Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-12 / 2. szám
'/III. évfolyam. Rákosszentmihály, 1908. vasárnap, január 12. 2. szám. RÁKOS VIDÉKE TftRSflDflLARés KÖZGflZfcflSrtQI HETILAP RÁKOSSZENTHIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLY! KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 61. 31 KW,1 KLEN 1K MINDEN VASARNAP Felelős szerkesztő : BALAZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre.........................8 kor Fél évre...............................4 « Negyed évre ..........................2 « EGY ES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egy hasábos petitsor ára 20 fillér. Nagy-Budapesf. Irta: dr. Harrer Ferencz. .II. A községek városiasságának fokát bizonyos kerületi és népességi viszonyokból ismerhetjük meg. A területre nézve ilyen viszony a mező- gazdasági művelés alatt álló és a beépített s illetőleg a beépítésre már kijelölt terület aránya. E tekintetben azt látjuk, hogy Újpest, Rákosszentmihály, Kispest (Puszta- szentlőrincz kivételével), Erzsébetfalva, Albertfalva és Kistétény területe már csaknem kizárólag, vagy legalább is túlnyomóan a beépítésre van szánva. De egyéb községekben is a mezőgazdasági terület építési területté való átalakulásának folyamatát tapasztaljuk. Jelzi ezt először is uj lakótelepeknek keletkezése; Rákospalotán, Rákosszentmihályon, G z inkot á n, Péczelen, Soroksáron, Dunaha- rasztin, Nagytétényben és Békásmegyeren ösz- szesen 29 ilyen telep van. Erre az átalakulásra mutatnak továbbá a mindig sűrűbb és nagyobb méretű parczellázások ; a környékbeli községekben ma közel 5000 hold építkezés számára parczellázott terület van. De előre veti ezen átalakulásnak árnyékát a holdanként való ármegállapítás megszűnése és a négyszögölenként való ármegállapításnak helyébe lépése oly községekben is, melyekben sem település, sem parczellázás nem történt, Sőt az átalakulást, de még inkább az erre irányuló speku- lácziót mutatja a kerti gazdálkodásnak aránylag kis terjedelme is ; a földbirtokosok ugyanis közel 'gondolván a nyereséges parczellázást, nem igen hajlandók a föld intenzivebb művelésére. Mig a mezőgazdasági és építési terület aránya inkább a városiasság felé való fejlődést mutatja, addig a lakóházak paraszti, családi vagy bér jellegének arányából a községek városiasságának tényleges fokát lehet megállapítani. Ebből a szempontból nézve a környékbeli községeket, megállapítható, hogy Újpest, i Mai számun Rákosszentmihály, Kispest, Erzsébetfalva és Albertfalva községekben parasztház egyáltalán nincs, sőt a csaknem kizárólag családi házakból álló Rákosszentmihály kivételével, valamennyiben már a városi bérház típus uralkodik. Rákospalotán, Czinkotán (Mátyásföld), R á- koskereszturon (beleértve a felvétel óta önálló községgé vált Rákosligetet), Rákoscsabán, Péczelen, Csepelen, Budafokon, Kistétényben és Nagytétényben pedig a házak felénél kevesebbet tesz ki a parasztházak száma, de meg kell jegyeznünk, hogy a péczeli, csepeli és nagytétényi bérházak r nagyrésze építészetileg paraszti jellegű. Általában mondhatjuk tehát, hogy a környékbeli községekben a bérház típusa nemcsak a családi házakkal szemben nyomul előre, hanem közvetlenül a parasztházak közé is behatol. Áttérve a népességi viszonyokra, először is megállapíthatjuk azt, hogy a fővárosnak négy oly tőszomszédos községe van (Újpest, Rákospalota, Kispest, Erzsébetfalva), melyeknek lakossága a 20.000-et meghaladja, sőt egyé (Újpest) az 50.000-et is eléri, ami azt jelenti, hogy e községek lélekszáma a kisebb törvényhatósági városokénál nagyobb, ezenkívül tizenhárom környékbeli községben a lakosság száma több mint 3000, vagyis meghaladja akárhány rendezett tanácsú városét. Még élénkebb képét adja a népesség tömörülésének a főváros határa körül a környékbeli községek lakosságában az utolsó két évtizedben beállott százalékos szaporodás, különösen, ha szembe állítjuk a fővároséval, persze nem szabad azért figyelmen kívül hagynunk, hogy kisebb abszolút számoknál a kisebb szaporodás is aránylag nagy százalékos növekedést mutat; igy látjuk, hogy 1890-től 1907-ig a lakosság Újpesten 112*5, Czinkotán 113*2, Dunakeszin 143*4, Rákoskeresztúron (még beleértve Rákosligetet) 157*6, Rákoscsabán 177*0, Rákospalotán 219*2, sőt 12 oldal.
