Rákos Vidéke, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-01 / 13. szám
RÁKOS virított ki a nemes magyar hölgyek honleányi szivében s már hömpölygő áradatként végig zúdult az országon, ellentmondást nem türően táborába hajtva minden magyar lelket. A magyar tulipán lassanként tért hódított az utolsó évtizedben minden téren, stilizált alakját a rügybe fakadt magyar épitő-stiiustól kezdve előkelő helyre emelték a művészetek. A gyöngéd női lélek hazafias rajongása pedig egyszerre szentelt szimbólummá avatta. A magyar társadalom egyértelmüleg a tulipán jegyében lelkesedik; a jelvényeken kívül százféle alakban merült fel mindenfele a magasztos jelkép: az izzó hazaszeretet felavatott külső jele. Minden más, köznapi tekintet, mely erről vagy arról az oldalról hozzátapad, csak homályosba, gyengítheti erejét és fényességét. Ne törődjünk hát velük; a fő a lényeg: a szentelt ideál. Szivünk hevének sugarai verődjenek hát össze a tulipán piros szirmaiban s ne szégyeljük kishitüen vagy szkeptikusan a modern idők ez ideális felbuzdulását. »Az édenkertnek egy késő virága« . . . Madách szavával — nem hoz szégyent reánk. Kitüntetett tanárok. E hét végén két derék rákosszentmihályi tanárembert ért ritka kitüntetés a fővárosban. A tanács ugyanis pályázatot hirdetett uj iskolakönyvekre s a beérkezett rengeteg pályamű közül két rákosszentmihályi pályázó munkája nyerte el a babért. Az egyik Kneif Ödön középiskolai tanár, Kneif Endre ösmert háztulajdonos és borfogyasztási adóellenőr fia, ki természetrajzi iskolakönyvvel pályázott sikeresen, a másik pedig stomfai Tóth Kálmán fővárosi tanító, ki természettani munkával nyert pályadijat. Stomfai Tóth Kálmán lapunkban megjelent czikkei révén ismeretes közönségünk előtt s most megjutalmazott művével mint úttörő szerepel: világos, népszerű nyelven és módszer szerint magyarázza a fizika tudományát, úgy, hogy gyakorlati példáiból és roegfigyelései segítségével érdeklődést kelt a tanulóban s a legelvontabb tételt is könnyű szerrel megérteti vele. A pályamunkákat a fővárosi iskolákban fogják elsősorban használni. Ápoljuk a fákat! Rákosszentmihály község elöljárósága a közutak szélein az elpusztult fákat uj ültetésekkel pótolta. Ez eléggé nem dicsérhető derék cselekedete azonban csak akkor fog igazán értékessé válni, ha lakosságunk az uj ültetvényeket meg is becsüli és kellőképen ápolja. Minden telektulajdonosnak sajat érdekében is, meg a köz javára is kötelessége, hogy az ingatlana előtti útrészen ültetett uj fákról gondoskodjék, ha kell, néha locsoltassa s a szükséghez képest gyökerüket egy kis földdel beágyazza. Igazán nagyon csekély fáradság árán és költség nélkül teheti meg mindenki: aki tehát elmulasztja: bűnt követ el. Egyik jóakaratu és figyelmes olvasónk intő szavára foglalkozunk ezúttal az újonnan ültetett fák dolgával s reméljük, hogy e soraink megtalálják az utat községünk minden birtokosához s az elöljáróság hasznos cselekedetéhez meghozza a polgárság megérdemelt önkéntes támogatását. A gödöllői—váczi villamos yasnt. A Gödöllő— váczi villamos vasút Anna és Árpád telepi szárnyvonala ügyében múlt vasárnap délután megint értekezlet volt. Ezúttal Rákosszentmihályon, az Engel- brecht vendéglő nagytermében gyűltek össze az érdeklődők, akiknek Koenigsberger Lajos tervező mérnök most már a tervekbe belerajzolva megmutatta azt a vonalmódositást, amelyet nemrég részletesen ismertettünk. A gyűlésen Csillag Szilárd dr. ügyvéd elnökölt, akit erre a gyülekezet külön felkért. Egyébként semmi uj sem történt, a tervező mérnök a törzsrészvények jegyzését siettette. A gyűlésen rákosszentmihályiak közül igen kevesen jelentek meg, mert csak nehány kiválasztott lakost hivott meg arra az egybehívó mérnök. Vájjon miért? Kiváncsiak lennénk a feleletre 1 VIDÉKE 13. szám. A csütörtöki társaság. A csütörtöki társaságnak emlékezetes estéje volt az e heti összejövetel. József napját ünnepelték utólagosan: Mátyásföld két nagy Józsefét, Paulkeim és Fejérváry nevenapját. Ketten teremtették meg jóformán a kies telepet s mindketten máig is az igaz jó barátok prototípusai. A társaság elhalmozta szeretete és tisztelete minden jelével. Az ünnepi szónoklatoknak vége-hossza nem volt, a kompánia két kitűnő fiskálisa: Rasselik Gyula dr. és Läufer Lajos dr. valóságos tűzijátékot rendezett szel- lemök kifogyhatatlan sziporkáiból és ötleteiből. Jövő csütörtökön megint Mátyásföldön tartja összejövetelét a csütörtöki társaság. Közgyűlés Rákosfalván. A rákosmezei 48-as függetlenségi kör minapi közgyűlése élénk érdeklődés közepette folyt le. A gyűlésen elintézték a kör átalakulásával járó kérdéseket s a tisztujitást tartották meg. Igen nagy sajnálattal vette tudomásul a közgyűlés, hogy a kör érdemes elnökét és alapitóját Stelly Géza igazgatót semmi módon sem lehetett tisztségének megtartására rábírni. Egészségi állapota és roppant elfoglaltsága miatt vonult vissza eredményes működésének színhelyétől s a kör nagy fájdalommal kénytelen őt nélkülözni, amibe csak úgy nyugodtak beíe, hogy biztosítást nyertek, hogy mint választmányi tag ezentúl is aktiv működő tagja marad a körnek. Helyébe elnökül Friedländer Manó doktort, eddig is kiválóan buzgó tagot választották meg. Alelnökök lettek Göbel Antal és Pollák Gyula Rákosfalva érdemes polgárai ; titkár pedig Maderspach Ferencz, a népszerű rákosfalvai gyógyszerész, kinek működéséhez különös reményt fűznek. Pénztárnok: Szenes Simon, ellenőr: Tertsch József, ügyész: dr. Kasselik Gyula, könyvtárnok: Hittig Gyula, gazda: Blemen- schütz János. A választmány tagjai a régiek. Uj tagokként a választmányba: Stelly Géza, Szécsy Mihály, Tobler János, Kuhn Béla, Wolf Péter kerültek. A választás egyhangúlag történt. A kör jelenlegi helyiségéből elköltözködik s a viczinális vasút mentén levő Felicitás villában rendezkedik be, ahol kényelmes uj otthonra lel. Leiter Jakab. A magyar újságírásnak régi hires alakja Leiter Jakab, a felületes újságíró balga tévedésének szimbóluma. Eredete — mint köztudomású — az, hogy egy budapesti hírlapíró a német tudósításban előforduló »Jakobs Leiter« (a bibliából előnyösen ismert Jakab lajtorjája) kifejezést tulajdonnévnek nézve, Leiter Jakabnak fordította. Akkoriban egy ország kaczagása kisérte a hires »sniczczert«, ahogy pesti újságíró nyelven a balfogást, a vastag tévedést máig is nevezik. A mai sajtóból lassanként kivész már Leiter Jakab úr mosolyra gerjesztő alakja, az elszólások azonban még máig is napirenden vannak s ritkábban bár, de itt-ott a java lapjainkban is felbukkannak. A hires elszólásnak pompás példányát szúrtuk fel e héten saját külön gyűjteményünk számára s kötelességünknek tartjuk, hogy méltán érdeklődő közönségünk előtt a maga valóságos mivoltjában bemutassuk: Egyik legelőkelőbb és legbizhatóbb esti újságunkban a következő hirecske keltett általános feltűnést: »A közúti vasút uj szárnyvonala. A belügyminiszter ma tudatta a fővárossal, hogy a közúti vasútnak a cinkotai vicinálistól a Ferencz József kaszárnyáig tervezett szárnyvonalára az engedelmet megadta. A miniszter a vonalra kötött területhasználati szerződést jóváhagyta«. A rákosvidéki közönség roppant érdeklődéssel olvasta ezt a híradást s valóságos rébuszfejtő csoportokká alakult, hogy a való tényállást kisüsse. Magyarázták mindenféleképen, úgyis, hogy ezentúl a viczinális a kaszárnyánál kezdődik majd: a közúti villámos odáig birodalmába veszi eddigi vonalát s a legképtelenebb változatokat vette szárnyára a hir. Magunk is érdeklődvén a rejtelmes dolog nyitja
