Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-28 / 17. szám
2. RÁKOS VIDÉKE 17. szám. 5. A kert-város hivatva van az önsegély előnyeit tágabb köröknek is hozzáférhetővé tenni. Úgy tekintendő, mint fontos közgazda- sági feladatokkal bíró közhasznú telekszerzö és épitő-társaság. ó. A nagyvárosok deczentralizácziójának arra kell törekednie, hogy zárt városi telepeket, újszerű városi egységeket terémtsen. Csak az ilyenek tehetnek czélszerü formában eleget a városi ipari tevékenység sokszerü szükségletének munkakinálat és kereslet, fogyasztási piacz, mellékiparágak érintkezése tekintetében, valamint csak ilyenek elégíthetik ki a művelődés és társuiás alapvető szükségleteit is. 7. Valóban hatályos lakásreform, higiénikus és esztétikai városalakitás csakis oly telkeken lehetséges, amelyek lehetőleg mezőgazda- sági használati értékben vétetnek meg s lakóiknak szövetkezeti tulajdonában maradnak; s csak az ilyeneken vihető keresztül a város- építési technikának két — a kert-városokban legszükségesebb — eleme ; a tervszerűség és a lakosság számának s a város kiterjedésének korlátozása kezdettől fogva. 8. Uj és tökéletes városok alapitása, minő a kert-városoké, nem jár nagyobb nehézségekkel, mint a haladó város-extenzió. Ennek ugyanis a telek ára magassága, a régi beruházott értékeket védő ellenséges érdekek nem kisebb akadályai, mint a magán és szövetkezeti kezdeményezés hiánya. Viszont technikánk, közlekedési, megértési eszközeink fejlődés foka kiegyenlíti az előnyöket, amelyek esetleg már fennálló régibb városok kedvezőbb helyzetével járnak. 9. A kert-város a legmegfelelőbb formája a lakáskérdés és város deczentrálizáczió meg- oldásának az önsegély elve alapján. Uj horizontokat nyit meg iparnak és földművelésnek. Hivatva van a föld uj fölosztását kimódolni s nagy nemzetgazdasági áldások pályáját megnyitni. Ugyanis a) Az ipari vállalkozó benne kedvező helyi és szállítási körülményeket talál a mühelybér tetemes megtakarításával. Az ipari munkás olcsóbban és egészségesebben lakik, s ez által termelő és fogyasztóképességben erősödik. Mindkét dolog azután az összipar javára szolgál s ennek számára egy nem sejtett kiterjedési képességű és biztos honi és helyi piacz nyílik meg. b) A kertvárosokat övező mezőgazdaság vételképes fogyasztó piaczot nyer a közelben, termelésre pedig olcsóbb tápanyagot. A gazdaság kapcsolatba kerül a városi közlekedési eszközökkel és erőközpontokkal, ami nélkül nincs munkamegtakaritó termelés és nincs intenzivebb kultúra. c) A mezőgazdaság és ipar hasonlíthatatlanul közelebbi és szorosabb viszonyba lép, ami által a közvetítő kereskedelem, amennyiben nem gazdaságos, kiküszöböltetik. 10. Mint minden gazdasági és szocziális újítás, a kert-városok problémája is véglegesen csak kísérlet által oldható meg. Ennek technikai, gazdasági és társadalmi előfeltételei adva vannak. Anglia, e mozgalom forrása, első nagy kiviteléhez már hozzáfogott. A Garden-City Association rövidebben, de hasonlóan jelöli meg czélját. Elősegíti túlzsúfolt területek elhagyását és a népességnek szélesebb területeken való eloszlását. E czél elérésére először is szóval, tettel segédkezet nyújt a kert-városok berendezésére (azon elvek alapján, amelyeket Howard Garden-Cities of To-morrov c. müve ajánl), amelyeknek czélja eleitől fogva, egészséges és méltó lakásoknak az egész népesség javára leendő biztosítása s a melyekben a lakosok kollektiv tulajdonosai lesznek a telkeknek. A társaság, másodszor, ösztönzi a gyárosok azon irányzatát, hogy műhelyeiket helyezzék ki a zsúfolt czentrumokból a vidékre ; e gyárosokkal, közhatóságokkal és szövetkezetekkel együttműködik annak érdekében, hogy a munkásságnak alkalmaztatásuk helyének közelében jobb lakásokat biztosítson ; lépéseket tesz ily irányú törvények és szabályrendeletek magaikotása iránt s általában sürgeti a tervszerű városrendezést és fejlesztést. Ez a társaság kezdeményezte a First Garden City Limited Company nevű részvénytársaságot 300.000 livre-sterling alaptőkével s ez készül megépíteni és berendezni az első igazi kert-várost Angliában. o o A lovasul közgyűlése. A Pusztaszentmihályi lóvasut részvénytársaság élénk érdeklődés mellett tartotta tizenharmadik évi rendes közgyűlését múlt vasárnap délután. A közgyűlést a társaság elnöke, Pál fi János vezette, aki üdvözölvén a megjelenteket megállapította, hogy a közgyűlés egybehivása szabályszerűen történt s a részvényesek határozatképes számban jelentek meg a menyiben 33 részvényes 414. részvény képviseletében 199. szavazattal vett részt a gyűlésen. A közgyűlés jegyzőkönyvét Balázsovich Zoltán vezette, hitelesitőkül pedig Hauser Gyulát és Kneif Endrét kérte fel az elnök. Az igazgatóság üzleti jelentése kapcsán H e r- c z e g h József részvényes kérdést intézett az igazgatósághoz, hogy a villamossá átalakítás ügyében adjon bővebb felvilágosítást. Az igazgatóság nevében Läufer Lajos dr. felelt a kérdésre, elsorolván azokat a tényeket, amelyek időnkénti tudósításainkból már ismeretesek olvasóink előtt. Főbb vonalaiban Läufer dr. előadása a következő volt: Az igazgatóság minden lehetőt elkövetett az átalakítás ügyének előremozditása érdekében. Elkészíttette az összes erre vonatkozó tervet, kérte és megtartotta a megvalósítás legfőbb alaplépését: a köz- igazgatási bejárást. Ezt teljesen be is fejezték, mindenkor arra törekedvén, hogy a részvényesek és társaság érdekeit megóvják. A gazdasági és forgalmi szempontból egyaránt előnyös megoldás előfeltétele, hogy a pályának a viczinális vasúttól bevezető szakaszát a fővárosi utterületről a vármegye területére, a czinkotai
