Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1907-08-04 / 31. szám

VII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1907. vasárnap, augusztus 4. 31 szám. RÁKOS VIDÉKE TflRSnDflL/M'és KÖZGfiZbflSrtGI HETILAP RflKOSSZENTnihflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET,, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLY» IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET. A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 61. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP Felelős szerkesztő BALAZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre ........................8 kw Fé l évre...............................4 « Negyed évre..........................2 « EG YES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára 20 fillér Egy szó a miniszterhez... Tisztességtudóan, a mint illik, im ezen­nel bocsánatot kérünk Nagyméltóságtoktól, hogy ezen a helyen és ezen a módon igyeke­zünk magas színük elé járulván, szerény han­gunkat meghallatni. A halaszthatatlan közérdek a jogczime ez eljárásunknak s ugyanaz érvényes ment­ségül is szolgálhat. Mert nincs a ki hallja a mi panaszunk, nincs a ki legalább is biztató szóval, hűséges tájékozással ápolgatná legalább is a reménységnek vékony szálacskáját miben- nünk. Nincs sehonnan semmi vigasztalás, de még csak semmi világosság sem. Hogy mind­járt a dologra térjük: 1906. junius hónapjának első felébe kell emlékezésünk szárnyán vissza- szállnunk. Abba az időbe, a mikor a kerepesi helyiérdekű vasút átalakításának kérdése éretté és időszerűvé vált. A mikor a Rákos Vi­déke pontos híradásai beszámoltak az átala­kítás előzetes munkáinak minden fázisáról, a mikor azt is megtudtuk ezekből, hogy a keres­kedelmi minisztérium az engedélyezés kérdé­sével teljesen rendbe jött és már csak bizo­nyos bélyegilleték vagy adókedvezmény kér­dése várt tisztázásra a pénzügyminisztériumban, a hol látszólag kissé megfeneklett a mi ügyünk. Akkor volt, hogy hatalmas küldöttség alakjá­ban tisztelgett érdekeltségünk két országgyű­lési képviselő vezetése alatt Nagyméltóságod­nál Wekerle Sándor miniszterelnök, pénzügy- miniszter úr ! és nagyméltóságodnál Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter úr! sőt méltó­ságodnál isSzterényi József kereskedelem­ügyi miniszteri államtitkár úr! Heteken át lázas izgalomban tartotta egész vidékünket e küldöttség fogadtatásának a hire. A lekötelező szives fogadtatás, a melyben részesültünk és a nyilatkozatok, a melyek a leg­illetékesebb ajkakról elhangzottak. Wekerle kegyelmes úr kijelentette, hogy az ügy pénzügyminiszteri része máris rend­ben van. Valami igazán apró csekélység van még hátra, de a legközelebbi napok­ba n az akta visszakerül a kereskedelmi mi­nisztériumba, amikor a végleges befejezésnek már mi sem áll útjában. Kossuth Ferencz ő nagyméltósága őszinte sajnálattal jelentette ki, hogy az idő rövidsége miatt a nyári szünet előtt (1906.) nem terjesztheti a képviselőház elé az átalakításra vonatkozó törvényjavaslatot, de ez az őszszel (1906.) még szeptemberben, a parlament megnyitása után feltétlenül meg­történik. Mindketten kinyilvánították azt is, hogy a kérdés jelentőségét ismerik s közön­ségünk törekvéseit teljes mértékben méltányol­ják. Szterényi államtitkár úr pedig meg­súgta azt is, hogy a budapesti helyiérdekű vasúttársaság vonalainak átalakítása sorrendjét megváltoztatta s első helyre a kerepesi helyiérdekű vasutat jelölte ki, mint amelynek két éven belül villamossá kell átalakulnia. Azt is tudjuk, hogy a villamos telep czéljára a helyiérdekű vasúttársaság megvásárolta a terü­letet, meg azt is, hogy Kistarcsán waggon- gyárat építtetett, amelyen már szépen halad a munka. Azóta tehát várunk türelemmel és meg­nyugvással. Ámde eljött az ősz, elmúlt a tél, tovaszállott a lenge tavasz, idestova nyárutol­ján vagyunk s egy évvel odább érkezik el is­mét a szeptemberi terminus, — anélkül, hogy a legfőbb dologban, a villamos vasút engedé­lyezése ügyében csak egy betűvel is tovább lennénk a tavalyi állapotnál. Azt az értesitést halljuk máig is, hogy a «néhány nap alatt el­intézést nyerő» pénzügyminisztériumi kérdés megoldásra nem talák máig sem és ügyünk igy mindmáig is megfeneklett. Ugyan ilyenforma nyilatkozatot tett a kereskedelmi miniszter az átalakítást sürgető interpellácziókra, illetve sürgető kérdezősködésekre. Most tehát itt állunk vaksötétben, tájéko­zatlanul. Mert az kétségtelen, hogy valami rendellenes homály borítja ezt az ügyet. Valami van, amit mi nem tudunk. Holmi bélyegilleték kérdésének a megoldásához nem kellenek hó­Mai számunk 12 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents