Rákos Vidéke, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-18 / 46. szám
46. szám. RÁKOS VIDÉKE 3. Hírek. Villamos vasút. Ennek a hétnek az a nevezetes eseménye, hogy Rákosszentmi hály község képviselőtestülete november 14-én tartott közgyűlésén megadta a kért területhasználati engedélyt a budapesti városi villamos vasút-részvénytársaságnak. A választás után ez volt az első közgyűlés, most alakult meg három évre az uj testület s munkálkodását mindjárt nagyfontosságu dologgal, a villamos vasút ügyével kezdette meg. Hosszabb vita után Pe t e Dani. N o n n János, másrészről Z e 1 k y Endre és B e n t s i k József dr. felszólalása után, utóbbiak és Krenedits Sándor főjegyző indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy a vasúttársaság terveit elfogadja, az eredeti tervekben megjelölt területeket használatra átengedi azzal a határozott kikötéssel azonban, hogy a társaság köteles ezenkívül a Baross-utczán is egy szárnyvonalat kiépíteni. Az engedély csak arra az esetre szól, ha az építést 1907, végéig megkezdik, amennyiben pedig ez meg nem történnék, a területhasználati engedély érvényét veszti. A társaság az urijog elismerése fejében évenként egy darab húsz koronás aranyat fizet a községnek. Az engedélyidő (30 vagy 50 év) a mint azt a társaság meg fogja kapni, leteltével a vasút a község tulajdonába megy át. Mátyásföldi levél. Tekintetes Szerkesztőség! A mátyásföldi nyaraló-tulajdonosok egyesületének Tekintetes Választmánya már sok szép és üdvös dolgot létesített, hogy erősen hiszsziik, miszerint a kinnlakók érdekében a »Rákos Vidéke»hasábjain általunk ajánlott eszmék megvalósítására sem sajnálja idejét pazarolni. Közönségünk ugyanis sokat szenved amiatt, hogy nincsen még piacza. Tudjuk jól, hogy állandó piacznak létesítése ez időszerint még meddő vállalkozás és korai is volna. Ámde a megye utján egyelőre nem volna nehéz a választmánynak kieszközölnie azt, hogy legalább heti piacz létesüljön. Ez is sokat segítene rajtunk. Olcsóbbá tenné élelmi-szerünk bevezetését mert konkurencziát teremtene a szomszédos helyiségekből a piaczra érkezett kofák és árúsok között, a közönség pedig nem lenne kiszolgáltatva annyira annak, hogy a nagyritkán Mátyásföldre tévedő árusoktól méregdrágán vásárolja szükségsziv mindenütt szerve*/“ és most is szervezi a maga mentőcsapatait? Nem a szív állit-e mindenütt közös szent oltárakat a jótékonyságnak; s nem .3 szív gyujtja-e ki azokon a humanizmusnak, az emberiség szeretetének önzetlen tüzét? Nem a jó sziveknek lángoló buzgalma, boldogító melegsége, üdvözítő heve enyhiti-e igazán azokat a fájdalmakat, szenvedéseket, amik a paradicsomvesztetté lett emberiséget sújtják, nyomorgatják ? Nem a jó szív nyujt-e védelmet mindazoknak, akik a lét könyörtelen harczában. vagy a szabad-akarat hatalmával meghódított gyönyörökben, szóval az emberiség nagy jelenetei közben magukba szedik a kór pusztító csiráit? Előttünk folyik a nagy létküzdelem. Látjuk, hogy a küzdő, verejtékező ember miként szivja, kapkodja, mohón, lázasan, gyors lélegzetvétellel a levegőt tüdejébe, hogy a vérét a munka, a küzdelem folytatásához felüditő élenynyel lássa el. Látjuk a gyönyörökben tobzódó embert is, amint mámorosán szivja tüdejébe a czigaretta- és parfümillatos levegőt. Úgy véli bizonyosan szegény, hogy ambraillatot szív és a visszahódított paradicsom üdvösségétől ittasul meg lelke. Sem a küzdő, sem a tobzódó ember nem sejtheti. hogy az éltetőül vagy gyönyörrel szívott levegőn át a halál csirái osonhatnak be minden pillanatban szervezetébe. Bizonyára egyik sem gondol arra, hogy szabad szemmel láthatatlan baczillus-parányok immár csapatosan úszkálnak a poros,, a fertőzött levegőben. létéit. Ha tudjuk azt, hogy a hétnek egy, vagy két meghatározott napján piaczunk van, mindenesetre javult a helyzetünk, Sokat szenvedünk amiatt is, hogy telepünkön fuvaros sincsen, ki a Budapestről beszerzendő és kézben ki nem szállítható szükségleteinknek és olcsón való fuvarozását elvállalná. Kénytelenek vagyunk jó szomszédaink szívességéhez folyamodni, vagy egyes kocsi-tulajdonosoknak meglehetősen borsos áron felkínált fuvarjait igénybevenni. — Tisztelettel kérjük, nem lehetne-e ezeken az állapotokon javítani ? Nem lehet-e valami fuvarozó vállalatot létesíteni, amely a közönség szükségleteit olcsó pénzen kielégítené. A nyaralók is szívesen igénybe vennék költözködésük idején, az állandó lakók pedig csaknem hetenkint rászorulnának egyszer-kétszer. A kereslet minden esetre nagy lenne, ami a fuvarozás olcsóvá tételét bizonyára előmozdítaná. Volna még egy óhalyunk, amely már meglehetősen régi keletű, de a mai drágaság idején meg éppen időszerű. Nem egészséges állapot az, hogy telepünk lakói az üzlettulajdonosok önkényének vannak kiszolgáltatva. Mátyásföldön nem egy portékának a budapesti árakhoz viszonyítva körülbelül 20—30 százalékkal drágábban kell az árát megfizetnünk. Ez csak nincsen rendjén ! Pedig véleményünk szerint ezt a kérdést is könnyen megoldhatnók. Az egyesületnek magának kellene egy fogyasztási szövetkezetei létesítenie, amit, tekintettel arra, hogy helyiségekkel rendelkezik, könnyen megotdhatna. Ebből haszna volna az egyesületnek is, de kétszeres haszon származnék a közönségre. Tisztelettel: Több nyaraló-tulajdonos. Az Ehmann telep fejlődése. A Rákos vidéke minden utasának önkéntelenül szemébe tűnik a C z i n - k o t a községhez tartozó Ehmann telep bámulatos felvirágzása. Oomba módra szaporodnak a többnyire szerény, de nagyrészt csinos házacskái s a nemrég még vizállásos, pocsétás völgyet belepik a jól gondozott kertek, csinosan elkerített udvarok és gyermek- kaczajtól visszhangos házacskák. A minap került a kezünkbe a hivatalos statisztika, amelynek adatai azt A halál láthatatlan hadserege ez, állandó csatavonalban, rohamra, tüdőpusztitásra, emberirtásra készen. Egy hevesebb inspiráczió közben, a levegő áramlásán, fut, rohan be a tüdőbe annyi, amennyi tud. Ezek azonban, ha a tüdő és a szív gépezete erős, mielőtt^ veszedelmesen befészkelődnének, elpusztulnak. Ámde, ha a tüdő és ennek következtében a szív is gyöngék, a megbetegedésre hajlamosak: akkor a halál pusztító parányhősei, a baczillusok a fejlődésükre alkalmas vérmelegségben elemökre akadtak ; a tüdőben tanyát, tábort ütnek és hozzáfognak az ellenállásra képtelen szerv pusztításához. A szervezetében megtámadott ember arczán lassan-lassan kifesiik a halál rózsája, a lappangó, sorvasztó láz pírja, mely elszomoritóan jelzi, hogy fizikumát megszállotta a halál. Ezzel a pusztító kórral, a tuberkulózissal szemben az emberi ész is, az orvosi tudomány is, fáradhatatlan kutatással keresi a fegyvert, hogy az emberiség irtásának eme láthatatlan seregét legyőzze. Fájdalom : mindeddig eredménytelenül. A mentésnek ez időtt még csak egy módja van ; az, hogy a tüdő ellenállókepességét kell a lehetőségig fokozni, kellő nyugalom mellett a baczillusoktól megszállott embert tiszta, romlattan levegővel, vérképző eledelekkel úgy táplálni, mig a gyomor gépezete elég erős, hogy a vér erejével az okkupáló baczillusokat legyűrhesse és kidobhassa szervezetéből. Az bizo-
