Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-03 / 9. szám

2 RÁKOS VIDÉKE 9. szám. távozó első igazgatóság útját. Pedig ez az ut többet is megérdemelt volna, mert nem volt dísztelen, hanem a lelkes, becsületes munka tisztes pályája volt, E munkán kívül pedig az­zal a teherrel járt, hogy elismerés helyett gyakorta bosszúságot és kellemetlenséget szer­zett. Mennyi támadásnak, méltatlan pletykának, oktalan kritikának és gáncsnak nézett szemébe ez a kis csapat azért, mert a közönség javára áldozatot hozott. A mi gyönyörűséges, szét­tagolt társadalmunk ahelyett hogy egy lélekkel a zászlójuk alá csoportosult volna, nemcsak támogatását tagadta meg tőlük, hanem gya­korta ellenük dolgozott. Végre is a türelem fonala elszakadt. A rosszakarat vagy legalább is a közömbösség elkedvetlenítette az^önkéntes munkásokat, akik az együgyü jámbor szerepére vállalkozni haj­landók nem voltak. Legalább is a jó szó kell ahhoz, hogy valaki a közérdek balekje ma­radjon. Ez az igazi magyarázata a feltűnést keltett igazgatósági válságnak, amely bár elvon egy csapat kipróbált munkaerőt a derék intézmény­től, de szerencsére erre magára végzetes még sem lesz. A gondviselés megadja, hogy ahol egy sor jeles harczos kidől, uj csapat támad­jon a nyomába s a munkát amattól ujult lel­kesedéssel, friss munkaerővel átvegye. Az uj igazgatóság névsora elűzi aggodalmainkat. A közgyűlés a szövetkezet vezetését Keller Gyula, Mayer Oszkár, Bauer Ottó, W a - y a n d Károly és B e k e Mózes uj igazgató- sági tagokra bízta, akik nagy ambiczióval lát­nak munkájukhoz s fogadalmat tettek, hogy az intézményt a régi igazgatóság szellemében ve­T Á R CZA. ______ Fa rsangi alakok. Irta : Vértesy Gyula. I. fl tapasztalt harczos. Sok báli éjszakát harczolt már végig. Nem so­kára jubilálhatna is. ha ez a jubileum nem menne ifjúsága rovására is. De igy kár lenne emlegetni, hogy ez már a tizenötödik farsang. Mert bármilyen szavahihető ember is dr. Gerlesy Döme miniszteri segédtitkár ur, még sem hinnék el neki, hogy tiz éves korában már rendező volt valami bálon. Pedig ő szereti magát 25—26 éves ficzkónak kiadni. S valóban mikor úgy jól kicsipve, pompás állású frakk­jában, kifogástalan fodros ingében, gomblyukában nagy, fehér szekfüvel, ruganyos fejedelmi léptekkel belép a bálterembe, minden leányszem vágyva tekint feléje és a mamák összebújva leányaikkal, ezt sut­togják : Milyen csinos fiú a titkár ur! A titkár ur tudatában is van ennek. Talán kelle­ténél is jobban. Minden mozdulata, minden tekintete mintha azt mondaná. — Nézzetek reám, mamák és eladó leányok! Erős vagyok és egészséges, naponta hizok és hideg bedörzsöléseket veszek. Jó állásom van, a családom zetik tovább. A megüresedett két felügyelő­bizottsági tag helyét Hauser János és K o- v ats i k Béla személyében töltötte be a közgyűlés. Meggyőződésünk, hogy a fogyasztási szövetkezet a változást baj nélkül éli túl s jövő ilyenkor a mostaninál is gazdagabb ered­ményeket mutat fel. Ámde a mai nap babérja legyen a távozóké: az alapvetőké, akiknek szebb jutalmuk minden zajos ünnepeltetésnél : a tiszta lelkiismeret gyönyörűségével pihennek meg egy kissé annyi fáradozás után. Munka közben. Nincs nappalomnak egv tűnő szilánkja, Egy elfutó rövidke percze sem, Midőn ne lennék veled gondolatbaa. En szentem, bálványképem, mindenem! Nem pillanat, a melynek nincs virága, Csak kóros és idétlen korcsszülött, De én virágot halmozok virágra, S velem vagy a virágszedés között! Ó érzem én: küzdésre hiv az élet! Az élet, ez a sanda Luczifer\ . , . 5 a mig a lázas munka fáradalma Behint hideg verejték-csöppivel: Szivemben édes álom szárnya rezdiil, Ott, ott, a hol az arezod hordozom . , . S a sok betűn egy kép csillan keresztül S fejem lehajtva én csak dolgozom. Nem munka az, a melynek nincs gyümölcse, Csak elfecsérelt, ellopott idő , . . Sejtelmes álmom a fülemke súgja, Hogy szent gyümölcsöt érlel a Jövő . . . De haliga! Kong. Tizenkettőre jár már. A hold bekandikál az ablakon, Fényén ezer kisértet bolygva járkál. . . Jó éjszakát! — Te rólad álmodom .... Földes Imre. előkelő, a nevem tiszta. Akit kegyeskedek majd a feleségemmé tenni, az méltóságos asszony lesz ! Mert elvégre minden segédtitkárból titkár, titkárból osztály- tanácsos, abból pedig miniszteri tanácsos lesz. Igye­kezzetek meghódítani! Kapható vagyok ! Mind mos­tanáig nem tettem meggondolatlan házassági Ígére­teket. Ennyi előnyhöz képest mi az a 8—10000 forint adósságom. A leányt akit elveszek, boldoggá fogom tenni, feltéve, hogy a tízezer forinton kívül van még negyven—ötvenezer forintocskája! Pályázzatok! Sza­bad a verseny. A pályázók névsorával jó előre fel van szerelve. Biztos adatai vannak a bálozó kisasszonyokról. Az uj felhajtást, mint mondani szokta, hamarosan elköny­veli a régi közé. S mielőtt beengedi magát mutattatni valamelyik uj báli csillagnak, előzetesen biztos tudomást szerez mindenről, ami az illető ifjú hölgyre vonatkozik. S különösen nagy figyelmet fordit a vagyoni viszonyok miképpeni állására, mert elvégre helyrehozhatlan hiba lenne pl. második négyest vagy souper-csárdást tán- czolni olyannal, akinek nemcsak tüntető apanázsa, de meg az a rongyos tízezer forintja se lenne meg, amit a hitelezők már oly rég óta várnak. Azonban dicséretükre legyen mondva, elég tü­relmesen várnak. Mert az okos titkár ur minden farsang elején tud valami csalétket beadni. Feljön a Melania a Bácskából. Távoli unoka- hugom. Igaz ugyan, hogy csak háromezer holdja van az öreg rácznak. De még szerezhet hozzá. És egyet-

Next

/
Thumbnails
Contents