Rákos Vidéke, 1905 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1905-01-29 / 5. szám
2 RÁKOS VIDÉKE 5. szám. Ez a dicsőség most a te jelenedet sugározza körül, Hédervári Lehel! És nekünk, midőn bűvös hatalma megejtett, eláll a szavunk — a tépelődés megszakad, a kétkedés elül s csak tisztelni tudunk téged e megtiszteltetésben. Szerencsefia vagy, Hédervári Lehel, hogy ebben a fényözönben megfürödhettél. Sugarai lemossák a földi port s a gyarló ember lénye megolvad az eszme forró anyagában. Ámde vigyázz, szerencsefia! A népszerűség forgandó. Olyan, mint a hullám, e percz- ben szeszélyesen felemel s toronymagasságra röpít, holnap hütlenül alámerit s könyörtelen letaszit a fekete mélységbe. Magadon áll, hogy dicsőséges szerencséd szekerén okosan ülj. Rajtad áll, hogy a zászlót mely felemelt majdan te is magasra emeljed. Rajtad áll, hogy bennünket kishitüeket és bizalmunkkal fukar- kodókat még jobban meggyőzhess s mi, hidd el, képviselőnk, a mily őszintén voltunk ellenfeleid, vagyunk ma meghódolóid, leszünk holnapután a híveid. Nem lesz nehéz a dolgod. Az édes, jó, magyar nép karja emelt, a mindent átnemesitő szent szabadság. és függetlenség eszméje sugárzott be, mig el nem tántorodsz, el nem eshetek Légy tehát vigyázó! Ha olyanért vérzesz, hogy kéretlenül is kimondod igaz meggyőződésedet, a seb nem válik szégyenedre, hanem felmagasztal. De ha meginogna kezedben a zászló, tudd meg hogy a legelső tőrt tőlünk kapod, kik most meghódolunk. Hédervári Lehel! Hogy mondta a költő: „Addig éljen, mig a honnak él!“ Addig és ne tovább. És addig adja reád áldását a magyarok Istene, a mig ebben meg nem tántorodsz ! Képviselőválasztás. Verőfényes, tiszta téli napra virradt a történelmi nevezetességű január 26-ika. Csikorgó hideg országszerte. Kerületünk székhelyét, Gödöllő községet már kora hajnalban rengeteg katonaság szállta meg. Széles körben Mollináry-bzkők eleven sorfala fogta körül a főteret, a királyi park két kapuja előtt dragonyosok táboroztak. A képet tarkították a minden fontosabb ponton előbukkanó csendőrőrjátok. Három különböző épületben rendezkedett be a három szava- zatszedő-küldöttség, melyek kora reggeltől kezdve lelkiismeretes buzgalommal láttak feladatukhoz. A vasút csak úgy ontotta a választókat, kik kora délre teljesen megtöltötték a választási terület minden vendéglőjét, úgy, hogy két óra körül már drága pénzért sem lehetett kapni egy falat ételt. A Rákos vidékéről aránylag kevesen vettek részt az alkotmányos küzdelemben. Csömör alig produkált néhány szavazatot, a két Tarcsa, Kerepes, Czinkota nemkülönben Mogyoród távollétével tündökölt, Mátyásföldről egy-két ellenzéki szavazat jött be, Rákosszentmihály szavazóinak bevonult csaknem fele. Itt élénk volt a mozgalom a választást megelőzőleg is. Szimpátiával fogadták Kolossváry Gyulát, úgyszintén kitörő lelkesedéssel Héderváry Lehel dit. Mindkét párt erősen szervezkedett. A félegy órai vonattal 42 Kolossváry és 21 Héderváry választó utazott Gödöllőre, hol az ellenzékieket helybeliek fogadták és vezették a gyülekező helyre. Az ellenzéki csoportokat katona-sorfal választotta el a Kolossváry-párti választóktól. A hangulat a két fél között csudásan külön- í böző. Ott csupa lelkesedés, zene, ének, toll, zászló. Emitt több higgadt komolyság, de alig valami lelkesedés, a mit néha a jelölt személye kelt, ha különböző csoportokban fel-fel tűnik. Délután 3 óra után már gyanús volt itt valami. A kortesek lótása-futása, az ellátás hiányossága azt mutatták, hogy valami bajnak kell lenni. Alig-alig tudták a várakozó csapatokat valahogyan összetartani a vezérek. Öt óra előtt szavaz Csömör, utána mindjárt Rákosszentmihály. Előbb az ellenzék, mely nagy viharral távozik. A leszavazott csoportok, melyeket katonai fedezet kisért itt is a szavazó helyiségig, gyorsan távoznak az állomásra s a hat órai vonattal Budapestre. A park és az állomás között a lealkonyodott estét nótázó fáklyás csoportok világítják meg. Most érkezik három nagy falu népe, sürü sorokban, hogy a választás úgyis Hédervárinak kedvező sorsát végleg megpecsételje. Zeng az ének, száll az éljen és a hazafelé igyekvő kis csapat fáradtan koczog a katonák sorfala előtt. Jellemző epizód. Egyik katona élteti Hédervárit. Tréfásan jegyzi meg egy szentmihályi választó : — Mit beszél kend, hiszen kend nem 48-as, hanem 38-as! — Mi, kérem alássan, kívül 38-asok, de belül 48-asok vagyunk, vágja rá büszkén, a szalmában is didergő hadfi. És a Kolossváry választói mint éljeneztek rá, azt hallani kellett volna. Mint egyebekben ismeretes, a választás nevezetesebb inczidens nélkül folyt le. Éjfél után egy óra felé Hédervári Lehel dr. körülbelül 1400 szótöbbségre jutott, mire Kolossváry Gyula visszalépett. A választást szokás szerint Újpest döntötte el, hol a Kolossváry pártot keserű csalódás érte. A Galga völgye özönével ontotta a tisztán ellenzéki választót; fehér zászlóval vonult fel Fóth is jeléül, hogy nincs csak ellenzéki szavazója és szép számmal szolgáltatta Rákospalota is a Hédervári szavazatokat. Ez a választás fényes igazolása volt mindazoknak az állításoknak, melyeket róla a jelölések idejében fejtegettünk s egyúttal fényes czáfolata azoknak az elszomorító és megbélyegző híreszteléseknek, a melyeket bizonyos körök magának a függetlenségi pártnak kebelében a gödöllői kerületről terjesztettek. Videant consules!
