Rákos Vidéke, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-02 / 35. szám
35. szám. RÁKOS VIDÉKE 5 ht-im Ferencz, Jelfy Tibor. Szirch Teréz és Paulheim Elek. »Ismerős alakok«. Rauchbauer Ella és Antal. »Idill«. Paulheim Manczi, Läufer Bözske, Szirch Teréz és Lilly, Jelfy Erzsiké. »Allegorikus kép«. Jelfy Margit, Miczi és Erzsiké, Kramaszta Irén, Schnabel Klára és Czenczi, Breslmayer Bözske, Zentbauer Berta és Magda, Wilcsek Friczi, Heidekker Sándor, Paulheim Manczi, Elek és Toncsika, Läufer Bözske és Botlik Katicza. Végül a parketten mutatták be ügyességüket a tanítványok, akik után a mamák, papák és a többi »nagyok« foglalták el a sima terepet, hogy kedvükre kimulassák magukat. Adományok a mátyásföldi templom javára. A mátyásföldi templom javára újabban Paulheim Ferenczné pompás baidachint, Pelzmann Irén pedig gyönyörűen hímzett oltárteritőt s két pazar oltárvánkost adományozott. A nemestettü adakozóknak a mátyásföldi misés rendező-bizottság nevében lapunk utján mond hálás köszönetét Miksó Imre elnök, Paulheim István, ellenőr és Pozsgay Tivadar templom atya és pénztáros. Szüreti mulatság. Miként a tavasz első fecskéje, úgy érkezik meg az ősz vidor hírnöke ; az első szüreti mulatság. Minden órádnak leszakazd virágát . . . ha télen disznótorokban fuldokolsz, őszszel készítsd elő gyomrodat szorgos szőllő fogyasztással. Természetesen ki-ki gusztusa szerint: hámozva vagy hámo- zatían. De szüretelni kell, mulatni is kell, tehát a szüreti mulatságról elmaradni tilos. Rákosszentmihá- lyon, özv. Ballon Andrásné összes vendéglőhelyiségében 1906. szeptember 2-án (vasárnap) világposta és egyéb mulattató szórakozásokkal és játékokkal egybekötött nagy szüreti ünnepély lesz az évad első ilyen mulatsága. Jó czigányzenéről, kitűnő magyar ételekről és italokról gondoskodik a vendéglős. Belépő-dij: családjegy 1 kor., személyjegy 50 fillér. Kezdete d. u. pont 4 órakor. A mátyásföldi szentmisék sorrendje. A mátyásföldi templomban szeptember elsejétől számított egy év alatt a következő napokon tartanak szentmise áldozatot: 1906: Szeptember: 2, 9, 16, 23, 30. Október: 7, 21. November: 1, 18. Deczember: 9, 25, 31. 1907: Január: 1, 13. Február: 2, 17. Márczius : 3, 19. (egyházi búcsú) 31. Április: 1, 14. Május: 5, 9, 19, 20, 30. Junius: 2, 9, 16, 23, 30. Julius: 7, 14, 21, 28. Augusztus: 4, 11, 15, 20, és 25. (búcsú.) rózsaszín bóbitás kakaduval és még egyre a harmadfél év előtt tanult nevet rikoltozta: — A-auiá 1 A-aurá 1 A második feleség azonban, akit Emíliának hívtak, fölbigyesztette a szerelmes, piros ajkát és azt kérdezte urától: A — Kari, jól esik hallanod, hogy ez a madár folyton boldogult első feleséged nevét kiabálja ? A férj nagyot szippantott a szivarból s valamit motyogott . . , — Szegény Laura . . . Isten nyugasztalja szegényt . . . — Hát Persze, hogy nyugasztalja az Isten — folytatta szelíden az asszony. — De csak mondd, mikor ez a papagály egyre Laurá-t kiáltoz, nem érzed-e, hogy ostoba rikácsolásával tulajdonképen kettőnk közé állítja az eiső feleségedet ? . . Nem gondolod ? — Majd megtanítom a te nevedre, — válaszolt kitérőleg a férfi, S hogy jó szándékát megmutassa, odaállt a kalitka elé, és bekiáltott: — Emilia ! Emma ! Emilia 1 — Aurá! A-aurá 1 — rikáncsolta vissza Koko, és bánatosan kapaszkodott lefelé a rácson, Emma 1 Emma 1 — próbálta oktatni Károly ur. — Aurá! A-aurá — kiáltotta vissza makacsul a papagály és újra jajgatni kezdett . . , ... Így tartott ez teljes egy héten keresztül. A férj mindig ezt kiáltotta be a kalitkán: Épitőmunkásck mulatsága. A rákosszentmihályi épitő-munkások augusztus 19-én a Biró Jánosné vendéglőjében sikerült nyári mulatságot rendeztek, A mulatságon a következő felülfizetések történtek, amelyekért köszönetét mond a rendezőség: Tobiász Ádám 4 kor., Slahutka Gábor 1 kor., Gzimmerer Hugó 2 kor., Auguszt Béla 2 kor., Schvarcz Károly 2 kor., Veisz Ignácz 2 kor., Mazáts Lajos 5 korona, Blázsek Farkas 40 fill., Bothorszk Mátyás 20 fill., Nikii János 20 fillér, Péri József 40 fillér. Halálozás. Podruzsik Lajos, annatelepi ösmert vendéglőst és nejét szül F 1 e i s s n e r Zsófiát — mint részvéttel értesülünk — súlyos gyász érte. Tizennyolcz éves leánykájuk Pod r u z s i k Margit, augusztus 24-én, d, e. 11. órakor rövid, kinos szenvedés után meghalt Budapesten. Nagy részvét mellett temették az uj temetőben, az engesztelő szentmiseáldozatot pedig, a rákosszentmihályi templomban mutatták be az úrnak. Búcsú Mátyásföldön. A mátyásföldi búcsút szokás- szerint aug. 26-án tartották meg, ezúttal már az uj mátyásföldi templomban. Az ünnepi szent misét Kratochvill József plébános mondotta majd ifj. Kovács lelkész igen szép szentbeszédét hallgatta meg az ájtatos hívők nagy serege. Az egyházi szertartás után az egyesületi vendéglőben tartott áldomást Mátyásföld bucsus népe. Ferenczy Károly. Ferenczy Károly a mi saját külön Ferenczy Károlyunk tudvalevőleg nem csak rákosszentmihályi ültetvényes, hanem mellékfoglalkozására nézve a Magyar színház népszerű művésze, a magyar operette színpad egyik kitűnősége. Mint minden igazi komikus, neki is a legfőbb vágya, hogy drámai szerepben arasson babért, s a milyen fából faragott gyerek, hát meg is valósította szive vágyát. A Koldusgrófban a télen mesés sikere volt s azóta a publikum hő vágya lett, hogy e sikerének részese lehessen. Innen van, hogy a héten a századik előadásán tapsolta veresre tenyerét a jó közönség, mely virággal, babérral is elhalmozta kedveltjét. Ferenczy Károlynak azonban legkedvesebb volt a sole ajándék között a hatalmas nemzetiszinü szalagos babérkoszorú, a melynek szalagját ez a felírás ékesité: A zseniális Koldusgrófnak — a Rákosszentmihályi polgári kaszinó. — A kedves figyelem nem szorul elismerésre. — Emma ! Emma ! Koko pedig következetesen mindig ezt felelte vissza, hogy : — Aurá 1 A-aurá 1 Semmi áron sem akarta az uj neAet megtanulni. Végre Emilia megtalálta a megoldást. Odahajolt az urához és megsimogatta a szakáílát. — Látod. Kari, ez a papagály egészen el van rontva. Mindig csak egy nevet kiált. Kicsit elhallgatott, aztán hízelgő hangon tette utána : — Mindig csak egyet . . . Látod, túl adhatnánk rajta ! A férfi ránézett : — És . , . Laura? — kérdezte bizonytalanul. — Éppen azért, — felelte a második feleség s gyöngéden megcsókolta az ura homlokát, * S Koko, a bolond, zöldtollu Koko, — mivel újságban is hirdették, — néhány nap múlva márWéisz urék szalonjában rikoltozta mély keserűségében, hogy : — Aurá! Aurá! A-aurá 1 Regina kisasszony pedig, aki a maga nevét szerette volna betanultatni vele. már első délután bosz- szankodva forditot t hátat a kalitkának. — Ugyan, papa. ki sózta rád ezt az ostoba papagályt ?
