Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-15 / 37. szám

VII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1907. vasárnap, szeptember 15. 37. szám. RÁKOS VIDÉKE TrtRSnDflL/M'és KÖZGflZ&flStfGI HETILAP RflKOSSZENTnihflLT NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET* RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY1 SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 61. MEGJELENIK MINDEN VAS aRNAP . Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre.........................8 kői Fél évre ...............................4 « Ne gyed évre..........................2 « EG YES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petítsor ára 20 fillér Az aesfhefikai nevelés. Irta: dr. Bodnár Zsigmond, a minap elhunyt nagynevű tudós. Az embernek neveltetnie kell. E nevelést megkezdik szüléink, folytatják már a gyermek­szobában testvéreink, dajkáink, pajtásaink, az iskolában tanítóink, az életben felebarátaink, jóakaróink és ellenségeink, — vagyis nevelte­tünk a sírig. De a szülőkön kívül főleg az iskola van hivatva nevelni bennünket. Mi a nevelés czélja ? Az uralkodó eszme szerint vezetni ben­nünket, az uralkodó érzést, gondolkodást vésni lelkűnkbe. Ahogy a szépet, a jót és igazat, mint eszményeket elérni akarja az emberiség, úgy vezetni bennünket a haladás utján. Csakhogy e három eszme értelme foko­zatosan módosul. Ideális időkben egyesülve tudjuk felfogni és megérteni őket. Ilyenkor a bölcsészek és más gondolkodók a három eszme egységét, közel rokonságát hirdetik. Ami az aesthetikai nevelést illeti, ez is módosul az uralkodó eszme változása szerint. Ideális időben csak oly képeket, szobrokat szabad megnézni, csak afféle költői olvasmá­nyokat szabad az ifjú kezébe adni, melyek nem sértik szemérmét, melyekben a tekintély képviselői tisztes szerepet viselnek, melyekben az individum feláldozza magát az egészért, melyekben a forma háttérbe szorul. A realizmus alkonyán rendesen még sokan csüggnek az aesthetikai képzésen. A XVIII. század utolsó tizedében, a mienkhez hasonló időben, Schillert is foglalkoztatta ez a képzés, csakhogy az idealizmus hatása alatt az erköl- csiséget tette az aesthetikai nevelés czéljául, épp úgy, mint most igen sokan. Ezt azonban nehéz elérni, mig reális időkben könnyű, mert ekkor a morál nem egyéb, mint altruizmus, felebaráti szeretet. Ilyenkor természeti az aes­thetikai nevelés eszköze, természeti és reális a czél. Uralkodik a formatökély, az ifjúság ne­velése is megelégszik az elegáns, ügyes for­mával, csinos kerekded előadással, helyes magatartással, simább, választékosabb megjele­néssel. A haldokló realizmus idején igen sokunk keblében az aesthetikai embert tartjuk minden emberi összegező fogalmának, az erkölcsi és érzéki egységének. Az aesthetikai lesz az álta­lános emberi képzés, mely felöleli, áthatja az erkölcsit és tudományost. Csak az a baj, hogy már akkor igen sokan hangoztatják, hogy az aesthetikának a formával, az alakkal van leg­inkább dolga. Az alak pedig nem egyéb, mint az előadás, a stil, a magatartás, a forma, 'mely­nek az ébredő idealizmus kevés becset tulaj­donit, némelyek többé-kevésbbé elhanyagolják, annál inkább, mert az emberiség megunta a léhaságot, az üres formát, az érzékiséget s keresi az eszmeit, az erkölcsit, az idealisztikus igazat, az egész szempontjából felfogott jót. Ebből magyarázhatni, hogy most a tanárok és a szülők, a gondolkodók és a nagyközön­ség körében számos aggódó és elitélő nyilat­kozatot hallani az ifjúság egyoldalú aesthetikai nevelése, különösen az olvasmányok érzékisége és főleg a képtárak, tárlatok látogatása ellen. A szemérem, az erkölcs, az ébredő ideális gondolkodás tiltakozik az ellen, hogy fiainkat, leányainkat a tanárok vezessék az érzékiség szemlélésére és a reális aesthetika alaposságá­val részletezzék testünk eltakart részeinek he­lyes vagy helytelen kivitelét. Tudjuk, mily ki­váló helyet foglalnak el a múzeumokban, kép­tárak és tárlatokban a meztelen alakok, erősen érzéki jelenetek: azért nem csoda, hogy sokan aggasztónak találják az ifjúságnak a serdülés Mai számunk 12 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents