Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-27 / 4. szám
4. szám. RÁKOS VIDÉKE 4. 2 részből és köiülbelül 20 zenészámból áll. Közreműködnek a zongora-szak növendékei 'közül: Ballon Margit, Bognár Mariska, Bor h y Margit, D e 1 y Sári, Dobos Ilonka, K é p e s s y Etuska és Lenke, Ligeti Irma, Lukács Aranka, Mihály ff y Olga és Ilus, Madaras Szeréna, Otte Miczi, Tóth Irén és Gizella, Szabó Irénke, Z i 1- z e r Elza ; a h e g e d ü-t a n s z á k növendékei közül: Bognár Lajos, Spann raft Árpád ; a magán énekszakról: Máriássy1 Lili. Csütörtöki társaság. A c s ü t ö rt .ö k i társaság legközelebb ismét M á t y s f ö 1 d ö n tartja összejövetelét. A rákosfaivi fiatalság mulat. A Budapest X. kér., rákosmezei önmüvelődési kör február 2-án, szombaton, gyertyaszentelő Boldogasszony napján, műkedvelői előadással egybekötött tánczmulatságot rendez. Az eleven életet élő és hivatását buzgón teljesítő kör mulatságainak és előadásainak elismert hírneve kezeskedik az estély sikeréről, melyhez segítségével és részvételével hozzájárul a messze környék iritelíigen- cziája. h ■' A Vasárnapi asztaltársaság f. évi február hó 2-án a Hausvater S. vendéglóhelyiségeiben tréfás előadásokkal egybekötött zártkörű tánczmulatságot rendez, melyre a t. polgártársakat b. családjukkal meghívja a rendezőség. Belépó-dij 60 fillér. Egyúttal kéretnek mindazon polgártársak, kik a fenti asztaltársaság tagjai sorába belépni óhajtanak, azok f. évi február hó 3-ától kezdve Hausvater-Vendéglö különtermében minden vasárnap d. u. 6—8 óra között beiratkozhatnak, bővebb felvilágosítás ott a helyszínén adatik. Az egybehívok. Alkalmi vétel. Az ősrégi hírnevű Kunz és Mözmer ez ég pompás alkalmi vételt kinál vevőinek. Férfi és női fehérnemüek, zsebkendők és tizenöt méteres siffon és vászon árak dús raktára kínálkozik ritka alkalmi árakon a ezég üzletfeleinek kik a főváros és a vidék legelőkelőbb közönségéből kerülnek ki, A Kunz ésMösmer ezég régi kigyó-téri üzlete egyike a főváros legelőkelőbb és legmegbízhatóbb forrásainak, melyre örömmel hívjuk fel t. olvasóink szives figyelmét a túlterhelt raktár alkalmi áruezikkei- nek specziális kiszolgálása ötletéből, A kerékpár kör jelmez estélye, „A Rákosszent- mihályi kerékpárkor“ és házi dalárdája 1907. február hó 9-én farsang utolsó Szombatján a Bürgerrneister-féle vendéglőösszes termeiben nagyszabású zártkörűjjelmez estélyt rendez, melyre av műkedvelő bolondok és leik még nem azok tisztelettel meghivatnak. A rendezőség. Kezdete este 9 órakor. Részvételi jegyek: Műkedvelő bolondnak 1 kor Nem bolondoknak 100 fillér. Felül- fizetések köszönettel fogadtatnak és a >Rákos Vidékében <■* nyugtáztatnak; A t. bolondok kéretnek lehetőleg jelmezbe* megjelenni. Jelvények és cotillionok a pénztárnál kaphatók. Mélyen tisztéit hölgyeinknek a helyszínen szép tánczrenddel kedveskedünk. A rákosszentmihályi ref egyház tárgysorsjáték húzása f. hó 25-én ment végbe a községházán, mely alkalommal a főnyeremény a 94764. számú sorsjegyre esett. A nyeremény tárgyak 3 héten belül a sorsjáték bizottságánál (Rákosszentmihály, iskolá-utcza 2, sz, a,) átvehetők. Az ezen időpontig fel nem Vett nyeremények értéke a tárgysorsjáték tiszta jövedelméhez csatoltak ■ Sertéshizlaláshoz, tengeri és árpadarát igen Jutár nyos napi áron kapni Ráko sfalván, Kerepesi út 84. sz. a. Drechsler N. Ignácz ismert szaküzle- tébem A rákosvidéki közönségnek nagy kényelmet biztosit hogy ez a kiváló ezég egyszerű levelezőlapon vett megrendelésre házhozszálitja elismert minőségű áruit, melyeket gazdáink nem nélkülözhetnek. A cognac mint szépitőszerV Margit olasz királyné tudvalevőleg a legszebb uralkodónők egyike Európában. Arczbőre rendkívül tiszta és csodálatosan lágy és sima. Az osztrák-magyar nagykövetség attaséja nem rég bókot mondott erre nézve a1 királynénak, aki mosolyogva azt felelte, hogy arcza üdeségét egy földijének, az Esterházy-cognacnak, — mely tiszta bordestillátum — köszönheti, amelyet rendszerint este lefekvés előtt szokott használni, — Óh felség, mondotta erre a diplomata, ez a dolog nagyon meglep engem, mert szép hönfitárs- nőimtől mindig azt hallottam, hogy semmi sem rontja meg úgy és teszi olyan keménynyé a bőrt, mint az alkohol, Meglehet, felelte a királyné, de én az Esterházy-cognaccal nem az arezomat, hanem a torkomat nedvesítem. egy főhadnagyot. Csinos, barna, gavallér, úri ember. Régi magyar nemesi család sarja. Nekem testi lelki jó barátom. Ezzel megismerkedett Zlaticza., Az ismeretség meglehetősen regényes körülmények között jött létre. Elmondom neked azt is, talán nem érdektelen. Egy téli délután korcsolyázni mentünk a Száva jegére. A katonabanda valami vidám keringőt harsogott. Ott volt a jégen a város valamennyi szép asz- sz'onya, szép leánya. Ott volt Zlaticza is. A főhadnagynak mindjárt feltűnt a karcsú termetű, gyönyörű atezu leányka s kíváncsian kérdezősködött felőle. A sima jégtükrön csípős éjszaki szél sepert vé- g'ig, pirosra festve a korcsolyázók arczát. A magas partról leszakított egy katangkórót, s leszaladt vele a jégtükörre. Ott magállitotta,' tánczoltatni kezdette, hatalmasan megforgatta, majd megint felkapta s rohant vele egyenesen Zlaticza felé. A leány észrevette a veszedelmet, ki akart térni a kóró elől, szándéka azonban nem sikerült. A katang kóró egy hirtelen kanyarulattal korcsolyája alatt termett. Zlaticza elsápadt s megtántorodott. E pillanatban mellette termett a főhadnagy. Erős karjával megfogta estében a leányt, aki pirulva mondott köszönetét. Így ismerkedtek meg. Ezután naponként találkoztak a jégen. Barátom szemmel láthatólag boldog volt, s én láttam azt is, hogy Zlaticza szive szintén szerelemre lobbant Pár hét múlva közölte velem, hogy megkéri Zlaticza kezét. Én helyeseltem elhatározását, de közöltem vele mindjárt aggodalmamat is, — Zlaticza atyja fanatikus bolond horvát. Félek, hogy akadályokat gördít a házaság elé. A főhadnagy kinevetett. — Hogyan beszélhetsz ilyen naivul, hát nem tudod hogy Zlaticza és ' én szeretjük egymást? Mik- szics Lázár imádja egyetlen leányát s igy kezét nem tagadhatja meg tőlem. De mi kifogása is lehetne ellenem? Családom egyike a legtiszteletreméltóbbaknak. Vagyonom van s az, hogy magyar vagyok, nem szégyenem, de büszkeségem. — Adja Isten, hogy hitedben ne csalatkozzál! Amitől féltem, bekövetkezett. Mikszics Lázár nagy haragra gyulladt, mikor megtudta a főhadnagy szándékát s a leghatározottabban tiltakozott a házasság ellen. Kijelentette, hogy inkább megöli leányát, sem hogy magyar embernek legyen a felesége. Az meggyalázása lenne az ő egész politikai múltjának. Elhatározását meg nem másította: kiadta útját a főhadnagynak. Nem használt se könyörgés, se fenyege- tődzés. Hiába folytak Zlaticza könnyei. Mikor látta, hogy szándékától nem tudja eltántorítani a leányt, hidegviz-gyógyintézetbe vitte s ott
