Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1907-11-24 / 47. szám

47, szám. RÁKOS VIDÉKÉ Tűz Czinkotán. E hónap 18-án este fél 9 órakor C zi n k o t á n, a Kossuth Lajos-utczában G o 1 d - m a n n Ármin vendéglős istállója kigyulladt s a benne felhalmozott nagymennyiségű gyúlékony ta­karmány miatt csakhamar az egész épület lángba borult. Az istállóban levő 17 tehenet nagynehezen kimentették. Borzalmas látvány volt, amint a lángok közül kivert állatok az utczán s kerteken keresztül menekültek mindenfelé. Az istálló tűzfallal nem volt elválasztva — a mostanában teljesen hozzéépitett fő­épülettől, melyben az üzletvezető, S i 1 b e r s t e i n Samu lakása és a korcsmahelyiségek voltak — igy a lángok belülről erre is átcsaptak s ez szintén leégett, sőt a rossz épitkezés miatt beszakadt és beégett, A kár mintegy 12000 kor. Ebből biztosítva volt 6000 kor. Sok kára volt S i 1 b e r s t e i n Soma üz­letvezetőnek, aki abban a reményben, hogy az uj épület be nem ég, bútorait az uj épület helyiségeibe vitette. A tűz tovább nem terjedhetett, mert ezt a községi lakosság a 4 községi nagyfecskendővel, Batthyány Ilona grófnő ttizfecskendőjével, továbbá a Csömörről és Rákoskeresztúrról érkezett segély­fecskendőkkel elnyomta. Csupán a padláson felhal­mozott kukoricza égett még sokáig. A tűz keletke­zésének oka eddig ismeretlen, valószínű hogy idegenek gondatlansága idézte elő, mert az nap javították az istálló tetejét a munkások s nincs kizárva az sem, hogy valamely ittas korcsmái vendég gondatlansága okozta. A csendőrség a nyomozást folytatja. Szerencsétlenség a viczinálison. Császár István vizsgáló kalauz, a budapesti helyiérdekű vasutak k e- r e p e s i vonalán lezuhant a vonatról s a kerekek alá került. A szerencsétlen ember eddig a vágóhídi vonalon volt állomási felvigyázó s hogy nagy. csa­ládját és özvegy édes anyját könnyebben eltarthassa, átminősíttette magát vizsgáló kalauznak, amely minő­ségben teljesített szolgálat után mellékdijazás, úgy­nevezett kilométerpénz is jár. Át is költözött Csá­szár István C z i n k o t á r a, de alig két heti szol­gálat után szerencsétlenül járt. Múlt vasárnap délután a főváros fele igyekező vonaton éppen az utolsó kocsi utasainak jegyét akarta ellenőrizni, midőn a végállomás közelében a Magyar ruggyantaáru gyári megállóhely és a szemafor között, amint át akart lépni az utolsó kocsi felhágójára, elvesztette az egyen­súlyt s a két kocsi közé esett. A kerekek lemetszet­ték ballábának ujjait s jo,bb lábát összezuzták-törték. A mentők szállították a Szent-Róku s-kórházba, hol azonnal kezelés alá vették. Az összetört lábat sikeres műtét után gipszbe tették s még szerencse, hogy le nem kellett vágni. A szerencsétlen kalauz iránt meleg részét nyilvánul közönségünk köréből is, aminek megindító bizonysága az a szép levél, melyet lapunk mai számában egyidejűleg közlünk. Bárcsak kellő visszhangra találna a jó szivéről ismert rákosvidéki közönség körében ! Mi a magunk részé­ről természetesen a legkészségesebben állunk köz­vetítő munkásságunkkal is a nemesszivü felebarátok rendelkezésére. Csütörtöki társaság. A csütörtöki társaság e heti összejövetelét Haidekker Sándornak, a társa­ság e kiválóan népszerű, közbecsült tagjának ünneplé­sére szentelte. A kedves alkalomraaz adott okot, hogy Haide kker sodronygyára a magyar czimer hasz­nálatára kapta meg a felsőbb engedelmet. A hü czimborák vidám kedvvel aknázták ki Haidekker megérdemelt kitüntetését, hogy igaz ragaszkodásuk­nak újabb kifejezését adják. Ä társaság lankadatlan összetartással tölti valóban élvezetes estéit Mátyás­földön, hol a jövő héten is összejövetele lesz. Hirtelen halál, Szlaukó Pál 40 éves czinkotai földműves f, hó 14-én, házánál munkakörben szivszél- hüdés következtében meghalt. Temetése a községi elöljáróság s a lakosság nagy részvétele mellett volt. 5 A lóvasut forgalma. A Rákosszentmihály! 1 ó v a s u t o n október hónapjában 42590 utas közle­kedett. (Tavaly októberben 39520.) Bevétel volt 3353 kor. (Tavaly 3139 kor.) Az év elejétől kezdve ok­tóber végéig 499686 utast szállított (tavaly 473186 utast) s a bevétel 42112 kor. volt; (tavaly 39947 kor.) Az agyonvert kisbiró ügye. Az agyonszurt Mészá­ros Pál kisbiró ügyében a vizsgálat még mindig fo­lyik s f, hó 26-án száll ki dr. A czél Nándor vizs­gálóbíró s vezeti a nyomozást. Mintegy 20 tanút idé­zett be kihallgatás végett azok közül, kik a vereke­dés alkalmával Langfelder korcsmájában mulattak. Értesítés. P a p e k József bőrdiszműáru kereskedő (Rákóczi út, Fehérló szálló épülete) diszmtí, bronz, és egyéb e nembeli árúit, iró,dohányzó készleteinek nagy választékát végleg kiáru­sítja, mert üzletét ezentúl csak bőrdíszmű árukra és utazó czik- kekre terjeszti ki, a mely czikkekben elsőrangú specziálista, Siróné vendéglőjében ma, vasár­nap, disznótor van. Közgazdaság. Az uj adókivetési cziklus. 1908. évben kezdődik az uj adócziklus, a mikor tudvalevőleg a következő három évre az adókivetést meg kell tartani. A közön­ség bizonyos idegességgel néz elébe az uj kivetésnek, az adóreform miatt teljes bizonytalanságban^ van e tekintetben, miként fog a helyzet alakulni. Általában azt hiszik, hogy az adókivetés uj alapokon fog vég­bementik pedig — illetékes helyen szerzett értesü­lésünk szerint — az 1908. évi adókivetés egészen a régi alapokon fog megtörténni, mivel ez máskép nem is lehet, mert az uj adójavaslatok már kellő időre törvénynyé nem válhatnak. Az 1908. évi adó­kivetés azonban csak az 1908. évre bir majd hatály- lyal, az 1909. és 1910. évre történő adómegállapitá- sokat az uj adó törvények hatálytalanítani fogják és a pénzügyminisztert felhatalmazzák, hogy 1909-ben az uj alapon uj adókivetést taitasson. Korcsma és szatócsüzlet. A belügyminiszter ki­mondta, hogy korcsmaszeiii italmérés szatócsüzlettel egy helyiségben nem gyakorolható. Budapest székes- fővárost kivéve szatócsüzlettől vagy más kereskedéstől ajtóval elválasztott külön helyiség korcsmául szolgál­hat, de az italmérési üzletnek az utczára külön kijá­ratának kell lenni. Melyik burgonya a legalkalmasabb a főzésre és vető­magul ? Ha a vetőmag megválogatásánál tartunk és uj fajta burgonyával állunk szemben, akkor arra is legyünk tekintettel, hogy melyik burgonya alkalmas a főzésre, sőt néha maga a faj sem elég garanczia, mert megtörténhetik, hogy a legkitűnőbb faj sem sikerül úgy, mint kellene. Az ok a talajra, a fejlődés közben való kedvezőtlen időjárásra, a gumók dege- nerálódására vagy fagyos vermekre vezethet vissza. Az ilyen burgonyát megjavítani nem lehet és legjobb azt feletetni,, mielőtt még esetleg romlásnak is in­dulna, de vetőmagul semmiesetre se használhatják. A főzésre nem alkalmas burgonyát felismerhetjük. Ha a burgonya jó, akkor dörzsölés után a két vágott felüiet még eléggé tapad egymáshoz, a széleiken fehér hab mutatkozik. Víznek még nyomás alatt ,sem szabad kiszivárogni, mert különben vizenyős és a főzés alkalmával is vizenyős marad, de meg kel­lemetlen izti is, A jó burgonya húsának szine fehér vagy sárgás legyen. A sőtétebb sárgás színezetűről némely előitéletes és avatatlan gazdasszony azt tartja, hogy nem jó a főzésre. Ez azonban nem áll, mert ha a sárga burgonya nem vizenyős és megfelelő fajú, akkor bizonyos czélokra felhasználva bizony túltesz a lisztes fehér burgonyán, amely a főzésnél mindjárt meglisztesedik, fölreped és széthull. A leg­több dolog a burgonya minemüségének elbírálásakor

Next

/
Thumbnails
Contents