Rákos Vidéke, 1905 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1905-08-20 / 34. szám

34. szám. RÁKOS VIDÉKE 5 bizonyítja és elősegíti, örömmel jegyezzük fel, a mint szemünk elé ötlik egy-egy apró adata ennek a csoda­szép haladásnak. Kis, apró momentum ez is, de talán valamennyiünknek kedves: egyik legrégibb telepe­sünk, az országos hirü művész, Spannraft Ágoston festő családja állandó lakosa lett községünknek, hol hosszú évek óta a nyarat szokta tölteni. Az Tlona- utczai családi házat ehhez képest megfelelően átala­kították és kibővítették, egy külön szárny és széles terrasz hozzáépítésével, a melyet legújabban hatal­mas, zsalugáteres szaletli felállításával egészítettek ki. A kétszeresen megnagyobbított kertben kitűnő, családi tekepályát állítottak fel, a vidám család és mindenkor nagyszámú vendégeinek szórakoztatására. Házasság. Dura Máté, az ösmert poéta, kit harmadévi rákosfalvi szereplése alkalmával megsze­retett közönségünk, csütörtökön tartotta esküvőjét Barthalos Lenkével Budapesten. Csütörtöki társaság. A csütörtöki társaság jói sikerült estélyt rendezett e héten Csömörön a vasúti vendéglőben. A társaság jövő csütörtökön hosszú szünet után Czinkotára látogat el, a hol a Langfelder Ábris vendéglőjében vacsoráinak. A társaság a tagok minél tömegesebb megjelenését kéri. A Sporttelep mulatsága. A Rákosszentmihályi Sporttelep-pel sem esett még meg az a balszerencse, hogy a rendes évi nagy mulatsága elázott volna. Múlt szombaton utolérte a balvégzet a kitűnő hír­nevű sportmulatságot is s a közönséget a zuhogó zápor beszorította a Belényi vendéglő tágas belső helyiségeibe, A megszokott nagyszámú közönség tehát ezúttal elmaradt, a mi éppenséggel nem jelenti azt, hogy az ugyancsak megszokott jókedv ne lett volna jelen és uralkodó az intimus, vidám társasá­gon. Tánczos volt bőviben, ropták is körömszakadtig a tágas nagyteremben a Márkus Péter pompás muzsi- jára a párok a különféle tánczokat s a mulatozásnak csak a virradat vetett véget. A kik eljöttek tehát, nem bánták meg a legkevésbé sem. Ä Sporttelep pedig sokféle meglepetését és szórakoztató mókáját eltette a derűs jobb időre. Velenczei éj a Paskál-malomban. Gyönyörűséges estét rendezett e héten csütörtökön a rákosszent­mihályi Sporttelep a Paskál-malomban, körülbelül negyvenöt tagú társaság, köztük húsz hölgy — rán- dult ki a malom vendéglőbe s jókedvű vacsorát tar­tott a pompásan kivilágított kertben. A malom tavat ugyancsak színes lampionokkal és aczetilén reflekto­rokkal világították meg s a társaság feldíszített, virágzott csónakokra, gondolákra szállt, hol valósá­gos velenczei módra gitár, mandolin és flóta-hangok és kar-éji danák mellett élvezték a jól sikerült^tűzi­játékot. A díszítés és rendezés ifj. Spannraft Ágos­ton és Schmiedt Lajos ügyességét dicséri A társaság éjfélutánig kitünően szórakozott, majd kocsikon és részben gyalog tértek haza Szentmihályra. „A Bor“. A szentmihályi társaság legnagyobb része hetek óta szüntelenül „Borozik“, enyhítésül szólva, a mint látható nagy „B“-vel, a mi a Gárdo­nyi remek darabjára utal. Ennek a próbái töltik be mindennapnak az estéjét ; eddig a kaszinóban, pén­tek este óta pedig a Belényi-féle nagyteremben fel­állított uj, tágas és díszes színpadon^ E színpad dísz­leteit a mindig készséges Spannraft Ágoston festette, még pedig a jótékony czél érdekében teljesen díjta­lanul. Az ő szakértő felügyelete alatt állítják fel és rendezik a színpadot s a nagyszabású előadás az ő önfeláldozásának végtelen sokat köszönhet. A dísz­letek a kaszinó tulajdonában maradnak, a mi több hasonló előadás rendezését biztosítja. Spannraft Ágoston nemesszivü áldozatkész­sége nem az első ilynemű ténykedése Szentmihalyon s méltó arra, hogy követendő például állítsuk fel. A darab egyébként Lukács István vezetése alatt már kerekdeden perdül s a szombati, augusztus 26-iki előadás sikere hihetőleg felejthetetlen estéje lesz Szentmihálynak. A mátyásföldi mulatság. A hétfői, aug. 14-iki mátyásföldi jótékonyczélu mulatság, melynek művészi részét Vidor Pálné, a Népszínház igazgatójának neje rendezte — ezideig talán példátlan sikert aratott, a minek magyarázatát könnyen megtalálhatjuk a hang­verseny szokatlanul magas színvonalában. Ilyenféle mű­vészi élvezethez jótékonyczélu mulatság nyári közön­sége rendes körülmények között egyáltalán nem jut­hat hozzá, ez csak olyan módon volt lehetséges, hogy a nemesszivü főrendező férje, a szigorú szinház-direk- tor, e minőségében szolgálatára állott a régi jó má­tyásföldi villatulajdonosok s a kedvelt nyaralótelep tem­ploma javára legjobb erőit önfeláldozóan mozgósította. A rendezés költségei még igy is — a mikor minden csupa szívességből történt — tetemes áldozatot köve­teltek s a sikernek igen nagy mértékét jelenti, hogy mégis meghaladta a tiszta jövedelem a 400 koronát, melylyel a templom-alapot növelték. A műsor első száma Gazdy Aranka művészi sza­valata volt, mely e legkényesebb ízlésű közönséget is hatalmas tapsra ragadta. Kassay Károly követte a dobogón. A Népszínháznak ez az uj s igen hasznos tagja a Szép Iczig dalt énekelte el a «Hajdúk had­nagya» czimü operettből, nagy hatással. Lincz Jenő zongoraművész remekelt utána Mendelssohn Rondo- capriccioso-jának lendületes előadásával. Ledofszky Gi­zella alig győzte ismételni a Boccaccioból üde han­gon előadott dalait. Majd Vidor Pál igazgató ara­nyos leánykája az alig kilencz esztendős Ilonka bá- jolta el a közönséget, Fáy Nándor «Apácza lelkek» ez. monológjának értelmes, kedves és temperamentumos előadásával. Ez a müvészgyermek igaz öröme lehet szüleinek, igazi szinésztalentum, a gyermek bájával meg­aranyozva. Lincz Jenő második zongoraszámával csak bete­tőzte előbbi szereplése sikerének értékét. Balázs Olga lelkes előadása pedig a «Rákóczy» költemény minden szépségét kiemelte és megértette. Komlóssy Emma ope­rett dalai és magyar nótái a kedvelt primadonna meg­szokott ünneplését eredményezte itt is. A tüntető tap­sokat a Boccaccio-beli olasz kettős előadásával hálálta meg, a miben Ledofszky Gizella volt méltó partnere. Kassai Károly lépett utánuk újból a közönség elé s zugó tapsokat csikart ki a «Modell» czimü operette rik­kancsdalának szép előadásával. Csáti Iza és Bálint Béla pajkos cake-walke tánczot jártak, fáradhatatlanul. Az utolsó számot a műsor «meglepetésnek» jelezte s való­sággal az is lett. Petráss Sári és Szirmai Imre éppen az utolsó pillanatban érkeztek meg automobilon a budai nyári színházból, hogy a mátyásföldi közönségnek az Ádám és Éva czimü operettből előadják az egyik leg­népszerűbb duettet. Utitársuk, G. Kápolnay Irén pe­dig azt a bravúros tánczot lejtette el, melylyel a Pró­féta álma czimü operettet néhány előadásnak megmen­tette. Szirmai még ráadásul «Siófoki kuplékat» is éne­kelt. A publikum nem tudott hova lenni a jókedvtől s szűnni nem akaró tapsokkal fejezte ki megelégedését és háláját. A háromnegyed 12 óráig tartó hangverse­nyen egy pillanatig sem unatkozott senki s a jókedv csak fokozódott a következendett vacsora és reggelig tartó tánczmulatság során. Ez az estély emlékezetes lesz a mátyásföldi jóhirü mulatságok történetében is. (V. L.) Árverések. Rákoskeresztúr: Szemkó Gyula. Ház és házhely. Kikiáltási ár: 1073 kor. Szept. 4-én, d. e. 10 óra. Községháza. — Rákoskeresztúr: Lusztig Ár­min és neje: Lakóház. Kikiáltási ár: 1606 kor. Szept. 5-én, d. e. 10 óra. Községháza.

Next

/
Thumbnails
Contents