Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1907-05-12 / 19. szám

RÁKOS VIDÉKÉ 5 19. szám. rögtön eszközöljék, mert a még eddig soha nem létezett óriási eredmények mellett, melyeket Dörge Frigyes bankháza, Budapest, Kossuth Lajos-utcza 4., folytatólagosan fölmutatott, nem lenne különös, ha széltében-hosszában ismeretes szerencseszámai a legrövidebb idő alatt el nem adatnának. Kívánatra a czég e szerencseszámokat 73838, 55927, 66413, 50099, 75314, 100783, 50852 tisztelt olvasói részére néhány napig rezerválja. REGÉNY CSARNOK. 13 A primadonna. REGÉNY. Irta: GÁSPÁR IMRE. — A szinireferádákban, a primadonnákkal szem­ben azonban szabad marad a kezünk . . . motyogja Poldi elég hallhatóan. — Íme, kvittek vagyunk, most már törvényte- len az apám is, mormogja Béni. A kamarás pe­dig aligha meg nem hallotta ezt is. A "királyi biztos kézszoritással tünteti ki a sajtó embereit . . . Poldi nem részesülhet e szerencsében, mert éppen ekkor üt ki rajta a legdühösebb jegy­zési mánia. Béni elé lép Nagyváthy . . , Igazán nagy ő méltóságának a zavara, mert a fiú mereven néz a szemei közé és zsebrevágja mind a két kezét. Valami bolond história kerekednék ebből, ha Daghy nem lép közéjük s nem fogja el a leereszkedő telj- hatalmas félig kinyújtott kezét. — Én is a sajtóhoz tartozom, méltóságcs uram... rebegi hízelkedő mosolylyal. A küldöttség távozik. Megkezdődik a legkör­mönfontabb szekatúrák korszaka. Katonai és csendőr­járatok tüzelik a különben csöndes lethargiába merült város békéjét. Zárórák sújtják a vendéglőket és kávéházakat. Névtelen feladások mániája vesz erőt a lakosságon, amit megidézések és kihallgatások, el- fogatások és pörök özöne követ. Egyszóval e helyen sincs hiányossága az országos műsornak. Csak a főispán nem meri kitenni a lábát a palotájából, hanem megfelelő fegyveres erő kísére­tében. Sohasem látott ő méltósága annyi hátat, mint amennyit itt mutattak be néki. Dühe fokozódik, nérói hajlamok törnek ki rajta. Ezalatt gyönyörű lendületet nyer a . . . Csetneki Béni neve. Egon szerkesztő a vármegye ellentálló munká­jának lép az élére, Béni a városban teremt csudá­kat .. . az ő felügyelete alatt, amint azt ama melan- cholikus estén előre elvégezték. Nem volt pedig ez valami impraktikus fogás a derék szerkesztőtől. Mikor Béni előtt kifejtette a nagy tervet, tudomása volt arról, hogy Nagyváthynak milyen szerepet szánt a hatalom. Budapestről pedig biztosították afelől, hogy a törvénytelen komédia nem tarthat sokáig azután a nemzeti ellenállás em­bereié lesz a tér. Harczolni, kitartani. Ha Egon maga népszerű a vármegyében, kiélezte, milyen hatással lesz Pálos közönségére, ha a királybiztos ellen a fiát állítja harczba ... A terv tehát ügyes volt, a közön­ség, született pártfogója a törvénytelen fiúnak, bizo­nyos regényes színezetet fog látni ebben az elren- dezkedésben. Erre a «nemes bosszúra» készítette hát elő Béni barátját; buzdította, lelkesítette, egyszóval szuggerálta, amennyire csak telhetett kettejöktől. Hangzatos vezérczikkek jelentek meg Bénitől. Nem voltak túlságosan tartalmasak, de miután meg­feleltek a közhangulatnak, olvasták és tetszettek. Vál­ságos időkben igazán értékes holmi a jó hangzású frázis. Szörnyű támadások a királyi biztos ellen, aki — éppen mert róla volt azokban szá — nem mert megtorlással élni. Csak olyankor csapott le a pört- inditó és foglalást intéző királyi ügyész, ha az akkor hivatalos szerszámmá vált nagyitó, vagy sötét szem­üveg azokban lázitást, vagy feiségsértést födözött föl. Mondanunk sem kell, hogy minden felségsértés és elkobzás mennyire emelte a fiatal iró népszerűségét. — Ez nem nyílttéri közlemény, méltóságos ur! dörgi egyik czikkében a nekibuzduló és végre igazi sodrába jutó Csetneki Béni. A közönség pedig megértette a vágást és tapsolt neki. Márczius 15-ike következett. Pálos közönsége ezúttal különösen nagy fénynyel szándékozott meg­ülni a «Talpra magyar» nagy ünnepét. A királyi biztos nem merte közvetetlenül zavarni az ünnepélyt, hanem a nemzetközieket vonultatta fel a polgárság és tanuló ifjúság ellen. Ezek a Hymnust, amazok a magok nótáit énekelték s épp akkor rohanták meg az ünneplőket, amidőn Béni már a közepén tartott lelkesítő szónoklatának. Hatalmas alakja, pompás hangorganuma itt is megtette a magáét. Mikor pedig a támadók a nem­zeti zászlókat akarták hatalmukba keríteni, az ifjú felkapott egy, a szónoki emelvényhez toluló alakot, egyetlen karral maga mellé emelte, felültette a tribün pulpitusára s ezt dörögte messze hallható szóval : — íme, itt a merénylő ! F-elmutatom, hogy szé­gyenkezzék országvilág előtt a hazaárulók helyett! Mondanunk sem kell, hogy Béni e percztől kezdve bálványa volt a város közönségének s a hir elröpitette nevét a szélrózsa minden irányában. A kedélyek feszültsége ez időtájt már tetőpont­jára hágott. Ekkor — valóban már az utolsó pilla­natban s nagy katasztrófák kitörésének közepén — helyreállott a béke. A hazaárulás kudarcza elkövet­kezett, akik pedig a hazáért küzdöttek, hozzáláttak a «romok eltakarításához». Dán Egont nevezték ki a vármegye főispánjává, Bénit a város — részint Nagyváthy iránt való gyű­löletében, részint a derék fiú megjutalmazása végett — Pálos városa a parlamentbe küldte. Csakugyan ember lett Béniből, törvényhozó a törvénytelen vérből. Különös időket élünk, Isten a tudója, hogy a homályos jövendő milyen szerepet juttat még a mi szerény elbeszélésünk hőseinek, a jólelküeknek úgy, mint a hitványaknak, (Vége.) prepeliczay és Schei-C-j' .gözfonalfesföde . Czinkota, a pályaudvarral szemben. Gőzfonalfestő: Festésre és fehérítésre elvállal mindennemű növényi és állati fonalat, ruhanemüeket, olcsó és pontos kivitelben.

Next

/
Thumbnails
Contents