Rákos Vidéke, 1905 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1905-08-20 / 34. szám
34. szám. RÁKOS VIDÉKE 7 Síremléket Zsolnay Károlynak. Rákosszentmihály község közönsége körében Pálfi János kezdeményezésére nagy arányokban indult meg újból a gyűjtés a hirtelen elhunyt szegény Zsolnay Károly síremléke javára, a mely czélra a Rákosszentmihályi Sporttelep már szép összeget gyűjtött össze a saját kebelében is. Gyüjtőivek vannak Pálfi János, Keller Gyula, Schwarczl József, Spanraft Ágoston, Muszály István helybeli lakosoknál és a Rákos Vidéke szerkesztőségében, a hol bármily összegű adomány aláírását köszönettel fogadják. A gyűjtést szeptember 10-én zárják le, mert az a czél, hogy Mindenszentek napjára a síremléket fel lehessen állítani, a mi annál kegyeletesebb óhajtás, mert november 4-én Zsolnay- nak a nevenapja. A kinek szivében a hála és kegyelet legkisebb szikrája él: nem hallgathatja közömbösen a szentmihályi jóbarátok szép igyekezetét. Egy ritka jó ember példás buzgóságáért fejezi ki az utódok köteles és szívből fakadó háláját minden fillér, a mit Szentmihály ez igaz hívének emlékezete oltárán áldoz. Az ilyen áldozat füstje mindenkor kedves, igazán tetsző az Urnák. A «Rákosszentmihályi Polgári Dalkör» f. hó 14-én tartotta első hangversenyét Gaál Pál zenetanár vezetése alatt, a Belényi-féle vendéglő helyiségeiben. A dalkör első szárnypróbálgatása — öntudatosan kerüljük a banális jelzőket — teljesen sikerült. Sikerült úgy, hogy tanár és tanítványok egyaránt meg lehetnek elégedve az első nyilvános szereplés sikerével. Meglepetéssel láttuk, hogy egész napjukat nehéz munkában töltött derék iparosaink mennyire dicséretre méltó igyekezettel fogták föl hivatásukat. Jóleső érzéssel hallgattuk a*- fegyelmezett előadást s az egységesen előadott dalokból mindannyian kiéreztük a sírva vigadó magyar szív lüktetését. Az öt pontból álló műsorból elsőnek a Hymnust adták elő. A programul utolsó pontja mellett ennek a magyar lélekhez nőtt dalnak volt a legnagyobb hatása. Szinte lélekzetvétel nélkül hallgattuk imádság-dalunk egyszerű előadását. A vezető tanár nemes ízlését dicséri, hogy teljesen mellőzte a kisebb dalköröket jellemző hatásvadászatot. A magyar lélek egyszerűségével adatta elő felséges néphymnuszunkat és ezzel a keresetlen előadással fogta meg a hallgatóság lelkét. Duda József tehetséggel és meleg Ízléssel előadott hegedűszólója után a «Bármerre jár . . .» népdal egyveleget hallottuk s ezután a vezető tanár hatalmas technikával és érzéssel színezett zongorajátékát. A műsor utolsó pontját Gaál «Száll a darumadár» férfikarra irt zenekölteménye képezte, mely erősen drámai motívumaival könnyet csalt a hallgató közönség szemébe. Fejlődő zeneirodalmunk száz és száz hasonló tendencziáju dalt terem, de bizonyos, hogy ezekre a dalokra már rég ráborul a feledés, a mikor Gaál alkotása még mindig élni fog irodalmunkban. Dalkörünk első kísérletét elég szép közönség hallgatta végig, de nem olyan, a melyet az előadás méltán megérdemlett volna. Általánosan feltűnt, hogy helyi társadalmunk intelligencziája a kaszinó nagy tagjának családján kívül, teljesen távol maradt. Miután kétségtelennek tartjuk, hogy a távol- maradás ment volt minden czélzatosságtól s arra a véletlenre vezethető vissza, hogy társadalmunk vezetősége azon az estén másodoldalulag volt elfoglalva, meggyőződéssel hiszszük, hogy a jövőben kárpótolni fogják derék iparosainkkal szemben azt, a mit ezúttal elmulasztottak. Az iparosaink köréből alakult dalkör még csecsemőkorát éli s igy a minden irányban szükséges egyetértés fejlesztése megköveteli, hogy az intelligen- czia minden alkalommal kifejezést adjon — úgy mint eddig — az iparos-osztály iránt érzett meleg rokonszen- vének. De mást is elmulasztott társadalmunk értelmisége. Elmulasztotta azt, hogy Gaál tanárnak megérdemelt elismeréssel honorálja azt az önzetlen odaadását és fáradságát, a melyet a dalkör vezetésével és betanításával kifejtett. Ezt az elismerést egyelőre mi pótoljuk és hiszszük, hogy ezt a jeles tanárt zeneirodalmunknak is számottevő erejét, hovatovább maga közönségünk fogja legjobban méltányolni. A szépen sikerült hangversenyt táncz követte, melyen körülbelül 40 pár tán- czolta az első négyest igazán gondos rendezésben. (o—) Az estélyen felülfizettek: Kerékpár kör, Kol- látor Ferencz, Roden Miklós 5 kor., Menartovics Lajos 4 kor., Sipos Imre 3 kor., Takács Imre 1 kor. Ösz- szesen 23 kor. Képviselőtestületi gyűlés. Rákosszentmihály község képviselőtestülete 1905. évi augusztus hó 24-én d. e. 9 órakor rendes közgyűlést tart, melynek nagy- érdekű tárgysorozata a következő: 1. A m. kir. kincstár részére a község által fizetni köteles bor- és hus- fogyasztási adó elhelyezése tárgyában hozandó határozat. 2. Rákosszentmihály nagy község szervezkedési szabályrendeletének letárgyalása. 3. Illetőségi ügyek tárgyalása. Mint e hivatalos tárgysorozatból látható, ez alkalommal kell a képviselőtestületnek a fogyasztási adó beszállítása kérdésében dönteni. Az előttünk levő példák és Pestvármegye hazafias magatartásának hatása alatt nem férhet kétség a határozat előrelátható érdeméhez. Csak az a kívánságunk, hogy a testület egyhangú határozattal adjon súlyt annak, a mit magyar szive és alkotmányos jogi érzéke sugall. A szervezési szabályrendelet tervezete, mely e gyűlés elé kerül, egészen uj, még pedig igen alapos, körültekintő és modern munkálat, mely méltóképpen dicséri mesterét, Krenedits Sándor főjegyzőt. Rákosszentmihály község számára ugyanis még a régi, ideiglenes elöljáróság készített ilyen tervezetet, ; a melyet akkor a képviselőtestület el is fogadott, . azonban a vármegye több tekintetben kifogásolt s megfelelő módosítás czéljából visszaküldött a községnek. Krenedits Sándor nem a módosításokat hajtotta végre, hanem egy körülbelül nyolczvan oldal terjedelmű, teljesen uj tervezetet készített az elmúlt idő tapasztalatain s a szerzett gyakorlati tanulságokon felépítve. Nagy munka vár a testületre e ierve- zet alapos megvitatásával s hisszük, hogy szép feladatát igazán a község javára fogja megoldani. A szabályrendelet főbb intézkedéseinek ismertetését legközelebb megkezdjük. A Népszínház legújabb tagja. Füredi Károlyné, Barts Aranka énekmüvésznőt, kit a szentmihályi közönség is több alkalommal ünnepelt a műkedvelő színpadon, a Népszínház igazgatósága szerződtette. Különös érdekességet ad a szerződtetésnek, hogy a
