Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1908-06-07 / 23. szám

6 RÁKOS VIDÉKE 23. szám — Ne tedd, a világért se tedd, súgja a főispán. Hol marad a kontenancziád ? Hisz ez az em­ber eleget tett fiúi kötelességének ! A báró megiitődve tekint a főispánra , . . — Bizony ne menj, exczellencziás uram, mert ebben a műkedvelői előadásban szebb rollét kaptál, mint a hogy gondolhatnád! Csakugyan készülhet itt valami, sejti most már az öregur. És miután István báró nagy diplomata, nagy ismerője az emberi léleknek, rögtön tisztában is van vele, hogy mi fog történni, mi olyan történ­hetik adott körülmények között, amit ő nem sértés­nek, de meghódolásnak tekinthet. Megnyugszik hát s mivel tisztában van a történendőkkel, már csupán a felett töpreng, hogy vájjon eltalálják-e ezek az em­berek a történendők tapintatos formáját, lévén a „ta­pintatlanul megválasztott formáknak az a tulajdon­ságuk, hogy kényes pillanatokban minden félnek több kárt okoznak, mint hasznot. Szemben ül leánya, aki bálványszerüen nézi. nézi a haragvó édesatyát. Tekintetében bocsánatkérés, megbánás van, de bele van Írva a jóságos szemek tükrébe az a mérhetlen boldogság is, a melyért az atyának feledni illik saját félelmeit! — Mi lesz hát, mi lesz hát? kérdi az öregur nyugtalankodva. — Lesz, ami lesz, felel a vén vadász nagy egy­kedvűséggel. Mi lesz ? Hát az lesz, ami ilyen követválasztásos időkben annyira természetes, ami lelkesedés a szűz honszeretet ama korszakában oly gyakori volt. A lelkesedés őszinte, nemes és ellenállhatatlan kitörése következett be, amint az a pillantnak teljesen meg­felelt. — Éljen nagy hazánk fia, városunk hírneves szülötte, Hellner Arzén! hallatja a földszinten egy stentori hang s visszhangoztatja az egész közönség orkánszerü riadalma. Hellner Arzén fölemelkedik üléséről s magát meghajtva e kiáltással viszonozza szülővárosa közön­ségének lelkes óvácziőit: — Éljen Bolkowszky István báró, a b .. .-bányai kerület nagyérdemű képviselője 1 Zúgó éljen felelt erre a kiáltásra is, mely azon­ban akkor érte utói az előbbi ovácziói erejét és ma­gasztosságát, mikor a jelenet megkapta a maga meg­ható, benső családi jellegét. Riza volt az, aki nem parancsolhatott viharzó érzelmeinek s benső ösztön­től sugalva sietett át ősz öreg atyjához. Térdre esett előtte, könyekkel áztatta, csókjaival halmozta el a büszke főur kezeit. Ember, ember az ember még a legmagasabb méltóság polczán s a legfurfangosabb diplomácziai furfang tekervényei között is, ennél­fogva Bolkowszky báró is csak úgy viselkedett eb­ben a pillanatban, a hogy az egyszerű emberek szoktak viselkedni. Szeméből köny csordult ki, resz­ketve ölelte magához a leányát s egy kézszoritással közölte bocsánatát a vejével. Sohse látott még ilyet B . , . városának közön­sége. A taps, az éljenek vihara megújult. A nők kendőiket lobogtatták, az érzékenyebb szivü közön­ség sirva borult egymás nyakába. Csoda-e, ha Mártha rosszul lett a meghatottságtól s a családjával távozni kényszerült ? Szép jelenet is volt ez, melyet a derék műkedvelők szívesen ismételnének meg, csakhogy az ilyesmit lehetetlen előre fölvenni a programúiba. Kritikusa is akadt a jelenetnek. Az uj főispán jegyezte meg Jánosházy bátya előtt a következőket. — Ez a fiatal ember nagy pálya kezdetén áll. Az államférfiu pályához a talentumokon, a szivén kí­vül szükség van egy kis becsületes furfangra is. Azon­ban jól értse meg, kedves bátyám, én is csak tisztes­séges furfangot konczedálok ám ! Olyat, a minő ezé a fiatal emberé! Lássa,' disztingvált emberek előre tudják egymásról, hogy adott körülmények között kinek mi a teendője. Szilire szint kell adni. Hetlner tudta, hogy ha ő visszalép, még pedig ilyen pathe- tikus formában, mint most láttuk, akkor először is kibékíti Bolkowszkyt, másodszor két három hét múlva mégis csak Bolkowszky fog definitive visszalépni egészségi, vagy más okokból. Aztán övé a vásár. Ezt a vásárt különben tessék a szószoros értelmé­ben venni, mert neki viszont konzekventer kelvén működni, megfogja vásárolni a megingott Bolkowszky uradalmai. Mikor pedig Budapestre kerül, igen való­szinti, hogy rövid idő múlva abban a helyzetben lesz, hogy ő fogja Bolkowszkyt főispánná kinevezni. Mondom, hogy ez a fiatalember nagy pálya kezde­tén van a maga fényes talentumaival, nemes szivével és a becsületes furfangra való képességével ! Nem állíthatjuk, hogy a jó öreg Jánosházy egé­szen értené a főispán teóriáját, hanem azzal tisztában van ő is, hogy a nagy pályák úgy kezdődnek, mint az Arzén pályája. Az asszonyok különben folyton ezt állítják, mi pedig = legalább is harmincz esztendő­vel a történtek után — körülbelül igazat adhatunk a főispánnak, az asszonyoknak és Jánosházy bátyánk­nak. Lesz még arra alkalmunk, hogy a fényesen kezdődött pálya folytatását is elmesélhessük olvasó­inknak! A végéről majd legutoljára beszélünk, ha ugyan feltehető, hogy a nagy pályák dicsősége valaha vé­get érhetne ! ____(Vége.) Kia dó lakás. Rákosszentmihályon, a leendő községház átelle- nében, a róm. kath. templom mögött, 3 percznyire a lóvasúti megállótól: 3 szoba, 1 üvegezett veranda. 1 konyha, 2 kamra, 1 cselédszoba, 1 padlás, 1 pincze, 1 closed és udvar. A ház villámhárítóval van felsze­relve; úri családnak a nyári idényre, v-agy évi bér- letre kiadó. Gyermekek száma nem határoz. Lakás junius 15-tőL elfoglalható. Bővebbet Rákosszent- mihályon, Szentkorona-utcza 19. számú házban. HERZFELD LAJOS cs. és kir. udv. szállifó BUDAPEST, IV. KÉR., KRISTÓF-TÉR 2. SZ. TELEFON 76—50. Legújabb díszek ruhák és kalapokra; továbbá szallagok, hímzések, tül- lök, paszományok és zsinórok a leg­nagyobb választékban. Facolok és csipkekonfekcziók dús készletben. Valódi csipkék kizárólagos raktára. iffiB Siroiiit emeli az étvágyat és a testsúlyt, meg­szünteti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza dien számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor «Roche» eredeti csomagolást. F. Hoffmann-La Roche (Svájc.) &. Cie. Basel ßß Roche" Kapható orvosi rendeletre a gyógy­szertárakban. — Ara üvegenkint 4 K. I

Next

/
Thumbnails
Contents