Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-07 / 23. szám
RÁKOS VIDÉKE 23 szám. indokolása- jelez, továbbá, hogy a mindenkori tényleges díjszabásban a viszonyoknak megfelelő mérsékelt menetdijak és olcsó munkás- és tan utó-bérletjegyek rendszeresittessenek, ^ Miután továbbá ezen helyi érdekű vasútvonalak hivatásuknak csak sűrű vonatközlekedés fen- tartása mellett felelhetnek meg, a bizottság az engedélyokirat 9. §-a hatodik bekezdésének oly módosítását javasolja, hogy a naponkint járatandó vonatok legkisebb száma 12—12 rendes személy- vonatban állapíttassák meg. Szem előtt tartva azt, hogy az átalakítandó helyi érdekű vasútvonalak egyúttal a székesfőváros élelmezési viszonyainak előmozdítását is czélozzák, a bizottság súlyt helyez arra, hogy az utasok az üzletszabályzatban általánosan etőirt korlátok között kézi podgyászként élelmiszereket is magukkal hozhassanak. miért is minden kétely kizárása érdekében, az engedélyokirat 9. §-ának tizenharmadik bekezdését a következőkép véli szövegezendőnek : »A feladott úti podgyász után szabad súly nem követelhető.« Bár az engedélyokirat 16. §-a gondoskodik arról, hogy a szükség beálltával e helyi érdekű vasutakon az éjjeli forgalom is bevezettessék, mindazonáltal kívánatosnak tartja a bizottság, hogy már a jelzett szükség bekövetkezte előtt is e vonalak menetrendjének keretében Budapestről oly vonat indítása is biztosíttassák, amelylyel a színházat látogató vidéki közönség haza juthat és tudomásul vette a kereskedelemügyi miniszter képviselőjének azt a kijelentését, hogy erre a társaság menetrendjének megállapításakor, illetőleg jóváhagyásakor a kereskedelemügyi minisztérium figyelemmel lesz. Végül az engedélyokirat 22. §-ában alkalmazott »kizárólag« szót mint feleslegest a bizottság törlendőnek tartja. Az előadottak alapján a közlekedésügyi bizottság az előterjesztett törvényjavaslatot általánosságban és a fent jelzett módosításokkal részleteiben is a t. képviselőháznak elfogadásra ajánlja. Egyben tekintettel arra, hogy e törvényjavaslat azzal is indokoltatik meg, hogy a szóban levő vasútvonalak villamos üzemre való átalakítása kétségkívül kedvezően fogja befolyásolni a főváros immár tűrhetetlen lakásviszonyait, a bizottság foglalkozván ezen lakásviszonyokkal, felhívni kívánja a kormány figyelmét arra, hogy a főváros lakosságára immár elviselhetetlenné vált lakásuzsorán maga a kormány is hivatva lenne hathatós gyakorlati intézkedéseket tenni. E részben a kereskedelemügyi tárcza keretében is kínálkozik kitűnő alkalom, nevezetesen, ha a minisztérium és a magyar királyi államvasutak igazgatósága, nemkülönben a minisztérium budapesti alárendelt hivatalai részére a kormány megfelelő külön-külön épületeket emeltetne, mi által a lakások czéljaira alkalmas több nagy épület szabadulna fel és megszűnnék az a szolgálati szempontból is tarthatatlan helyzet, hogy a minisztérium központja és az államvasutak igazgatósága külön- külön 6—7 helyen vannak elhelyezve. Ez az építkezés még talán különösebb áldozatot sem igényelne a kincstár részéről, mert a tőke túlnyomó része bizonyára kikerülne a jelenleg fizetett nagy lakbér összegekből. Kelt Budapesten, a közlekedésügyi bizottságnak 1908. évi május hó 22-én tartott üléséből. Kovács Pál, A n d r á s sy Géza gr. a közlekedésügyi bizottság a közlekedésügyi bizottság előadója. elnöke. Ezt az igen szép munkálatot mint az aláírásból látható, Kovács Pál képviselő, a mátyás földi társaság közbecsült tagja, készítette. Az ő buzgalmát és fényes talentumát dicséri a munkálat, mely önmagában is hálára kötelezi a Rákos vidéke lakosságát. De hálával gondolhatunk Kovács Pál munkásságára a vasutiigy előkészítésében is, amiben neki igazán sok érdeme van. Vezette küldöttségeinket, felszólalt érdekünkben, számtalanszor közbenjárt s minden módon segítségünkre volt. Méltó reá, hogy megörökítsük önfeláldozó munkásságát s a köz nevében őszinte köszönetünket tolmácsoljuk érte. A pénzügyi bizottság jelentése ugyanebben az ügyben a következőkép szól : »A budapesti helyi érdekű vasutak három vonala a fővárost egyrészt Dunaharasztival, másrészt Kerepessel, illetőleg Szentendrével köti össze s - hivatva van a közbeneső községek óriási személyforgalmát lebonyolítani. E forgalom ma már olyan nagy, hogy annak ez a primitiv berendezésű vasút megfelelni semmikép se képes. A fővárosban levő lakásmizéria folytán a hivatalnokok százai s a munkások ezrei vonultak meg a szomszédos községekben, akik naponta legalább egyszer megteszik az utat a fővárosba és vissza. Minden vonat túl van zsúfolva, a késések mindennapiak s az utazó közönség kényelméről még a legszűkebb határok között sincs gondoskodva. Emiatt nemcsak állandó a panasz, hanem ez egyszersmind legnagyobb akadálya annak is, hogy Budapest környéke nagyobb mértékben fejlődhessék. E bajokon a társaság oly módon óhajt segíteni, hogy gőzmozdonyu pályáját villamos üzemre akarja átalakítani. Ez által lehetséges lesz sokkal gyakrabban indítani a vonatokat s egyszersmind a menet- sebesség is jelentékenyen fokozható lesz. Nemcsak emelkedni fog a személyforgalom, hanem kényelmesebb is lesz az utazás s a mozdonyok sem fogják a főváros levegőjét oly mértékben piszkossá tenni mint eddig. Egyenesen a közérdek követeli tehát ezt az átalakítást, melyet a tulajdonos társulat a saját erejéből az állam anyagi hozzájárulása nélkül vállalkozik végrehajtani. Ez o,ko n tisztelettel javasolja a pénzügyi bizottság, hogy a javaslatot elfogadni méltóztassék. Budapest, 1908. május 20. Hoitsy Pál, Széli Kálmán, a pénzügyi bizottság előadója. a pénzügyi bizottság elnöke. Villamos világítás. A rákosszentmihályi villamos világítás ügyében kiküldött külön, helyi bizottság is megkezdte buzgó működését s a jövő héten már a részletes tárgyalásokra tér. Két ajánlattal foglalkozik. A Ganz gyár ajánlatát, mely Gödöllőről tervez távvezetéket, már részletesen ismertettük. A másik terv az Alten stein és Brant czégé, melynek ismertetésével még adósok vagyunk, mit ezennel pótolunk: Az Altenstein és Brant czég 175.000 koronáért kizárólag községünk részére egy önálló áramfejlesztő telepet tervez, amelyet a község egy felveendő kölcsönből építtetne meg és a vállalkozó a megépítés után a telepet 50 évre bérbe venné és érte évibér fejében azt az összeget fizetné, amelyet a községnek a felvett kölcsön után annuitásképen fizetnie kell. De az 5-ik évtől kezdve a községnek jogában áll a villamos telep bérletét felmondani és házikezelésbe venni, amig a vállalkozó 50 évre kötve van. Ebből kitűnik tehát, hogy a telep befektetési tőkéjét tulajdonképen a vállalkozó fizeti vissza és 50 év leteltével az egész berendezés összes tartozékaival díjmentesen a község tulajdonába megy át.
