Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-26 / 21. szám
VII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1907. vasárnap, május 26. 21. szám. RÁKOS VIDÉKE TrtRSnDflLfU'és KÖZGflZBflS/IG! HETILAP RÁKOSSZENTnihflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET* RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY1 SPORTTELEP, A RÁKOSSZENT MIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLY! KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA* Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 61. MEG.] ELEM IÁ MINDEN VAS A liNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész evre........................8 kői Eél évre ...............................4 * Ne gyed évre..........................2 « EG YES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Eßy egyhasábos petitsor ára 20 fillér. A fővárosi lakásínség és drágaság. Irta: PESTI FERENCZ, (IV. kér. elöljáró.) I. Az a boldogtalan családapa, kit végzete a fővároshoz köt s a sors kellő javakkal meg nem áldott, úgy május hava első felének minden reggelén, ha felébred: aggódva tekint körül lakása tájékán, hogy nem látja-e feltűnni a ház cerberusát, aki neki meghozza a hiób- hirt, hogy házigazdája lakbérét ennyivel vagy annyival emelte ? S még örül, ha szűkre szabott lakásából nem kell kivonulnia, hogy heteken át, magára vegye a lakáskeresés keserű kálváriáját. Mert szomorú, de való igaz, hogy mostanság a>z a divat a fővárosban, hogy éppen a kisebb lakások bérét majdnem minden negyedben emelik, úgy, hogy a szegény ember keresetének nagyrészét lakásra kénytelen költeni; szájától vonja meg a betevő falatot, csakhogy lakbérét kellő időre összekuporgathassa, mert különben nincs kegyelem. Az a szegény ember pedig, kit az Isten 3—4 gyermekkel megáldott, hajléktalan, földönfutó nem lehet. A székesfőváros építkezésének rohamos fejlődése tulajdonkép összeesik a koronázás évével ; azon idő óta mai napig a főváros minden részében 100 és 1000 apró, többnyire rozoga épületet bontottak le s helyette ugyanannyi, sőt még több, — mert az addig üresen hevert telkeket és közterületeket is beépítették,— 2—3—4 emeletes óriás épületeket emeltek. Bámulva szemléljük a főváros rohamos építkezési gyarapodását. Hogy épült! Hogy szépült! Hogy terjeszkedik ! Még a legtávolabbi részeken, a legfélree^őbb utczákon is fényes házak, valóságos paloták épülnek s azt hinnők, hogy ennek természetes folyománya, hogy a lakbérek alább szállanak, pedig ellenkezőleg, nemcsak nem szállottak le, de sőt a kisebb lakásoknál annyira emelkedtek, hogy azokat meg- birni teljes lehetetlen s amellett a kis lakások száma annyira megfogyott, hogy a reá utalt szegényebb lakosság a fővárost elhagyni s a környék valamely félreeső zugában meghúzódni kénytelen. Szomorú példát nyújt erre éppen a belváros. Midőn az Eskü-térnek és környékének szabályozása folytán az ott levő nagyszámú apró ház leromboltatott, annak többnyire jobb- módú, kis iparos, kereskedő s kis hivatalnokokból álló törzslakossága elszéledt. Legtöbb- nyire, ki üzlettel birt, előbbi helye közelében iparkodott meghúzódni abban a biztos reményben, hogy majd az uj palotákba visszakerülve, ismét megerősödnek. Több év múlva a nagy házak és paloták csakugyan megépültek, de a régi lakók keservesen csalódtak, az uj épületek legtöbbjében oly nagy és drága helyiségeket építettek, hogy azokba vagy be nem költözhettek, vagy pedig aki kibérelni elég bátor volt, egész élete keserves keresetét benne egy félév alatt felélte vagy elvesztette, mert az egész környék ipari és kereskedelmi életét az uj szabályozás annyira tönkretette, hogy azt helyrehozni még maiglan sem sikerült. Hogy miképen fogy a kisebb lakások száma évről-évre, azt legjobban tapasztalhatjuk az eskütér szabályozásának áldozatul esett házaknál. Köztudomású ugyanis, hogy e házak mindegyike 1—2—3 szobás lakásokból állott, nagyobb lakások legföljebb a Kigyó-utcza egykét házának I.—II. emeletén léteztek; az ezek helyébe épített uj palotákban és házakban pedig csupa nagy lakások vannak ; de olyan, melyben egy szoba s konyha volna, egy sincs. Akad még itt-ott elvétve néhány két szobából és konyhából álló lakás is, ezeknek ára 900— 1200 korong között váltakozik; három szobából s konyhából álló modern lakást 1400— 1600 korona lakbéren alul találni valóságos csoda számba megy. Nem érdektelen az sem, hogy a Belvárosban az I860—68 közötti években a Magyar- utczában egy 1 szobából és konyhából álló lakásért 40—50 forintot s egy hónapos szobáért 5—6 forintot, a Sebestyén-téren a gróf Mai számunk 12 oldal.
