Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-22 / 12. szám
12. szám. RÁKOS VIDÉKÉ 3. Amerikában Edison világhírű feltaláló módszere szerint akarják a kérdést megoldani. Erről a napilapokban több alkalommal történt említés, de oly amerikai izüen, hogy ebből a nem szakértő publikum, magának képet alkotni nem tudott. Szükségesnek tartom azért, hogy erről a nagy port verő szenzáczióról a leplet egy kissé felemeljem s azt a maga érdemében és alakjában megvilágítsam. Ha valahol, akkor Amerikában van az embereknek érzékük arra, hogy praktikus dolgot könnyen felismernek s vállalkozó szellemük segélyével azonnal értékesítik. Ily praktikus dolog az építkezéseknél a czement- beton, amely homok, kavics és czement keveréke, sok esetben még vassal kombinálva. Ezen építési anyagok felhasználása Amerikában már oly nagy mérvű, hogy az agyagból égetett tégla máris eltörpül mellette s nem sokára már csak híréből fogják ismerni. Érzik s tudják ezt az ó-világban is s igyekeznek ezt az anyagot mindenféle módon és alakban felhasználni. Franczia és Németországban oly fejlett már a czement technika, hogy a régi és drága téglaépitke- zést teljesen kiszorítja s előrelátható, hogy a közel jövőben csak czementházakat fognak építeni. Magyar- országon, de különösen a fővárosban lépten-nyomon találkozunk a czementbeton alkalmazásával. *Most ugyan még küzködik közönségünk bizalmatlanságával, de tekintve a fődolgot, hogy sokkal olcsóbb építő anyag s máskülönben is minden kelléknek megfelel, a bizalmatlanság csakhar ar el fog enyészni s használata — mint a külföldi példák mutatják — általános lesz. A czement-beton, mint már említettem, a czement, homok és kavics keveréke. Ezen keverékhez annyi vizet adunk, hogy az egész gyúrható péppé váljék. Ezen anyag most megfelelő formákba téve s ott csömöszölve vagy préselve rövid idő alatt megköt s harmincz napi száradás után a legjobban égetett tégla keménységével vetekedik. belőle épített épület szilárdsága sokkal nagyobb, mint a tégla épületeké, mert a beton kövek czement habarcscsal falazva úgy kötnek meg, hogy az épület olyan, mintha egy darab sziklából volna kifaragva. A betonból előállított épület előnye, hogy a hideg és meleg ellen jöbban szigetel, nedvességnek és víznek sokkal jobban ellentáll, mint a téglaépület s igy a nedvességtől származó dohos szag a betonépületben nem érezhető. Nagy előnye még, hogy az anyag szilárdsága az évek számával fokozódik. A legnagyobb fagynak minden káros utókövetkezmény nélkül ellenáll s mindezek mellett még teljesen tűzbiztos. Edison, kinek Amerikában kiterjedt, czement anyagot tartalmazó birtokai vannak, amelyek kihasználatlanul parlagon hevernek, egy uj módszert talált fel a beton házak építésére. így egy csapással két legyet ütött le, mert az építkezés lényegesen olcsóbb és gyorsabb s igy a társadalom hasznára van, másrészt pedig czementgyárai is jobban fognak jövedelmezni. Bármilyen ideális ez a módszer Amerikában, a mi viszonyainknak nem felel meg, mert nálunk hiányzik a hozzá szükséges nagy tőke s a társadalmi viszonyainknak sem felel meg. A mi közönségünk társadalmi élete, lakó módja, ízlése és felfogása nagyon sokban kiilömbözik az amerikai viszonyoktól. Edison módszerének lényege a következő : A részletesen kidolgozott és megtervezett kis lakóházra Edison egy vasvázat szerkesztett, amelyet az épület helyszínén állítanak össze és szerelnek fel. Ennek megtörténte után kezdődik meg az építkezés, amely abból áll, hogy a vasvázak között levő és a falaknak megfelelő üres részeket portland- czement-betonnal töltik ki, amelyet azután csömö- szölnek. Egy ily módon előállított kisebb lakóház ára 1000 dollár (5000 korona,) Egy dolog azonban nagyon lényeges, t. i. az épületet csak homokos talajra lehet építeni, hogy a pincze és az alapvázak kiásásából nyert homokot a beton keveréséhez fel lehessen használni, mert ha a homokot máshonnan kellene szállítani, az építkezés nagyon megdrágulna. A házhoz szükséges vasvázak költsége 25000 dollár (125.000 korona) a beton keverő és töltő-gépek ára 15000 dollár (75000 korona) összesen 200000 korona. Hogy ezen óriási tőke kamatozzék és amortizálódjék, évenkint egy helyen nagyon sok épületet kellene építeni, ez pedig a mi viszonyaink között ritkán történik, a gépek és vázak szállítása pedig sok költségbe kerülne. Ha még azt is tekintetbe veszsziik, hogy egy garnitúra vasvázzal csak egészen egyforma házakat lehet építeni, amelyek úgy méreteikben, mint külalakjukra nézve egy hajszálig pontosén megegyeznek egymással, rájövünk arra, hogy ez a mi társadalmi Ízlésünknek nem felel meg. Nálunk minden építtető életmódjának, társadalmi állásának és saját Ízlésének megfelelő lakóházat kiván. Egy sablon szerint előállított épületek nálunk egyáltalában nem érvényesülnek. Mindezen hiányos és drága kiviteli módozatok alapos tanulmányozása után sikerült egy oly építési rendszert feltalálnom, amely nemcsak a nálunk megszokott igényeknek felel meg, hanem az építési költséget is lényegesen redukálja s úgy szilárdság, mint minden más követelmény szempontjából a tégla épületeket sokszorosan felülmúlja, Ezen szabadalmazott rendszerem lényege és előnyei a következők. A falak vastagsága egy földszintes épületet véve alapul 0'45 m. (1 és fél tégla) helyett 0.30 m. (1 tégla) széles lesz. Az általam előállított »Modolit« czement-acró kövekből rakva. A falak vastagságánál tehát a megtakarítás már 33 százaiék, anélkül, hogy az épület szilárdsága vagy szigetelő képessége legkevésbbé szenvedne. A kövek portlandczement-betonból készülnek s igy szilárdságuk a téglánál nagyobb, mert a téglafalnál a megengedhető megterhelés négyszög czenti- méterenként 5—6 kg., mig a czement-acró kövekből készített fal ugyanilyen felületen 16—18 kg.-mal terhelhető meg. Szilárdsága azonban folyton növekszik s három hónap alatt 28—32 kg. ér el. Találtak már régebbi betonköveket is, melyek a próbaterhelésnél négyszögczentiméterenkint 300 kg. bírtak el. Tehát amint a fentebbiekből látható, minél idősebb egy beton épület, annál szilárdabb. A kövek kötése által a falakban teljenen elzárt légaknák keletkeznek, azért a czement-acró kövekből épült falak szigetelő képessége igen nagy. T. i. nyáron hűvösen, télen melegen tartja az épületet. Előnye még a czement-acró köveknek, hogy az építéshez nem szükségeltetnek drága vasvázak és keverőgépek s belőlük bármely nagyságú és alakú ház építhető. A megtakarítás nemcsak az anyagnál, hanem a munkánál is tetemes, mert a kövekkel sokkal gyorsabban halad a munka. Mindezen munka és anyag- megtakaritás következménye az építkezés gyors elő- haladása, úgy, hogy egy háromszobás lakóház a szükséges mellékhelyiségekkel együtt 6—8 hét alatt
