Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-09-29 / 39. szám
VII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1907. vasárnap, szeptember 29 39. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI-és KÖZGAZDASÁG! HETILAP RÁKOSSZENTnihflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. * MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET,, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLY» .IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHALYl KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 61. MEGJELENIK MINDEN VASaHNAP . Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre.................8 kui Fél évre .....................4 « Ne gyed évre..................2 « EGYES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára 20 fillér Művelődjünk. Az iskolaév küszöbén a gyermekek újból benépesítik a tanintézeteket. Elemi iskolák, közép iskolák, egyetemek zsúfolásig megtelnek. Szűkös falaik alig győzik befogadni a sok jelentkezőt. És főkép az elemi iskolák, amelynek látogatása kötelező. Az elemi osztályok elvégzése után a szegényebb ember gyermekei nyomban kilépnek az életbe. Beérik azzal, amit ott tanultak. Pedig milyen kevés az ! Különösen most, amikor a népjogok kiterjesztése napirendre kerül. A megadandó jogok csak úgy boldogíthatják nemzetünket, ha elkövetünk mindent, hogy megadassék a jogokkal együtt az a műveltség, hogy valaki az ország ügyeinek intézésében áldásosán közremüköd- hessék. Igaz, hogy a népmüveltség alapját az elemi népoktatás veti meg és annak fejlesztése a népmüveltség fejlődésének alapfeltétele. De túlbecsüli az intézményt, aki tőle várja azt, hogy a korunk kulturális állapotának megfelelő népmüveltséget megteremtse. Az elemi iskola alig tehet egyebet, mint hogy az embert ellátja az elemi művelődési eszközökkel. Mert a gyermek zsenge kora nagy korlátokat szab az életre való ismeretek nyújtásában és az a kevés is, amit a népiskola verejtékes munkával adhat, csakhamar egészen kárba vész, ha megtartásáról és fejlesztéséről valamilyen módon nem gondolkozunk. Tanulságos példa erre Jens L. Christensennek e téren, tanulmányai közben szerzett következő tapasztalata : Egy mecklenburgi földműves munkásra akadt kint a szántáson, amint éppen azt a darab papirost tanulmányozgatta, amelybe elköltött reggelije volt csomagolva. Megkérdezte tőle, hogy mi az ? A munkás hosszabb gondolkodás után egészen komolyan azt felelte, hogy térkép. Szegény alaposan tévedett, mert valami divatlapnak a szabászatí melléklete volt. Jens L. Christensen keserűen jegyzi meg, hogy vájjon nincsenek-e ilyen felvilágo- sodottak a hottentották is, vagy ennek az európai béresnek a magasabb kultúrája abban áll, hogy kuglizni, szivarozni és sörözni tud ? Ismételve hangsúlyozzuk, hogy nem kicsinyeljük az elemi népiskola nagy szerepét a közműveltség fejlesztése terén, de nem mindennapi tapasztalat-e, hogy évek múlva milyen nehéz feladat még a névaláírás is annak, aki az elemi iskolát elhagyva, többé Írással, olvasással nem foglalkozik. Hová lehettek a többi ismeretek ? Újabban az ismétlő iskolák igyekeznek ugyan az elemi iskola által vetett alapot megerősíteni és tovább építeni és kétségbe nem vonható, hogy meg lesz az üdvös hatásuk, de ezeknek az iskoláknak az ifjúsága is még sokkal éretlenebb, semhogy azokban az ember kiművelése az egész életre kellő befejezést érhetne. Igazi népmüveltség csak ott fejlődhetik, ahol az érett eszü, felnőtt ember veti magát művelés alá. Bizonyság erre első sorban a skandináv népek, különösen a dánok intenzív kultúrája. Tanulságos e kultúra és áldásainak megismerése. Ez a kultúra ujjmutatás minden általános népmüveltségre törekvő nemzetnek. Ami magyar népünket teljesen átható magyar nemzeti műveltség megteremtésében és a nép gazdasági nevelésében is, hogy a mai nehéz, bonyolódott megélhetési viszonyok között necsak létét valahogyan biztosítsa, hanem okszerű gazdasági tevékenységgel hazánkból gazdag, erős államot teremtsen, elsőrangú tényező a felnőttek művelése. Mai számunk 12 oldal.
