelenlegi tervezet szerint a létesítendő vasút egyelőre csak a magy. kir. államvasutak Rákospalota—Újpest állomásához csatlakoznék, a czélzat azonban az, hogy a magy. kir. államvasutak nevezett állomásáig máris megépített és forgalomban levő fővárosi közúti villamos vasutak egyikének összeköttetésével és annak igénybevételével utóbb a helyi érdekű vasút villamos kocsijai közvetlenül a főváros területére és a központi vásár- csarnokba bevezettessenek, a mely megoldás iránt a tárgyalások már folyamatban is vannak, Jelentős mérvben közreműködik továbbá a szóban levő helyi érdekű vasút a székesfőváros olcsóbb élelmezése kérdésének kedvező megoldásánál is, számos oly községet hozván a fővárossal közvetlen vasúti összeköttetésbe, amelynek lakói már ma is konyhakertészettel foglalkoznak, termékeiket azonban megfelelő közlekedési eszköz hiányában csak nehézséggel és költséges kocsifuvarral tudják a fővárosba szállítani. Ez a termelés a vasúti szállítás lehetővé tétele esetén bizonyára fokozódni fog s a szállítási költségek apadásával természetszerűen a termékek árának olcsóbbodására is fog vezetni. Közgazdasági jelentőséget a tervezett helyi érdekű vasútnak az a körülmény kölcsönöz, hogy általa a Gödöllő és Váez közötti vidéken elterülő nagy kiterjedésű ma is virágzó szőllőtelepek termékeinek a piaczra való szállítása rendkívüli mérvben megkönnyittetnék és ez utón e művelési ág belterjessebbé tétele és kiterjesztése lehetővé tétetnék. Módot nyújtana továbbá a helyi érdekű vasút kiépítése arra is, hogy a vonal által érintett vidéken a villamos áram rendelkezésre állván, ipari és gyártelepek létesüljenek s a már létezők fejlesztessenek. Végül nem csekély fontossággal bir ennek a vasútnak a létesítése a magyar vasutakkal s ezek között első sorban a m. kir. államvasutakkal szemben közforgalmi tekintetekből támasztható igények szempontjából. A szóban forgó helyi érdekű vasút ugyanis mint első kísérlet fog szerepelni a m. kir. államvasutak üzemében a villamos vontatás terén. A technika mai haladása mellett ennek a kérdésnek gyakorlati megoldása elől a külföld példájára a m. kir. államvasutak sem térhetnek ki és az országra csak anyagi előnyökkel jár, hogy ezen kísérlet tetemes befektetési költségei magánvállalkozás utján voltak biztosíthatók s ekként az állam pénzerejének súlyosabb megterhelése, mely különben a fontos közforgalmi érdek mellett még szintén számításba vehető lett volna — mégis elkerülhető lesz. A szóban levő vasúti összeköttetés létesítésével — egyes korábbi eredménytelen kísérletek után — az 1900. évben Blaskovich Elemér nézsai földbirtokos kezdett foglalkozni, aki a részére megadott előmunkálati engedély alapján az akkor még tervezés alatt álló ipolyvölgyi helyi érdekű vasút Rétság állomásából kiágazólag Felsőpetény, Alsópetény, Nézsa, Csővár, Alsópencz, Felsőpencz, Rád, Duka, Váczhartyán, Váczrátót, Örszentmiklós, Veresegyház és Fóth községek érintésével a m. kir. államvasutak Rákospalota—Újpest állomásáig és esetleg Dukától a m. kir. államvasutak Vácz állomásáig vezetendő helyi érdekű gőzmozdonyu vasút megépítését vette czélba és a rákospalota—újpest—dukai vonalrésznek műszaki műveleteit el is készítette, mely művelet alapján e vonal közigazgatási bejárása 1901. évi szeptember hó 12-én és a következő napokon megtartatott. A szóban forgó vasútvonal ügye ezután az 1903-ik évben uj stádiumba került. Haj ós Menyhért földbirtokos ugyanis ebben az évben egy villamos üzemü helyi érdekű vasút tervezésére kért és kapott előmunkálati engedélyt, mely villamos vasút a Blaskovich Elemér földbirtokos által tervezett vasút Veresegyház állomásának Gödöllővel leendő összeköttetését czélozta. A két előmunkálati engedélyes felismerve vasútvonalaik érdekközösségét, nevezetesen azt, hogy mindkét vonal létalapja és végczélja a székesfővárosba irányuló személy- és áruforgalom közvetítése s felismerve azt is, hogy e forgalom igényei annak különleges természetéhez képest csak gyors és sűrű vonatközlekedéssel elégíthetők ki, a két vasutterve- zetnek egységesen és egy vállalat keretében akkép leendő megépítésére egyesült, hogy a Blaskovich Elemér altat eredetileg gőzüzemre tervezett vonal is villamos üzemre legyen berendezve. Az ekként létrejött palota—újpest—Veresegyház— váczi és Veresegyház—gödöllői helyi érdekű villamos vasúti tervezetekre nézve uj közigazgatási bejárás megtartása vált szükségessé, amely bejárás 1904. évi május hó 2-án és a következő napokon tartatott meg. A közigazgatási bejáráson a vonalak vezetésére és irányára, valamint az eszközlendő építkezésekre nézve általában megfelelő megállapodások jővén létre, előmunkálati engedélyesek a helyi érdekű vasút részletes költségelőirányzatát is elkészítették és ez alapon a helyi érdekű vasút engedélyezési tárgyalása 1904. évi deczember hó 29-én szintén megtartatott. Ez alkalommal, valamint a későbbi iratváltások során a helyi érdekű vasút építési, üzletberendezési és egyéb engedélyezési feltételei megállapittattak. Blaskovich Elemér földbirtokos azonban — akire időközben Hajós Menyhért saját jogait és kötelezettségeit is átruházta, a megállapított feltételek mellett a helyi érdekű vasút létesítését biztosítani nem lévén képes, vele a tárgyalások az 1906. év végével meg- szakittattak. E tervezet meghiúsulta folytán a h. é, vasút létesítésére a vasutmenti összes községek megbizottai- ból alakult érdekeltség vállalkozott és pedig ugyancsak a Blaskovich-féle tervezés alapján. Az érdekeltség Gosztonyi Tibor cs. kir, kamarás földbirtokost bízta meg képviseletével, akivel a helyi érdekű vasút létesítésére vonatkozó tárgyalások abban a stádiumban vétettek fel, amelyben a korábbi tervezővel megszakadtak. Miután azonban az utóbb nevezett előmunkálati engedélyes a helyi érdekű vasút engedélyezési feltételeinek módosítását kívánta s miután a helyi érdekű vasút előirányzott tényleges építési és üzletberendezési tőkéje is — az anyagáraknak és munkabéreknek időközben beállott nagymérvű emelkedésére való tekintettel újabb megállapítást igényelt — az engedélyt kérő által a vácz—budapest—gödöllői helyi érdekű villamos vasútról készített uj részletes költség- vetés alapján 1907, évi julius hó 8-án, majd ugyanezen év november hó 12-én újabb engedélyezési tárgyalás tartatott. Ezen tárgyalás, valamint az azt követő ii átváltások során végre sikerült oly megállapodásokat létesíteni, melyeket a vonalmenti érdekeltség, majd annak jogutódja is a »Villamos vállalatok Részvény- társasága« budapesti ezég elfogadott s a 450.000 K. engedélyezési biztosíték letétele mellett a szóban levő helyi érdekű vasút megépítésére és üzletben- tartására feltétlen kötelezettséget vállalt.
