Rákos Vidéke, 1905 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1905-09-10 / 37. szám

37. szám. RÁKOS VIDÉKE 5 Kirándulás a Dobogókőre. A csodaszép Dobogó­kőre a rákosszentmihályi sporttelep kebeléből alakult soktagu társaság rendezett szépen sikerült kirándu­lást e héten pénteken. A szentmihályi társaság szep­tember második felében még egy kirándulást rendez a Dobogókőre. Verekedések. Rákosszentmihályon mindeddig hosszú idő óta példás volt a lakosságának békés, rendes volta. — Az utóbbi hetekben azonban ismételten kapunk hirt rakonczátlan legények korcsmái verekedéséről, a melyeknek legtöbbször a csendőr­ség közbelépése vetett véget. Mindezt csak figyel­meztetésképpen említjük meg, hogy kérjük mind­azokat, a kiknek módjukban áll, hogy e bomló álla­potoknak erélyesen igyekezzenek sürgősen véget vetni, mert Szentmihály, mint nyaraló-telep, nem tűrhet meg ilyen kihágásokat s maguknak a korcs- márosoknak is fontos érdekük, hogy a szigorú záró óra stb. érdekében azokat megakadályozzák, nehogy kellemetlen hatósági beavatkozásra adjanak alkalmat. Szentmihálynak pedig elsőrangú érdeke, hogy más viszonyok legyenek, mint valami verekedő paraszt­ság lakta faluban. Nekünk életfeltételünk, hogy a helyes közbintonság és nyugalom mellett a késői órákban is álljon kávéház és vendéglő rendelkezé­sünkre. Ha egyébért nem, hát az utolsó vonat szín­házlátogató közönsége kedvéért is, a melyet épen szaporítani kell, nem pedig elijeszteni. Feri bácsi megint korcsmáros! Rákosszentmihály egyik legrégibb őslakosa, az első vezetőség egyik kiválóan tevékeny tagja, Schmidlechner Nándor megint vendéglős lett Szentmihályon. Bizonyára élénk érdeklődést és őszinte örömet fog kelteni községünk, sőt messzi környékünk minden lakosában ez a hir, a mely azt jelenti, hogy a Feri bácsi hires jó ven­dégszerető háza ismét megnyílott a becsületes, tiszta boritalért és a pompás magyar konyháért lelkesülő vendégek számára. Schmidlechner Nándor az Almásy Pál telepi Ilona-utcza 300. sz. alatti helyiség vezeté­sét vette át ezúttal is, s azt megfelelően átalakítva alkalmassá tette a vendégek és külön társaságok kényelmes befogadására. A régi, jó társaság bizo­nyára ezúttal is felelevenedik a Feri bácsi magyaros korcsmájában. A kaszinó vacsorája. A «B o r» előadás utó­játékaként, egyik mulatság a másikat éri, bizonyíté­kául annak, hogy mekkora összekötő ereje van a társaság egybetapasztásában az ilyenféle nemes tar­talmú vállalkozásnak. Az előadás után 60—70 tagú társaság ünnepelte a Ballon-vendéglőben Lukács Ist­vánt és Spannraft Ágostont, a két főmozgató ere­jét a bámulatos sikerű előadásnak. Most szombaton a kaszinó helyiségéiben tartottak társasvacsorát, a me­lyen szűknek bizonyult a kaszinó tágas helyisége s az üdvözlő szónoklatok árja ringatta az érdemes vezéreit a szép előadás megrendezésének. Mindez csak azt bizonyítja, hogy a műkedvelő társaságot fenn kell tartani, szervezetét egybe kell forrasztani. Morzsabál és díjkiosztás. A Rákosszentmihályi sporttelep múlt szombaton tartotta szokásos szeptem­beri, családias jellegű mulatságát, melyet morzsabál­nak szoktak elnevezni. A mulatságra nagy számmal gyűltek össze az Engelbrecht-féle vendéglő helyisé- ségeibe, a hol Pálfi János és Schwarczl József elnö­költek. Fischer Győző elnök már hetek óta Brixelegg- ben, Tirolban üdül. A mulatság alkalmával osztotta ki a tenniszverseny dijait Schwarczl József elnök, ki­nek ebben ai titkár segédkezett. A dijak csupa hasz­nos tennisz-szerek, melyek a derék sport művelésé­ben lesznek a buzgó játékosok szolgálatára. Az első csoport első diját Ujváry Róza (társa: Madaras Jenő) kapta: egy finom angol tennisz-ütőt. A második dijat Déry Béláné (Schwarczl Ferenczczel) kapta, ez ütő­prés volt. Harmadik dijat a Sporttelep nem tűzött ki, ce egy névtelen urhölgy adományából és rendelkezése értelmében szép játékáért Reber Irma kapta (társa: Klimkó László). E dij szintén finom tennisz-ütő volt. A második csoport első diját tennisz-ütő Himmel Miklósné (Csorba Lajossal) kapta. A második dij a győztes Pongrácz Vanda távolléte miatt kiadható ez­úttal nem volt. A társaság nagy vígan töltötte ide­jét hajnalig s kifogyhatatlan volt a tánczban a forró vérü fiatalság, melynek élén Ujváry Ignácz dr. bá­tyánk mutatta a jó példát, különös tetszést aratva az egyik franczia négyes pompás rendezésével. Witte titka. Witte, a zseniális orosz állam­férfin sok hányódtatáson ment keresztül, mig rop­pant fontosságú diplomácziai megbízatását a japán békekötés ügyében megkapta. Érdekes az az apróság, a mely a zárkózott orosz körökből származott ki, még pedig közvetlenül a nagy diplomata környezetéből. A midőn Roosewelt elnök közbenjárására ugyanis a békemegbizottak kiküldéséről volt szó, hajszálon függött, hogy Witte képtelen lesz makacs rheuma- tikus bántalmai miatt a nagy megbízatás elfogadá­sára. Szerencsére éppen Szentpéterváron járt akko­riban egy bájos magyar művésznő, kit az erdélyi színi kerületből csábított ki a jövő reménye a tél birodalmába. A szép asszony tanácsára egy héttel elindulása előtt kísérletet tett Witte a székely­havasi indaszeszszel, a mely szokás szerint csudákat müveit s egyik apró, de nem csekély jelen­tőségű tényezője lett a világraszóló fontosságú béke­kötés létrejöttének. A szepsiszentgyörgyiek e hir hal­latára, még csak meg sem lepődtek, olyan termé­szetesnek tudják az indaszesz jól ismert hatását. Alagi versenyek. Az alagi lóversenyek a kö­zönség állandó, fáradhatatlan érdeklődése közepette folynak. A meeting meghozta a mifelénk, de magán a versenypályán is népszerű Pejacsevich grófi is­tálló sikereinek lánczolatát. A sárga-kék öves dressz olyanforma szerepet kezd játszani manapság az alagi gyepen, mint egykor itt a Geist-istálló volt; minden számításnak első tétele az istáló jelöltjének esélyé­nek megállapítása. A magyar idomitóval, magyar .stállófiuval dolgozó istálló komoly munkája megér­demli ezt a népszerűséget és a szerencse mosolygó jutalmát, mely gazdag futamokban jut számára, ér- dekfeszitő küzdelmek közepette. Egy kis fin elhatározása. Érdekes történet, valóságos kis dramolett jár szájról-szájra a Rákos vidékén. Egy szentmihályi becsületes családapa küz­delméről beszél a história, ki mint kisebb üzletem­ber minden erejét felhasználva verejtékezik a min­dennapi kenyérért, hogy szép családját, hűséges hit­vestársát és hét szép gyermekét eltarthassa. A nehéz viszonyok azonban minden jóakaratot meghiúsítanak. A becsületes család a nyomorral küzködik ugyannyira, hogy a legkisebb fiú, a tízesztendős Vilike nem néz­hette tovább a jó apa szenvedését, hanem fájdalmas búcsút vett testvéreitől s elindult világgá, hogy maga tegyen kísérletet, hogy önmagát eltarthassa. Ä szülei tudtán kívül vándorútra tért szőke fiúcskát meglátta a határban, kiskendőbe takart csomagocskájával, köz­ségünk egyik ismert vezérférfia. Vallatására a bus gyermek elárulta szándékát, mire a jó bácsi meg­sajnálva őt, felvilágosította szándékának dőreségéről és gondos intelemmel haza küldte megrémült szülei­hez s adott neki egy szentmihályi ref. templom-sors­jegyet. A jó gyermek és az egész család most szo­rongva várják az októberi sorsolást s kérik a jó Istenkét, hogy nekik juttassa a 10.000 koronás főnye- íeményt, a mi jólétüket egyszeriben visszaszerezné. Borvásár. Múlt hó nov. 30-án tartották meg a fővárosi borok utolsó árverését Kőbányán a Kálnoky pinczében. A közeledő szüret miatt azonban az ered-

Next

/
Thumbnails
Contents