Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1907-12-08 / 49. szám

RÁKOS VIDÉKÉ 3. 49 szám. HÍREK. Újítás a lóvasuton. A rákossz entmihály i lóvasut végre megkapta a régen megrendelt uj kocsikerekeket, amelyek miatt a vállalatnak az utóbbi időben sok nehézséggel kellett megküzdeni. Már odáig jutottak, hogy az évekkel ezelőtt kiselejtezett kerekeket újból használatba kelleit venni, mert az újak nem érkeztek meg. Hónapokkal ezelőtt akart rendelni az igazgatóság a Ganz társulatnál kocsi­kerekeket, de ott a megrendelést munkatorlódás miatt nem fogadták el, hanem több mint félévi határidőt kértek a szállításra. Az igazgatóság ezt nem fogadta el, hanem megrendelte a kerekeket egy másik buda­pesti gyárban, hol azokat el is készítették, de a ki­próbálás alkalmával az uj kerekek hasznavehetetlen­nek bizonyultak, úgy hogy a lóvasut társaság kény­telen yolt a gyárnak azokat viszaadni. így azután nem maradt más hátra, mint újból a Ganz társaság­hoz fordulni, hol most már Schvarczl József ióvasuti igazgató személyes összeköttetései révén nagy nehezen kieszközölte, hogy a rendelést soron kívül intézték el, A Ganz féle kerekek, melyeket e héten vett át a lóvasut társaság, a szokott mó­don pompásaknak bizonyultak. Négy pár hatalmas G r i f f i n-kereket kapottá lóvasút, szakasztott olyat, mint a milyeneken a budapesti villamos vasúti kocsik járnak. Ezekkel a kerekekkel nem siklik ki a kocsi olyan könnyen, mint a kopott, régi keréken, más­részről pedig az uj kerekek lehetővé tették, hogy valamennyi téli (zárt) kocsit üzembe helyezzék. E változott körülmények következtében az igazgató­ság úgy intézkedett, hogy délután 6-8. óra között minden vonathoz, kivétel nélkül k é t kocsi közleked­jék, hogy igy a zsúfoltságnak elejét vehessék. A helyiérdekű vasút állomásáiól a községbe szintén mindig legalább két kocsi indul ezentúl, még pedig úgy, hogy az első az Almásy Pál telepig, (végállo­másig) a második pedig a Józseffőherczegtelepig (Vi- rágné vendéglő-szakaszhatár) közlekedik, minélfogva kéri az igazgatóság a közönséget, hogy útiránya szerint szíveskedjék helyét a kocsiban elfoglalni. A közönség kényelmére elrendelte az igazgatóság, hogy a mennyiben az első kocsin az Almásy Pál telepi utasok el nem férnének, ez esetben a második kocsi is végig közlekedjék az egész útvonalon, hogy igy a kellemetlen átszállás elkerülhető legyen. Mindez a derék és figyelmes intézkedés azonban csak úgy válik be a gyakorlatban, ha az utazó közönség az igazgatóság törekvését maga is támogatja és a József főherczeg telep utasai nem lepik el az első kocsit, a mely esetben az átszállás elkerülhetetlen. A for­galmi személyzet utasítást kapott, hogy e körülményre a közönséget figyelmeztesse, kívánatos tehát, hogy annak a kellő foganatja is meglegyen, — a mivel a közönség csak önmagának tesz szolgálatot. A tanítók lakásbér ügye. A rákosszentmi- h á 1 y i tanítók kedvezőbb lakásbér osztályba sorozá­sának ügye, mint már jeleztük, ez idő szerint a pénz­ügyminisztériumban van, hova a vallás- és közokta­tásügyi minisztérium meleg ajánlatával került. Ámbár nincs okunk hinni, hogy ~a pénzügyminisztérium eb­ben a valóban méltányos kérdésben pártfogását megtagadná, mégis községünk elöljárósága s első­sorban iskolánk gondnokságának figyelmébe ajánljuk, hogy ne végezzen nem teljes munkát, hanem tovább is járjon a dolog után s igyekezzék a kérelem jogos­ságáról a pénzügyminisztériumot is alkalmas módon meggyőzni. Katalin estély, A Rákosszentmihályi erékpáros kör november 23-án tartotta szokásához híven ez évi Katalin estélyét, mely díjkiosztással volt egybekötve. A nevezetes estély fényesen sikerült. Felülfizettek: Scheid G. 5 kor., Reichs György 4 kor., Lang Henrik 4 kor., Stanek Paula 4 kor., Heimovits Mártonné 3 kor,, Sarkofszky Annuska 2-40 kor., Szalay Nándorné 2 kor., özv. Podest Liborné 2 kor., Duda József 2 kor„Zsaludek Antalné 2 kor., Schach Józsefné 2 kor., Rókusz István 2 kor., Sajtár Adélka 2 kor., N. N. 1 kor,, Veisz Izidor 1 kor., Balia Ferencz 1 kor. A kör vezetősége köszönetét mond a szives adomá­gom meg, hogy tartogasson valamit az étvágyából. Péter (miközben a rétest ropogtatja): Igazán ki­váncsivá tesz. A vőlegény kíváncsiságát csakhamar kielégítik. Fáczán s fogolysült jő szivárványszinekben pompázó befőttel. A hölgyek e váratlan fordulatot jóizü sugdosás- sal fogadják és olyan megjegyzéseket tesznek, aminő­ket nem szoktak visszamondani. Az urak újból neki­fohászkodnak. Péter (elboruló arczczal): Éppen a kedvencz ételem. . . (Élszántan vesz ki jókora adagot) Hogy fogok vele megbirkózni ? Nusi: Én tudom, hogy maga bajnok ! Péter: Ördögbe is... Sik-futásban bajnok va­gyok ! Evéssel még csak vándordijat se nyertem. (Némi megerőltetésbe kerül a dolog, de a fáczán a világ legpompásabb eledele s Péter sikeresen végez vele. (No, de most aztán remélem, végéhez ju­tottunk.) Nusi: Ne reméljen Péter! Nusinak igaza van. Félelmetesen közeledik va­lami sárgás gömbölyű tejhabgörgeteg, melyet csoko­ládé szószszal fognak fölönteni. Péter (Megdöbbenve érzi, hogy ennek az in­gerlő csábnak nem képes ellenállni. Nyakaköré font asztalkendője alatt titkos mozdulatokat tesz és a hozzá kerülő tálból majdnem öntudatlanul nagy ada­got vesz ki): Ez — nemde — olyan — izé . , . hogy is hívják csak ? Nusi : Könnyű torta, ne féljen tőle ... Péter: (lelkesülten) Ha maga biztat Czicza, ak­kor semmitől se ijedek meg. Legyűröm ! És úgy tesz. Diadalmasan tekint föl aztán meny­asszonya arczába. Szemei kidüllednek, az arcza vér­vörös, nehezen lélegzik. Csak egy czigarettre gyújt­hatna ! . , . Sik-futásban már nem venne részt ... De most váratlan szenzáczió támadt. A legfino­mabb sevresi porcéban tálakban leforrázott pisztráng jő, forró vajjal fölöntve. A háziasszony diadalittasan néz szét maga kö­rül, mint ahogy a hadvezér tart szemlét a legyőzött ellentábor fölött. A hölgyek majdnem sikoltoznak az elfojtott kaczagás miatt. Egy mérges tekintetű ur- hölgy azt súgja a szomszédja fülébe : Szárnyas után pisztráng ! Ilyesmivel egy minisztert is meg lehetne buktatni. De Bácskában már idáig jutottak az étlap­erkölcsök. Péter (elhalványuló arczczal): Pisztráng! Nusi: Ez a világ legkönnyebb eledele. Péter: Én pedig azt mondom, hogy Atlasznak könnyebb volt a világegyetemet vállaira venni, mint nekem ebből enni. Nusi: Bátorság Péter ... A mama sose bocsáj- taná meg ! Péter: (félénken nyúl a pisztráng után és nagy megerőltetéssel hozzálát.) Ezzel részemről be van fejezve. Nusi: (kihívón) Bizonyos benne ? Péter: De mennyire! Kedves és szeretetreméltó apróság következik Gerbaud konyhabüvészetéből. Olyan bájos kis bohó­ságok, hogy szinte lekéreznek az ezüsttálczáról. Nusi: No Péter, itt van a gyomorcsillapitó is.

Next

/
Thumbnails
Contents