Rákos Vidéke, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1906-05-13 / 19. szám

RÁKOS VIDÉKÉ tartalommal szolgálja a vadászati ügyet az Országos Vadász-Szövetség hivatalos lapja: a » Vadászat és Ál­latvilág«-. Ezen kitűnő és olcsó szaklapot Parthay Géza szerkeszti. Megjelenik havonként kétszer. Elő­fizetési ára félévre 4 kor. Mutatványszámokat díjtala­nul küld a lap kiadóhivatala Budapest, Rottenbiller- utcza 30. sz. Petőfi kardja. A Petőfi-Társaság május 13-iki föl­olvasó ülésén Herczeg Ferencz elnök bemutatja a közönségnek a legérdekesebb Petőfi-relikviát: Petőfi kardját. Debreczenben a Rickl-család őrzi ezt az ereklyét és Szávay Gyula, a Petöfi-Társaság tagja eszközölte ki, hogy fölhozhassa magával bemutatóra. Petőfi ezt a kardot Debreczenben hordta, amikor ifjú feleségével 1848 telén ott időzött. Ez volt Petőfi disz- kardja, amelyet márczius 15-én is viselt. Rajzolattal díszített, széles aczélpenge, sima vaspléh-hüvelyben, fémfoglalatu famarkolattal, amolyan törőkszabásu hajdu- kard. Éppen ilyen kardja volt egykorú híradások sze­rint, Jókay Mórnak és Vasvári Pálnak. Petőfi, már mint honvédkapitány, abban az időben Debreczen­ben mulatott K,iss Sándornak, Bem hadsegédének házában több tiszttársával és néhány debreczeni úr­ral. Ezek egyikének, Rickl József lovasvadász nem­zetőr-főhadnagynak szép könnyű kardja nagyon meg­tetszett neki s a maga széles, nehéz kardjával ott tüstént el is cserélte. így került Petőfi kardja Rickl József tulajdonába, akitől Géza fia örökölte. A kard 1849 után hosszú ideig a földbe volt elásva s ettől vaspléh-hüvelye elpusztult. Az ereklye valódiságáról maga Kiss Sándor okmányt vett föl, melynek máso­latát Szávay szintén íölküldte a Petőfi-ereklyéket őrző társaságnak. A Petőfi-társaság örömmel fogadta a nagybecsű relikviát s táviratban megköszönte Rickl Géza előzékenységét és meghívta a családot a május 13-iki ülésre. Pestmegye uj tisztviselői. Pest vármegyénél ürese­désbe jutott közigazgatási gyakornoki és kezelőtiszti állásokra Oulner Gyula főispán ma a közetkezőket nevezte ki: Közigazgatási gyakornokká: K r a k k e r Kálmán dr,-t, T a r n a y Kajos dr,-t, D o m i á n Gyu­lát, Super Gézát, F. Szabó Dezsőt, K o p a Ká­rolyt és Benárd Gézát, Halmi Adolf orvost az abonyi járásba járásorvossá. Rá ez Károly és Neisz Ferencz Írnokokat és pedig az előbbit Kiskunfélegy­házára. az utóbbit pedig Pomázra ideiglenes járási Írnokokká. A Beketow czirkusz a párisi téli idény befejezté­vel, a napokban kezdette meg budapesti nyári műkö­dését, még pedig a legjobb kilátások mellett, mert magával hozta mindama elsőrendű tagokat, akik a sokat követelő párisi közönséget is ámulatba ejtették. Így aztán alig lehet csodájkozni, hogy a megnyitó előadás óta nap-nap után szorongásig megtelik a tá­gas czirkusz helyisége. Már harmadéve meghódította Beketow igazgató, ami kényes Ízlésű közönségünket s most nagy hatású uj mutatványaival egyszer s mindenkorra biztosította magának meleg szimpátiáját. A váltakozó műsorból alig lehet egyet-mást felemlí­teni, annyira magas fokán állanak azok a czirkuszi művészetnek. Beketow igazgató és neje szabadon idomított lovaikkal elsősorban érdemelnek teljes elis­merést. A Neuwmann légtornászcsoport itt még nem látott mutatványa ámulatba ejti a nézőt; a Bodoni k. a. és Solinski Matchich táncza olyas valami, ami magát Párisi lázba ejtette s melynek hire azóta a lapok utján bejárta a világot. S ha még csak azt em­lítjük meg, hogy Budapest régibb kedvenczei: Wardia és Fontana művészi tökélyü lovaglásában ismét mó­dunk van gyönyörködni s hogy a czirkusznak kitűnő bohóczai vannak, úgy nagyjából eleget tettünk tudó­sítói kötelességünknek. Döntés előtt! Mai számunk Dörge Közlönyének egy külön kiadását tartalmazza. Tisztelt olvasóinknak 19. szám. ajánljuk sorsjegyeiket ezen a szerencsétől különösen kedvelt bankházban beszerezni, mely központját május 1.-én Kossuth Lajos utcza 4. alá helyezte át. Egész Budapest ott vásárolja sorsjegyét, mert az ismert köz­mondás „uj ház uj szerencse“. Általános a vélemény, hogy a 18-ik sorsjáték nagy nyereményei a Dörge Frgyes bankház t. vevőinek jut osztályrészül. Csak a ki azonnal rendel, számíthat még egy Dörge féle szerencse szám megkaphatására. Versek. Egy csók, egy ölelés. Csak röpke mámor. Felrázta őket,az élet. Jobbra a férfi, balra a nő Csendben széjjel ménének. Egy könyii sóhajjal Adóz a férfi A lángoló, édes múltnak. Ajkán kaczaj cseng -— zokogva sír. A lelke az asszonynak. Az éjjel. Az éjét szeretem. Az éj a legjobb barátom. Miben nem hiszek a napvilágon Elém hozza az álom. A napnak fénye tüzel és perzsel A vágyakat kifakasztja. A napnak fénye tiszta, világos A hitet elhamvasztja. Ha tűn a fény, helyén ottan csillan A mese — szerelmes álom . . . Oh, szép az éjjel és én szeretem! Az éj a legjobb barátom ! B. Gizella. Különfélék. Csak kedélyesen. Rákospalotán két ur összeveszett. Ez se nem újság, se nem érdekes, Hanem ellenáll­hatatlan a humora annak a nyílttéri nyilatkozatnak, amelyet az egyik, mondjuk X űr, Y úrral a minap az újpesti E. H,-ban közzétett. Ennek a humornak a kedvéért, a nevek elhagyásával leközöljük ezt a klaszszikus nyilatkozatot, úgy is mint Ízelítőt, hogy milyen szép is az, amikor a vidék szórakozik. Nyilatkozat. Nem lévén rendes olvasója az újpesti E. H,-nak, csak egy jó barátom figyelmeztetése utján jutott tu­domásomra, hogy a lap hasábjain, illetve nyilttérrova- tában Y velem foglalkozik. A hir egyáltalán nem lepett meg, mert ezt Y-tól már megszoktam. Ha azon vádak, melyeket a közvé­lemény ezen avatatlan és fogadatlan zugprókátora jobb ügyhöz méltó buzgalommal már évek óta rólam terjeszt, — a valóságnak megfelelnének, úgy nem az lennék, aki vagyok, testemnek börtönben, lelkemnek pedig az örök kárhozat gyehena tüzén kellene síny­lődnie. De hát kutyaugatás nem hallatszik a menyország­ba és Y idomtalan förmedvényei csak szánalmas mo­solykeltésre alkalmasak, mert a viszonyokkal ismerős szemlélő előtt az erkölcsi prédikátor Y úgy tűnik fel, mint egy szenny és piszok közt gaz módjára felese­tt evészedett, dögökből táplálkozó posványlakó — ki bűzös kloakába nyakig elmerülve s kezében mocskos lé­től csurgó seprővel hadonázva, a tisztaság, hazafiság és becsületesség dogmáit hirdeti, miközben tarkopo­nyája majd behorpad ama bizonyos vaj tömegének

Next

/
Thumbnails
Contents