Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-07 / 14. szám
VII. évfolyam. 14 szám. RÁKOS VIDÉKE TflRSnDflLni'és KÖZGflZbflSrtGI HETILAP RflKOSSZENTnihflLT NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. Rákosszentmihály, 1907. vasárnap, április 7. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EOYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENT MIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 61. MEGJELELIK MILD EL VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre .....................8 k„i Fé l évre...........................4 < Negyed évre......................2 * EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára 20 fillér. A lóvasul közgyűlése. A Pusztaszentmihályi közúti vasút-részvénytársaság április 21-én, délután 4 órakor tartja ez évi rendes közgyűlését, fennállása óta immár a tizenharmadikát. A «Rákos Vidéke» szives olvasói kimerítő tájékozást nyernek lapunk mai számának erre vonatkozó közleményeiből. A mai számunkban ugyanis teljes szövegében olvasható a lóvasúti közgyűlés meghívója, tárgy- sorozata, a közgyűlésre vonatkozó tájékoztató, az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése, a társaság vagyon-méiiege, 1906. évi üzleti veszteség- és nyereség-számlája és a nyeremény felosztási tervezet. Egyszóval minden, ami a részvénytársaságra vonatkozólag alapos és tökéletes felvilágosítást nyújt. Sőt, hogy a legteljesebb nyilvánosságot biztosítsuk, lapunk mai számát híven a több évi szokáshoz, megküldöttük a lóvasut-társaság ama néhány részvényesének is, akik különben nem előfizetői lapunknak. A társaság részvényeseinek tehát a szükséges bő felvilágosítás a közölt adatokban rendelkezésére áll, de megszerzi azt maga a kivül álló nagyközönség is, mely a lóvasut ügyeit kiváltságos érdeklődéssel és figyelemmel kiséri. Rákosszentmihályt kilencztized részében ez a lóvasut teremtette meg s minden fejlődésének ez a legfőbb tényezője. Immár tizenkét éves múltja hü tükörképe a község, sőt a Rákos vidéke egy része gyarapodásának, népessége szaporodásának, teljes fejlődésének. És ez a kép mindenkor, évről- évre mindig szebb és csillogóbb. Maga a vállalat, az egykor, nem is olyan régen, jóformán közadakozásból, afféle jótékonyczélu önfeláldozásból össze koledált kis társaság, igen tiszteletre méltó, komoly üzlet, melyet őszintén megirigyelhetne sok milliós vállalkozás trémázó részvényese. Ez a kis tőke biztos és hasznot hajtó, ez a vállalat megizmosodott és ez az üzlet immár nem koczkázatos. Visszafelé : a következtetésnek ez az útja oda vezet, hogy Rákosszentmihály ma már virágzó, életerős, nagy község, amelynek jelene derűs, jövője pedig többé nem kétséges. Igaz ugyan, hogy a kis lóvasut a modern rohanók szemében kezdetleges, tökéletlen, túlhaladott eszköze a közlekedésnek, sőt akadt már olyan igaztalan balga is, aki ráfogta, hogy az igazi fejlődésnek az — akadálya. Nem keserit el e visszatetsző álságos beszéd, mert ez is csak egy jele a község hirtelen fejlettsége szinte túlérett fokának. Szó ami szó, igaz beszéd az, hogy mindnyájunk szivében ég a vágya annak, vajha közlekedésünk is ilyen vágtatva fejlődnék. Megérdemeljük már a villamos vasút tökéletesebb járómüvét, rászolgáltunk alaposan, de ez nem ok arra, hogy azzal szemben, ami bennünket idáig juttatott — igaztalanok legyünk. Kedves nekünk ez a becsületes, patriarchális, egyszerű közlekedő eszköz, amelylyel szemben hálátlanoknak lennünk nem tisztességes dolog. Rákosszentmihály és a lóvasut sorsa összefonódott, mint a zöld leveles folyondár. A gyökerét jótékony kezek önfeláldozó, becsületes, önzetlen, ajándékmunkája ápolgatta, locsolgatta. A lóvasut soha se jutott volna odáig, hogy a maihoz hasonló fényes mérleggel dicsekedhetnék ország-világ előtt, ezeknek a jótékony kezeknek az önzetlen munkája nélkül. És Rákosszentmihály se lenne duzzadó izmu, deli legényhez hasonló, a lóvasut eredményes munkálkodása nélkül. Az ellene irányított kegyelettelen üres káromlás nyilai a porba hullanak az igazság vértjéről, nem tehetnek benne kárt, csak önmaguk erejét sorvasztják. Ilyenfélé gondolatok űzik egymást, ha elménk végig siklik e rövid tizenkét esztendő történetén, melynek lapjaiból áll lóvasutunk múltja s büszkélkedve pihen meg szemünk a jelen beszámoló ritka gazdagságán. A jól végMai számunk 14 oldal.
