Rákos Vidéke, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-01 / 13. szám
2. igazgatóság tagjai, de főként Läufer Lajos dr. felvilágosították a közgyűlést a való tényállásról s a támadás alaptalanságáról s az áldatlan ellenzékis- kedésnek az lett az eredménye, hogy a társaság vezetősége a legfényesebb elégtételt kapta. Egyetlen egy részvényes szavazott az igazgatóság ellen — s igy összesen négy részvény állott szemben körülbelül ötszázzal. A közgyűlés pedig megragadta az alkalmat, hogy az igazgatóság és felügyelő-bizottság működéséért köszönetét szavazzon és külön is Schwaczl József és Läufer Lajos dr. mellett köszönetnyilvánításával tüntessen. Részletes tudósításunk a következő: P á 1 f i János igazgatósági elnök üdvözli a megjelent részvényeseket és megállapítja, hogy a jelen közgyűlés szabályszerűen hivatott össze; a meghívó, az üzleti zárószámlával, főmérleggel, igazgatósági és felügyelőbizottsági jelentéssel együtt a Budapesti Közlönyben (hivatalos lapban) közzététetett, továbbá ugyanezeket a részvényeseknek az igazgatóság külön is megküldötte és a Rákos Vidéke czimü helyi lapban közzététette, a mivel a részvénytársaságok alapszabályai 8. §-ának, valamint az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 198. §-a intézkedésének teljesen megfelelt s a részvényeseknek alkalmat adott, hogy a társaság helyzetéről megfelelő felvilágosítást szerezhessenek. Megállapítja továbbá elnök a megjelent részvényesek által sajátkezüleg aláirt jelentkezési Ívből, hogy 532 részvény képviseletében, 42 részvényes 221 szavazattal jelent meg s igy a közgyűlést az alapszabályok 22. §-ának 2-ik bekezdése értelmében határozatképesnek jelenti ki es megnyitja. Elnök a jegyzőkönyv vezetésére Balázsovich Zoltánt, hitelsitésére pedig Hauser Gyula és Kneif Endre részvényeseket kéri fel. A napirendre térvén: 1. Elnök felkérésére Farkas Elek felolvassa az igazgatóság jelentését s elfogadásra ajánlja. Dr. Bent- sik József részvényes kéri, hogy az igazgatósági és felügyelőbizottsági jelentés együttesen tárgyaltassék. A közgyűlés ez indítványt egyhangúlag elfogadja. 2. Keller Gyula felügyelő-bizottsági elnök felolvassa a felügyelő-bizottság jelentését. Dr. Bentsik József részvényes hosszabb beszédben megokolva, határozati javaslatot terjeszt be, hogy az igazgatóság uj mérleg-, veszteség- és nyereségszámla készítésére utasittassék. azzal, hogy azt f. évi április 29-ére egybehívandó újabb közgyűlés elé ter- jeszsze. Felvilágosítást kér, hogy az igazgatóság minő természetű felhatalmazást kíván; kifogásolja az ^általános kiadások aránytalanul nagy összegét és formai kifogást tesz a mérleg ellen. A következő határozati javaslatot nyújtja be: A közgyűlés az igazgatóságüáltal tett ^üzleti jelentést ez idő szerint tudomásul nem "veszi, a felügyelő-bizottság indítványát el nem fogadja, s az igazgatóság és felügyelő-bizottság által előterjesztett ngynevezett zárószámlát és főmérleget ez idő szerint jóvá nem hagyja, hanem utasítja az igazgatóságot és a felügyelő-bizottsá- got, hogy a záró-számla és főmérleg teljesen 13. szám elhibázott volta miatt a társulati alapszabályok de a kereskedelmi törvény és szokás értelmében is a rendelkezésre álló adatok alapián szükség esetére könyvelési szakértő igénybevételével állítson össze az elmúlt év forgalmi adatai alapján egy rendszeres, az összes bevételeket és kiadásokat részletes csoportokban feltüntető forgalmi kimutatást készítsen, másodsorban egy rendszeres mérleg-számlát — »Tartozik és »Követel«, illetve »Vagyon« és »Teher« olda- lokkal, végül a forgalmi kimutatás és mérleg adatainak figyelembevételével készítsen rendszeres »Tartozik« és »Követel« oldallal biró »Nyeremény- és Veszteség-számlát«-!. Ezen mérleg és számla elkészítésénél a szabályok 53. §-ának és a K. T. rendelkezései szerint a társulat vagyonát képező pályatest, felszerelvények, telkek és épületeknél, kocsiknál és lóállománynál, valamint egyéb leltári tárgyaknál a már több év óta állandóan elmulasztott leirá-, sokat vegye figyelembe s mindezek figyelembe vétele után újból és pontos összegben állapítván meg a tiszta nyereményt, tegyen az alapszabályok 54. §-a szerint a nyeremény mikén} való felosztása iránt javaslatot. Egyben utasítja az igazgatóságot és felügyelő-bizottságot, hogy az igy elkészítendő forgalmi kimutatást, mérleget s nyereség- és veszteség-számlát terjeszsze elő egy a folyó évi ápril. 29. napjára összehívandó közgyűlésnek. Läufer Lajos dr. igazgatósági tag visszautasítja Bentsik József dr. részvényes alaptalan vádjait. Nyugodt lélekkel és törvényes felelőssége teljes tudatában jelenti ki, hogy a mérleg a törvénynek és az alapszabályoknak megfelelő s azért azt elfogadásra ajánlja s a határozati javaslat visszautasítását kéri. Az igazgatóság előmunkálatokra kért engedélyt s az eredményeket rendkívüli közgyűlés elé fogja terjeszteni. Egyébként fő vonalakban úgy rajzolja meg a jövő terveit, amint azt múlt számunkban részletesen ismertettük. A kereskedelmi törvény 119. §-a megköveteli a mérleg olyan összeállítását, hogy a teljes részvénytőke a teher oldalon szerepeljen. Az alaptőke vagy felemelés vagy lebélyegzés utján változtatható meg csupán, ha egyéb módon apadna, csődöt kellene mondani. A mérleget tizenhárom éve vizsgálja felül a kereskedelmi- és váltótörvényszék, a pénzügyi hatóság és a főváros s eddig még kifogást nem talált. A tizenhárom éve követett gyakorlat tehát ma is helyes s e gyakorlatot követi a világ minden hasonló vállalata. Számadási rendszer csak egyféle van, aminőt a józan ész és a törvény parancsol. A felszólaló vagyon- leirást követel, mert szerinte a 39 évre alakult társulat vagyonának 13 harminczadrésze már nem a részvényeseké, hanem azoké, akikre a vagyon a harmincz év elteltével háramlani fog. Ilyesmiről ott lehetne szó, ahol nem sorsolnak. Ahol kopás czimén mindent leírnak az engedélyidő végéig. A vasut-részvénytársa- ság törlesztési tervét a kereskedelmi és pénzügyminisztérium és a főváros hagyta jóvá. Itt nem lehet ilyen leírásról szó. Itt mindent újítani kell s a tényleges vagyon ma több, mint a megalakuláskor, mert a pálya és kocsifentartás kötelessége az igazgatóságnak s ennek teljesítését a hatóság ellenőrzi. A veszteség- és nyereség-számlát zárószámlának is nevezik, s egyet jelent. Viszont a zárószámadás nem leltár, a kívánt részletezés tehát nem illenék bele. A számadáRÁKOS VIDÉKE
