Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-02-03 / 5. szám
7 RÁKOS VIDÉKE 5. szám. III. Itt a fecskék ! A fecskéknek könnyű a dolguk: készen várja a puha fészek, kegyelettel őrizi a család, pajkos gyermekek nem verik le, hiszen ez a jóindulatú, frakkos népség kedves, szórakoztató barátja mindnyájunk öregének, aprajának. A színészek a nagyobbacska városok téli, a a kisebb fajtáknak tavaszi és nyári vándormadarai, fecskéi. Egy fecske nem csinál nyarat, hanem a vezérfecske — a direktor, vagy a társulat titkára — az már szezont és bérletet csinál. Az ő fészkük — a kőből épült színház, vagy a nyári faszinkör szintén kellő biztonsággal várja a maga vándornépecskéjét. Mint ahogy a két század előtt a protestánsoknak türelemből engedélyezett fatemplomai tünedeznek el lassanként s helyöket hatalmas kő-kolosszusok foglalják el, úgy igyekeznek a kellő intelligencziával rendelkező városok kőszinházak emelésére, dühére azonban a gazdálkodó publikumnak, melynek con- servativ lelkülete hazánkban ma is ellenzéke, sőt ellensége minden modern illatú ujjitásnak. Ösmerünk nagy várost, melynek gazdái sehogysem nyugodtak abba, hogy a városnak modern világítása legyen; aki nem korhely, — mondotta szónokuk — úgyis otthon tartózkodik napszálltával, ha pedig mégis úgy esik, hogy valami tisztességes mulatság (disznótor, névnap, jegyváltás, vagy lakzi okából) ki kell mara- doznia, az vitessen maga előtt lámpást! Épp ily nehezen hajtódik keresztül az utcza kövezése, azt a földet pedig, amelynek árából épült a színház, e városban mindmáig «átkosföldnek» nevezik. Ilyen akadályversenyeket kellett átugorni Pálos városának is, mig végre valahára odáig vitték a dolgot, hogy egy szép, nagy udvar közepén fölépült a kőszinház. Szép, modern épület és ami fődolog, minden este megtelik közönséggel, Igaz, hogy a benszülött, a «hejjes pógár» azt nem igen frekventálja, kivált amióta megszüntették a páholyok alatt levő «sötét zártszék» sorokat, amelyekben egymás közt lehettek eme kékbeli elemek s eleljáro- gattak komédiát nézni, kivált ha magyar történeti dráma és — ami vidéken többnyire kifizeti magát — Shakespeare adódott. Ki is hívták a szerzőt s igen gőgös embernek tartották, ha meg nem jelent a lámpák előtt. A színház udvarán vonult keresztül Egon. Színházi bizottsági ülés lesz (ez a művészet fecskéinek fészekzavaró orgánuma) erre közelebb érte a városházát. Itt pedig máris érdekes világ uralkodott. Hatalmas láda-chimborasszok tornyosultak a színház előtt. Amelyiket nem rakták le, azokat most szállították oda talyigán. Volt drága dolga Lötyög direktornak, amig a vasúton ki nem hámozta a sok pod- gyászt az utánvétel súlyos hurkából. A podgyász-teriiletet különösen két gárda környékezte. Egyik a szállásadóké, másik a szállás után áhitozóké. Egész szinészdinasztiák, apáról fiúra, anyáról leányra, vagy a szerződési kártyajáték esélyei szerint ide osztva, évről-évre ugyanazon lakásokat vették ki. Jutott lakása a primadonnától, tenoristától és szerelmes színésztől le a karszemélyzetig mindenkinek, csupán a direktortól kivántatott meg nehány sornyi jótálló czédula, A podgyászt tüstént a rendeltetése helyére szállította a talyiga, a targoncza, vagy a szerényebb kvalitások és kvantitások fennforgásának esetén — maga a tulajdonos. Lassanként kitisztult a látóhatár. Legföljebb néhányan érdeklődtek még a házmesteri ablakok iránt, amelyekben holmi levélfélék tétettek ki közszemlélet czéljából. Mondanunk sem kell, hogy más-más érzelmeket keltettek a rózsaszínű levélkék és másokat az üzleti borítékok. (Folytatása következik.) Hivatalos rész. 10467 | 1906. Tkv. szám, Árverési hirdetményi kivonat, A gödöllői kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Z a c h á r Antal végrehajtatnak M e d e k János végrehajtást szenvedő elleni 356 kor. 84 fillér tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a pestvidéki kir. törvényszék (a gödöllői járásbíróság) területén levő Czinkota k ö z s ég- ben fekvő, a czinkotai 745. sz, betétben külön jószágtestet képező A + 2—4. sor 215|2|a, 215|1 b és 215 l e hsz., azonban az 1881. 60. t,-cz. 155. §-a értelmében egy jószágtestként elárverezendő beltelki ingatlan és az azon épült, de telekkönyvileg fel nem tüntetett házból Medek János nevén álló BJ 4. sorsz, a, felerészre 1531 kor. kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1907. évi február hő 25-én, d. e. 10 órakor Czinkota küzségházánái megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog, Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10 százalékát vagyis 153 kor. 10 fillért készpénzben, vagy az 1881. 60. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügy miniszteri rendelet 8. §-ában és a vonatkozó ig, min. rendeletekben kijelölt óvadékképes értékpapírokban a kiküldött kezéhez letenni az 1881. 60. t,-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Gödöllőn, 1906. évi november hó 6. napján a gödöllői kir. járásbíróság, mint tkvi hatóságnál, L u ká c s y, kir, alj. biró. A nagymélt. pénzügyminisztérium 1904. évi 71864. számú rendeletével engedélyezett, illetőleg 1907. évi 104823. sz. a. engedélyével módositott Rákosszentmihályi reform, missiói egyház = sorsjátékénak = 1907 jauár 25-én d, e. 10 órakor, hatósági küldöttek jelenlétében megtartott sorshúzása alkalmával kihúzott sorsjegyszámok jegyzéke 140 nyereményről: 1000 korona értéket nyert: 94764. sz. 500 ,, ,, ,, 17445. „ 100 „ „ „ 14448, „ 50 „ „ „ 5928, 12251. sz. 20 korona értéket nyert: 10850 30043 55677 86993 és 99330. 10 korona értéket nyert: 112 8030 30085 41278 45156 58617 74473 74905 96020 és 99720. sz.
