Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-09-22 / 38. szám
6. RAKOSVIDÉKE 37. szám. vező helyet foglalnak el, mert a nyaraló évad befejeztével a nagytribünön találkozót ad az egész főrangú társaság, a gyepen pedig érdekfeszitő, klasszikus futamokban viaskodnak a többnyire már ösmert képességű telivérek, amelyeknek esélyeit az előző formák alapján az őszi versenyeken nagyobb való- szinüséggel lehet kiszámítani, mint egyébkor. Az őszi meeting ez évben is tizenkét napból áll, melyeknek kalendáriuma ez: szept. 25., 26., 28., 29., okt. 1., 3., 5., 6., 8,,. 10., 12. és 13. Az idei utolsó nagy mérkőzése a hároméveseknek, a St. L e g e r e meetinget díszíti. Ezúttal annál érdekesebb lesz, mert elsőrangú esélylyel pályázik rá az Irányi pusztai Pejacsevich istállóban gondozott Rohonczy ló: Togo. Nevezetes mozzanata még az őszi versenyeknek a kétévesek Szent László dija, a jól dotált Lovar- egyleti dij stb. A nézőhelyek beosztása legújabb alakjában nagyon bevált, csak a mostani háromkoronás helyen egészítik ki még a totalizatőri három újból megnyitandó pénztárral. Szüreti mulatság. A Vasárnapi asztaltársaság szüreti mulatsága igen jól sikerült. Reggelig tartott a mulatozás, mely igen szép anyagi eredményt jövedelmezett az asztaltársaság jótékony alapja javára. Áz est bevétele 228 kor. 68 fill, volt, melyből a kiadások csak 154 44 K. emésztettek fel, úgy, hogy 74'24 K. tiszta jövedelem maradt, melyet szegény gyermekek felruházására és iskola könyvek beszerzésére fordítanak. A Hausvater vendéglő ösmert jó kiszolgálása a mulatság sikerét már egymagában biztosította, de megtetézte ezt a sokféle szórakoztató móka, amelyeknek rendezésében Kor n its Károly sikerrel buzgóikodott. Felülfizettek : Preisz Rezső 5 kor., Mazáts Lajos 1.40 kor., Kiss Gergely 80 fillér, Humay Károly 1 K., Bálint János 80 iill., Koválcsik Béla 60 fill., Freisz Károly 40 fill., Zajkó Mihály 40 fill., Kálnáné 40 fill. Hálás köszönetét mond a t. közreműködőknek, az adakozóknak és vendégeknek szives pártfogásukért a rendezőség. A Beketow-czirkusz újdonságai. A B e k e t o w-czirkusz valóban emlékezetessé teszi idei budapesti évadját. Még most, a szezon végén is, amikor az érdekfeszitő dijbirkózás amúgy is kellőképen vonza és biztosítja a közönséget — általános meglepetést szerzett programmjának gyökeres felújításával. A mindig kiváló műsor rendkívül érdekes uj számokat nyert, melyek közül ezúttal csak a két A r i b ó képzeletet felülmúló erő- ekvilibrista mutatványait és a K ö n y ö t lovascsalád igazán bravúros produkczióját emeljük ki. A magyar Könyöt család négy férfiből és két hölgyből áll, kik merész és precziz lovasmutatványaikkal esténként valóságos tapsvihart idéznek elő'és a tomboló közönség nem minden büszkeség nélkül konstatálja, hogy ezek az emberek hazánkfiai, kik Európa legelső czirku- szaiban becsületet szereztek már a magyar virtusnak, mely még ezen a szokatlan téren is hü marad magához. A czirkusz bohóczai pompás uj mókákkal fűszerezik az érdemes műsor sikerét. Zsoldos László színdarabja. Az elmés, szellemes fárczairó, Zsoldos László nagy népszerűségnek örvend a magyar olvasóközönség körében. Lapunk közönsége is igen sok, szép tárczáját élvezte a pajkos, néha szinte exczentrikus, de mindig tartalmas írónak, akit a főváros közönsége szeretetének igazán meleg tanujeleivel halmoz el e napokban. «Bolon- d o k» czimü háromfelvonásos bohózatát hozta színre a városligeti nyári színház és az évad végére zajos és tartós sikert biztosított vele. Ellenállhatatlan a vidámsága ennek a bolondos darabnak, amely amellett műfaját meghazudtolóan velős és tartalmas. A színház nagy ambiczióval, korrekt, jó előadásban hozta színre a Bolondokat, melynek bemutatójára a nálunk is népszerű szerző tiszteletére egész karavánban vonultak be a szentmihályiak. Kellemes este jó hirét hozták haza s testvéreik szívesen zarándokolnak a darab sorozatos előadásainak estéire. Csütörtöki társaság. Nagyítás nélkül mondhatni, hogy a csütörtöki társaság még ilyen eleven életet sohasem élt, mint az utóbbi hetek alatt. Minden összejövetel egy-egy ünnep. Múlt csütörtökön Hudetz János nevenapját, e héten pedig Janzer Lajos nevenapját ülték meg. Mindketten régi, osztatlan szeretetnek örvendő, tisztelt tagjai a társaságnak ; szive szerint ünnepelte őket a társaság szónoklatokkal, zajos vigasság közepette. Jövő csütörtökön megint nagy estélye lesz a társaságnak ; tiz éves fennállásának jubileumát ünnepli meg. Ez alkalomra ez utón is felkérik mindazokat, akik eddig a társaságban megfordultak, hogy mind valamennyien jöjjenek össze jövő csütörtökön Mátyásföldön, hogy a jubiláns estét kellő fénynyel ünnepelhessék meg. Bizonyára nem talál süket fülekre ez a szives meghívás és a csütörtöki társaság eddig példátlan monstre estét fog élvezni. Erzsébet asztaltársaság. A Fcrencz József laktanya szállójában székelő Erzsébet asztaltársaság pompásan sikerült szüreti mulatságot rendezett szeptember 15-én. A kedves alkalom óriási számban gyűjtötte össze a tagokat, kiknek örömében nagyszámú vendégsereg osztozott. A társaság e mulatsággal is elénk bizonyságát adta életrevalóságának és buzgó, sikeres vezetésének, Néhány jelentősebb mozzanat életemből. — Akadémiai pályamunka 2 részben. — I. RÉSZ. Hóiért leffem én 01©so§ygó? 1. mozzanat: Születésem előtt. Hogy miért lettem én Mosolygó ? Ez olyan nehéz kérdés, amelynek megfejtése még a legrátartósabb koponyákat is próbára fogja tenni és én úgy vélem, hogy ezt a kérdést valószínűleg csak a magyar tudományos akadémia fogja végérvényesen eldönteni, mert ebben a kérdésben két, merőben ellentétes vélemény foglalkoztatja a tudós és kevésbbé tudós elméket még pedig: az egyik az akadémikusok tábora, amely azt állítja, hogy én azért lettem Mosolygó, mert az apámat Is Mosolygónak hívták. Ha ez a feltevés megáilana, mélyen tisztelt olvasóim, akkor én egész bátran befejezhetném tárczá- mat, meri megoldásra váró feladatomnak egyedül ez a tétel alkotja tárgyát. Ez a tétel tehát nem állhat meg; nem pedig azért, mert amint majd a következőkből látni mél- tózíatik, van egy másik, egy igen tekintélyes párt, — a velem egy nézeten lévő nők pártja, — amelynek az a véleménye, hogy én pusztán és csupán csak azért lettem Mosolygó, mert én már jóval születésem előtt, tehát akkor, amikor még azt sem tudhatta senki, hogy ki lesz egykor az éli apám, sőt még azt sem, hogy lesz-e egyáltalán apáin, mondom, már akkor egés^ férfias elhatározással feltettem magamban, hogy teljes világéietemben sohasem fogok sem búsulni, sem mérgelődni, hanem minden dol- gon, bármiként történjék is — mosolyogni fogok és felveszem a Mosolygó nevet. Éppen ez az tehát, amit önök előtt kézzelfogható módon be akarok bizonyítani, mert azt, hogy születésem pillanatában az édes anyámnak véletlenül éppen egy Mosolygó nevű férfiú volt a férje, — döntő körülmény gyanánt annál kevésbbé fogadhatom el, mivel, ha ezt elfogadnám, ezáltal legsajátabb egyéni elhatározásomat önönmagam korlátoznám, holott a szabad elhatározás jogát fennálló törvényeink mindenki számára a legmesszebbmenőleg biztosítják. De bármi legyen is ennek az egész tudományos vitatkozásnak az eredménye, annyit nyugodt lélekkel állíthatok, hogy a jussomat nem engedem és kiváltképen nem engedem korlátozni az egyéni szabad elhatározásomat senki emberfia által, de még a magy. tud. akadémia által sem és be fogom önöknek bizonyítani, hogy fogadalmamat minden körülmények között megtartottam és én mindig — de mindig csak — mosolyogtam. II. mozzanat: Születésem. Más ember, amikor megszületik, mint egy sakál, éktelen visítással és sírással üdvözli ezt a keserves CSARNOK.
