Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-04 / 31. szám
31. szám. RÁKOS VIDÉKE 5 nyel, előadással és tánczczal egybekötött nyári ünnepélyt rendez. Kezdete délután 3 órakor. Jegyek ára személyenként, előre váltva 80 fillér, a pénztárnál 1 kor. Dijteke nyereményei: I, dij 10 kor. arany, 11, dij 1 üveg pezsgő, III, dij 25 darab finom szivar. Az a hölgy, ki a legtöbb levelező lapot eladja, illetve kapja egy-egy értékes ajándékot kap. Részletes műsora helyszínén, műsor után táncz reggelig. A zenét egy közkedvelt czigányzenekar szolgáltatja. Kerékpáros lassú verseny : az a kerékpáros, ki legutóbb ér a czélhoz ezüst éremmel dijaztatik. Feltilfizetéseket köszönettel fogadnak és a „Rákos Vidékéiben nyugtáznak. Jegyek kaphatók: Bürgermeister Ferencz vendéglőjében és a kör tagjainál. Kedvezőtlen idő esetén az ünnenpélyt (a következő vasárnapra) augusztus 25-ére halasztják el. Gázvilágitás. A székesfőváros Rákos fa lvát gázvilágifással látja el. Hetek óta folynak már a munkálatok. A Kerepesi-út vonalán végig lerakták a gázcsöveket s már a belső utczákra is sor került úgy, hogy nemsokára Rákosfalva fényes gázvilágitás- ban tündököl. Mozgalom indult meg a lakosság körében, hogy a magánlakásokba is bevezessék a gáz- világitást, amit kedvező módon lehet elérni, ha az érdeklődés eléggé általános lesz. Mint értesülünk, a Rákosi függetlenségi 48-as kör tárgyalásokat is indított a gáztársulattal s azok kedvező eredményre vezettek. Rákosszentmihályon eltitkolhatatlan irigykedéssel látják és hallják e dolgokat. Szinte csak a nyelvünket kellene kiöltem, hogy gázlámpásba ütközzék . . . mig a Rubiconon innen csak a hold világit, ha éppen tetszik neki, Annanapi búcsú. Az annatelepi búcsú ez évben a szokottnál fényesebben sikerült. A Szent Anna- kép előtt a telepen nyaralók valláskülömbség nélkül, együttes fáradozással, díszes sátort állítottak össze, melyben d. u. 4 órakor Török Zoltán fővárosi lelkész alkalmi beszédet és litániát tartott. Ez alkalomra M u d r o n y Irma kisasszony a telepen nyaraló fiukból és leányokból énekkart állított össze és három szép egyházi éneket adatott elő. Minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az ifjú kar gyönyörűen énekelt. Végül a Hymnuszt énekelték el a gyermekek. Az alkalmi istentiszteleten ott láttuk az Anna- és Árpád-telep teljes nyaraló közönségét és még sokakat, kik az istentisztelet végét jelző lövések elgördültével zeneszóval, a Rákóczy-induló hangjai mellett oszlottak szét, szinültig megtöltve a telep vendéglőit, hol vidám poharazás és táncz mellett várták be a másnapi hajnalhasadást. Uszóverseny Mátyásföldön. A «Mátyásföldi ifjúság» aug. 15-én, csütörtök d. u. 5 órakor, a telep uszodájában zártkörű uszóversenyt rendez, részben a templom s részben a fölállítandó sporttelep javára, a következő számokkal: 1. Mellúszás handicap 60 m. 2. Főverseny 100 m. 3. Plunging handicap (3 ugrás). 4. Hátuszás handicap 60 m. 5. Mell, hát, magyar staféta 30, 40. — 6. Tányérkeresés és búvárúszás. 7. Gyorsuszás handicap 60 m. 8. Vendégek versenye. 9. Staféta úszás 20, 40, 60 m. 10. Záróverseny 40 m. 11. Vizi polo. Feltételek: Nevezési dij: A 2. számban 4 kor., 5. és 9, számban csapatonkint 6 kor., a többi számban 2 kor. Dijjazás: A 2, számban az elsőnek díszített ezüst, 2-iknak ezüst, 3-iknak nagy bronz, 4-iknek és 5-iknek kis bronz érem. Az 5. és 9. számban a győztes csapat minden tagja ezüstérmet kap, 2 csapat nagy bronzot, 3-ik kis bronzot. A többi számban elsőnek ezüst, 2-iknak nagy, 3-iknak kis bronz. A 2-ik számban mind az 5 dij kiadatik. Az 5. és 9. számban 3 csapat indulásakor 2— és 5 csapat indulásakor 3 dij adatik ki. A többi számokban a 2 dij 4, 3 dij 7, és 4 dij 10 induló esetén adatik ki. Az 1., 3., 4., 5,, 6., 7„ 8. és 9. versenyszámokban személyesen meghívott vendégeink vehetnek részt, mig a 2, és 10. számok egyleti zártak. Nevezések Komássy M. czimére, Huszár-u. 12. küldendők legkésőbb — Alighanem oda van ! — Nem csoda, — toldotta a szót az egyik öreg asszony, névszerint Sajgőné — igen a szivére vötte a halálesetet . . . — Jó lesz doktorért küldeni — sürgetőzött az odaérkezett bíró. — Hát nem ártana . . . válaszolt a tudományban megakadt borbély. — Egyszerre csak megkonduit a harang és nagy zúgással kongott ki az utakra . . . Hol erősen, sebesen, hol meg lassan, gyámoltalanul szóllott. Még a süket is hallhatta, hogy együgyü, hozzá nem értő kéz rángatja a kötelet. Kongott . . . libegett, össze-vissza a hang, mintha maga is restelkedett volna azon, hogy igy dobálják haszontalanul a levegőbe, Samu bácsi hirtelen megrándult. Előbb a lába húzódott fel, majd meg az ábrázatját fintorgatta keservesen. Szinte látszott rajta, hogy emberfölötti erővel igyekszik életre kelni. Kaszab, a borbély, helyzete magaslatára jutott újra. Diadalmas szerénységgel mondotta: . — Tudtam ... Az én munkám, mégis csak munka. Az öreg pedig hirtelen kezeire támaszkodva föl- tápászkodott , . . Ijedten nézett szét, . . szeme egyik emberről a másikra siklott. Alig volt jártányi ereje, éppen azért nagyot lépett, Boris átölelte szeretetből is, de meg azért, hogy el ne essék a halottaiból föltámadott . . , Samu bácsi pedig ökleit összeszoritva, elkezdett hebegni... és fenyegetve mutatott a torony ablakára... Pöszméte éppen akkor fejezte be nagy bemutató harangozását. Amint leért, szembe találta magát Samu bácsival, aki már egészen egyenesen járt, A görbe szájú ijedtében majd hogy el nem vágódott. Megrökönyödve nézett, hol Borisra, hol az apjára . . . Hebegve mondotta az asszonynak, látván, hogy nem üresedett meg számára az állás : — Boris,., akkó még várjunk a szándékunkkal.,. Az asszony csufondárosan nevetni kezdett, A többiek nem tudták ugyan, hogy miről van szó, de hangos hahotára fakadtak , . , Pöszméte haragosan szemére csapta a kalapját és sietős billegéssel odébb állott . , . Samu bácsi pedig felment a toronyba és megsimogatta azt a vasnyelü, rézbordáju minemüséget és szeretetteljes elérzékenyüléssel mondotta, mintha csak emberrel beszélt volna : — Ne te, ne ! Máj’ itt hagytalak . . . Aztán bocsánatkérő hangon vigasztalta : — Élgye, hogy’ bánt veled az a Pöszméte ! És lágy kongással kezdett harangozni . . . Igen tele volt a szive, tehát mélyen zokogva bugatta . . . Aztán, hogy eszébe jutott Pöszméte Ferencz viselkedése, elfogta a nehéz indulat és a hang haragos fenyegetéssel röppent szét a faluban, innét meg kifelé a síkságokra . ,. Pöszméte irigységében alighanem bedugta a füleit, hogy ne hallja azt a sokféle szépséggel csengőbongó harangszót. A hunyó nap beszűrődött a torony ablakán és pajzán kedvvel pislogtatta meg Samu bácsi öregedő szempilláit.
