Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-26 / 21. szám
4. RÁKOS VIDÉKE 21. szám. nem vették volt fel a helybeli közutak hálózatának hivatalos jegyzékébe. A vármegye a szükséges intézkedéseket most megtette, minélfogva község az utakat, köztük az Almásy Pál-telepi főfasort és a czinkota—rákospalotai határutat is átvette. A középponti iskola építésének czéljára a község 60000 kor. kölcsönt vett fel. A kölcsönügy tervezett lebonyolításához a közgyűlés most hozzájárult. Az összeget a Pesti hazai első takarékpénztár egyesület adja 5'40 százalékra, 1620 kor. félévi törlesztés ellenében. Nagyobb vitát keltett az iskola építésének terve. A terveket az elöljáróság megbízásából és a miniszteri utasításnak megfelelően P r o k o p p Endre építészmérnök készítette s a munkálatot az elöljáróság egyhangúlag elfogadta. Bentsi k József dr. a közgyűlésen a miniszteri rendelet értelmében felvett igazgatói lakás miatt kifogásolta s módosítani kívánta, amit viszont az elöljáróság azért is ellenzett, mert e nélkül az felsőbb jóváhagyást nem nyerhet. A testület az eredeti terveket fogadta el, amelyek egyébként általános tetszéssel és megelégedéssel találkoztak. Jóváhagyták a községi közvágóhíd építési terveit és költségelőirányzatát s több kisebb jelentőségű ügyet tárgyaltak még le, Lakásínség és drágaság. Ezen a czimen mai lapunk első helyén két közleményre terjedő .czikkelyt kezdünk meg Pesti Ferencznek, a belvéros elöljárójának a tollából. Az illusztris szerző nagyérdekü munkálata a «Budapest» számára készült, szives en- gedelmével azonban átveszszük nemcsak a tárgyát alkotó kérdés igazán időszerű és fontos volta miatt, hanem mert az érdekes elmélkedéshez a magunk helyi szempontjából is kívánunk további megjegyzéseket hozzáfűzni. — Szives olvasóiuk bizonyára örömmel fogadják Pesti elöljáró érdekes czikkelyét. Adomány. Karácsony Lajos azon alkalomból, hogy a rákosszentmihálvi reform, egyház tiszteletbeli gondnokává választatott, a templomalap javára kétszáz koronát adományozott, Ezzel éppen ezer koronára rúg az az összeg, melyet őt ,v alatt részint közvetlenül, részint közvetve az egyháznak juttatott. Fogadja az egyház hálás köszénetét a nyilvánosság terén és az elöljáróság által. Iskola építés. Rákosszentmihály községe az uj központi iskola felépítésével egyidejűleg a jelenlegi első számú iskola épületét is átalakíttatja, hogy a változott viszonynak megfeleljen. A héten a község részéről Hauser Gyula bíró, Krenedits Sándor főjegyző és P r o k o p p Endre építész-mérnök helyszíni szemlét tartottak az iskolában s az átalakítás módozatai felől megállapodtak. Az iskola az átalakítás következtében két tágas iskolateremmel bővül meg, Vagyonelkülönités. Egyik legérdekesebb függő kérdésünk a Rákosszentmihály és Csömör között még mindig megoldatlanul lebegő törzs- vagyonelkülönités ügye. A régen húzódó dologban a vármegye elrendelte, hogy a két község kiküldöttei tárgyalásba bocsájtkozzanak egymással s kíséreljék meg a szétválasztás békés megoldását. A tárgyalást most csütörtökön tartották meg a Csö- m ö r i községházán. A vármegye megbízásából Z o I n a y tiszteletbeli főügyész elnökölt s a vár- megye részéről több szaktisztviselő, számtanácsos, stb. jelent meg. Rákosszentmihályról Hauser Gyula biró, Krenedits Sándor főjegyező, B e n t s i k József dr. W a y a nd Károly és K n e i f Endre képviselőtestületi tagok jelentek meg Csömörön, Kren edits Sándor előadta, hogy Rákosszentmihály három arányban terület, lélekszám és adó — forint szetint kéri megállapítani, hogy az összetartozás ideje alatt alakult törzsvagyonból mennyi illeti meg s a három eredmény összevetése után a nyert középarányszám szerint állapítsák meg a megillető vagyonrészt. Bits key Gyula csömöri főjegyző ezzel szemben községe részéről kereken kijelentette, hogy Rákosszentmihályt egyáltalán semmi sem illeti meg, mert a közösség ideje alatt közigazgatása olyan terheket rótt Csömör községre, hogy a Szentmihályról szerzett bevételeken felül még tetemes áldozatába került az anyaközségnek. Ez állítást számadatokkal is támogatta, mire a rákosszentmihályiak azt kérték, hogy az adatok kétségtelen és világos megállapítása végett becsássa Csömör Rákosszentmihály rendelkezésére huszonöt évi összes számadását, A csömöriek e kívánság teljesítését megtagadták s minthogy mindkét fél mereven ragaszkodott álláspontjához, a tárgyalás, mint eredménytelen — megszakadt. Ennek következtében Rá kosszent mihály- nak, amennyiben követeléséhez továkbra is ragaszkodik — nem igen marad más útja hátra, mint hogy jogát a bíróság előtt érvényesítse. Halálozás. Zách ár Kálmán b o 1 d o g h i jeg>ző, a gödöllői járás jegyzői karának Nesztora, hosz- szas betegség után meghalt 62 éves korában Gödöllőn, fiánál, Z a c h á r Kálmán dr. közismert gödöllői ügyvédnél. Az elhunyt érdemes jegyző előbb Cs ömör községnek volt jegyzője s az akkor még szentmihályi puszta és telep ügyeit is kezelte, mígnem állását Boldog h község jegyzői tisztével cserélte fel s Csömörön utóda a máig is ottani jegyző, B i c s k e y Gyula lett. Jegyzőválasztás. A Rákosszent m i hályon szervezett három segédjegyzői állást a j u n i u s 3-án tartandó rendkívüli képviselőtestületi közgyűlésen töltik be választás utján. A jelenlegi községi tisztviselők egyhangú megválasztása kétségen felül áll. Ipartanfolyam. A rákosszentmihályi jiázi ipari tanfolyam ügyére vonatkozólag Holló Ágostonná úrnőtől a következő szép levelet kaptuk : Tekintetes Szerkesztő úr! Fogadja köszöne- temet szives jóindulatáért, melylyel az ipartanfolyam ügyét b. lapjában fölkarolta. Engedjen meg egyúttal egy kis helyreigazítást is személyemet illetőleg, amennyiben én nem egyenest Budapestről jöttem, hogy az eszmét terjeszszem, hanem állandó lakója vagyok Rákosszentmihálynak s mint ilyen igyekszem a tervet megvalósitani. A társaságomban megjelént négy hölgy, csakugyan a fővárosból rándult ki az eszme kedvéért, önzetlen, nemes emberbaráti és hazaszeretettől indíttatva. Kivülök még két hölgy van, akik mindannyian teljesen díjtalanul fáradságot nem sajnálva hajlandók ide kijárni a tervbevett munkák tanítására. Növendékek is jelentkeznek már, tehát a tanfolyamnak misem áll útjában. Csupán azt óhajtottam volna még, ha ennek a vállalatnak támogatására és továbbfejlesztésére megalakult volna a „Tulipán Szövetség Magyar Védőegye- sület“ rákosszentmihályi fiókja. Lehet, hogy akad még 50 olyan ember, akinek érzéke van ilyesmi iránt s áldozni is kész néhány koronát a magyar ipar, magyar nemzet és magyar haza oltárára. Reméljük a legjobbat. További szives jóindulatát kérve vagyok Rákosszentmihály, 1907. május 19. Pálya-ut 77. sz. teljes tisztelettel Holló Ágostonné. Szívből kívánjuk, hogy a nemes törekvés teljes sikerre vezessen. Van, kell hogy legyen, Rákos - szentmi halyon ötven olyan lélek, akinek van érzéke a szép terv hazafias értéke és gyakorlati haszna iránt és szivvel-lélekkel csatlakozik Holló