Rákos Vidéke, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-25 / 12. szám
VI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1906. vasárnap márczius 25. 12. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI és KÖZQAZbflSÁGI HETILAP KÁKOSSZENTttlHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Remény-utcza 4. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre .... 8 korona Fél évre .............................4 „ Ne gyed évre .... 2 „ Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyliasábos peíiísor ára 10 fillér. R lekötött élet-ér. A kerepesi országút a főváros forgalmának egyik legerősebb tápláló ere. Ez a hatalmas vonal közvetíti a pestvármegyei községek egyik nagy csoportjának forgalmát a fővárosba. Csaknem szüntelen kocsiközlekedés hömpölyög medrében, itt siklanak tova a kerepesi helyiérdekű vasút fürge vonatai siirü egymásutánban. A teher-1 és személyforgalom egyaránt sürii és erős. Erre járnak a városba az egyre fejlődő rákosvidéki községek lakos ti, kik hivatásukat túlnyomó részben a fővárosban találják és teljesitik. Itt haladnak végig a főváros piaczaira igyekvő vásárosok, falusi árusok, kofák, zöldségtermelők. E siirü forgalom folyamata azonban, sajnos, nem zavartalan. A főváros forgalmának egyik legnagyobb tápláló életerét, mint valami kegyetlen, szoros bandázs, lekötve tartja a rajta keresztülgázoló magyar államvasuti pályatest. A nyugati pályaudvarnak Czegléd— Szeged—orsovai vonala keresztül szeli a kerepesi országutat, a viczinális vasút pályáját s naponként számtalanszor elakasztja forgalmát, nem ritkán negyedórákra megszüntetve minden közlekedést; tova rohanó áradatát a leeresztett vámsorompó zsilipje elrekeszti és önkéntelen veszteglésre kényszeríti. Sehol, széles Európában nem tűrnék el ezt az állapotot, a melynek keservét szenvedjük mi évtizedek óta. Sehol a világon nem néznék közömbösen, némán és zúgolódás nélkül, hogy az a sok sok százezer utas, a ki idejének egy részét amúgy is közúti és helyiérdekű közlekedésre kénytelen feláldozni, még ezt a roppant veszteséget is kénytelen legyen megtetézni czéltalan és meddő veszteglések- kel, mely minden időbeosztást, előrevaló számítást meghiúsít és tönkre tesz. A helyiérdekű vasút menetrendje legyen bármilyen kedvező, sohse fogja kielégíteni a közönség igényét, ha minden rendet megbont e leeresztett sorompó ... Ha egy-egy kocsi- rendező lokomotív vagy tizperczes hosszú tebervonat méltóságos elvonulását kell végig- strázsálnia. Ha százszor villamos üzem lép is életbe és kocsijaink keleti express sebességével robognak végig pályájukon, még sem lesz pontos menetrend és megtartott szabályszerű menetidő vasutunkon, a mig ez a fertelmes akadály utunkat állja s minden beosztást ösz- szezavar. Csak közömbösség, csak a hagyományos lethargia, az ösmeretes birka türelem tette lehetővé azt, hogy nekünk ma még ilyen zokszavakat kell mondatokba fűznünk. Csak a magyar ember természetrajza és lélektana magyarázhatja meg, hogy e közforgalmi és közbiztonsági szempontból egyaránt tűrhetetlen állapotok eddig még meg nem szűntek s máig is napról-napra türelempróbát rendeznek a kísérleti házinyulakon: a jámbor publikum egyéni tagjain. Pedig Budapesten a közúti vasúti forgalom arról jellegzetes, hogy csakis a fővonalakra szorítkozik. Nálunk mellékutczákon villamos vasút — talán a legújabban létesített belvárosi vonal kivételével — egyáltalán nincs. Nálunk minden csak a fő-utakra szorítkozik, ezért gyakoriak a zsúfolt kocsik, a melyeket hiába ostromol a megálló helyeken veszteglő közönség. Annyi kocsi, a mennyi elegendő lenne a forgalom kényelmes és teljesen akadálytalan lebonyolítására, el sem fér a fővonalokon. Csaknem igaza van annak az ötletes férfiúnak, a ki a kerepesi-uti kocsitorlódást úgy óhajtotta megoldani, hogy egy olyan hoszu kocsi építését indítványozta, a melyik elér a nemzeti színháztól a keleti pályaudvarig. A publikum felszáll az egyik végén és leszáll a másikon — de kocsira nem kell várakoznia. Nos tehát: épen mert a forgalom a fővoMai számunk 12 oldal.
