Rákos Vidéke, 1905 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1905-01-22 / 4. szám

4. szám. káros vidéke 5 A részvénytársaság vezetősége mindeddig nem tudta elérni azt, hogy e felszólamlását a hatóságok figyelembe vették volna, s ezek makacs ellen­állása következtében tiz éven keresztül fizette a részvénytársaság az adót, melyet úgy állapítottak meg, hogy az említett vagyoncsökkenést figyelembe nem vették s annak értékével az adóalapot nem apasztották. A lóvasut társaság régi vezetősége már lassanként le is mondott róla, hogy jogosnak vélt igényét érvényesíthesse, mígnem Pálfi János elfog­lalván a társaság elnöki székét, újból czéljául tűzte ki, hogy álláspontjának a hatósági szentesítését ki­vívja. Az ő szaktudásának és buzgalmának érdeme, hogy a közigazgatási bíróság, mint legfelsőbb fokon Ítélő forum, az alantasabb hatóságok álláspontjával homlokegyenest ellentétben, a lóvasut társaságnak adott igazat s ehhez képest a részvénytársaság adó­jának megfelelő leszállítását rendelte el. A társaság az elévülési határidőn belül visszamenőleg is vissza­kapja a külömbözetet, nagy összegre rúg azonban az a megtakaritás, melyet az engedélyidő hátralevő időtartama — csaknem húsz év — alatt elér. A nagyérdekü Ítélet szövegét szószerinti alak­ban a következőkben ismertetjük: Ő Felsége a király nevében a magyar királyi közigazgatási bíróság a puszta- szentmihályi közúti vasút részvénytársaságnak tár­sulati adóügyét, melyben az adókivető bizottság 1904. évi május hó 10. napján 225. szám alatt kelt határozatával az 1904. évre 778 korona 50 fillér társulati adót állapított meg s ezt az adófelszámo­lási bizottság 1904. évi junius hó 24. napján 175. szám alatt kelt határozatával Il-od fokban is fentar- totta, a nevezett fél által beadott panasz folytán 1904. évi november hó 11. napján tartott nyilvános ülésben tárgyalás alá vevén, következőleg ítélt: A magyar kir. közigazgatási bíróság a panasz­nak helyt ád s kimondja, miszerint az adóalapból a kisorsolt részvények beváltására fordított és az értékcsökkenési tartalékalapba helyezett összegek levonandók, az adó pedig ehhez képest leszállítandó. Indokok: Az 1875 évi XXIV. t.-czikk 1-ső §-a értelmében a részvénytársaságok üzleti jövedelmeik után adóz­nak, adóköteles jövedelemnek pedig a törvény 3. §-a szerint, az adóévet megelőző három évi üzleti ered­mény átlaga veendő, azt az összeget azonban, me­lyet panaszos részvénytársaság az 1901. 1902. és 1903. években kisorsolt részvényeinek beváltására fordított, üzleti jövedelemnek tekinteni nem lehet. Ugyanis arra való tekintettel, hogy a panaszos részvénytársaság által épített vasút, összes tartozé­kaival, az engedélyezési idő lejártával ingyen és te­hermentesen megy át Budapest székesfőváros, illetve az államkincstár tulajdonába, kétségtelen az, hogy a vasút építésbe fektetett részvénytőke eme háramlási jognál fogva az engedélyezési időtartam alatt elvész és igy az évi nyers bevételek egy része tőkebefek­tetésből származik, a mely tőkebefektetés számsze­rűleg azokban az összegekben nyer kifejezést, a mely összegeket a részvénytársaság a részvények törlesz­tése fejében engedélyokmányának 12. §-a értelmé­ben vállalt kötelezettségénél fogva évenként kifizet. Emez indokból a panaszban foglalt ama kérelemnek, hogy a részvények törlesztésére fordított összegek az adóalapból levonassanak, helyet kellett adni. Hasonlóan helyet kellett adni ama kérelemnek is, hogy az 1901. 1902. és 1903. években az érték- csökkenési tartalékalapba helyezett összegek az adó­alapból szintén levonassanak, mert a fent idézett 1875. évi XXIV. t.-czikk 4. §-ának 6. pontja értel­mében, nemcsak a gépek és gyári eszközök, hanem az egyébb üzleti fölszerelések elhasználása által oko­zott értékcsökkenések pótlására alakított tartalék- alapba helyezett összegek is levonandók a nyers jö­vedelemből stb. Wekerle s. k. elnök. Benedek s. k. előadó. Hírek. Göbel tlr. esküvője. Oöbel József dr. székesfővá­rosi X. kerületi orvos február 2-án, Gyertyaszentelő boldogasszony ünnepén, délben fél I órakor tartja esküvőjét bájos arájával, Fodor Margittal, az erzsébet­városi róm. kath. plebánia-templomban. Kedves ba­rátunk esküvőjén bizonyára teljes számban találkozik a Rákos vidéke közönsége. Heyder Ödön dr. üdvözlése. Heyder Ödön dr., a gödöllői járás újonnan megválasztott főszolgabirája e hét elején maga köré gyűjtötte a járása területén működő községi jegyzőket s vidám lakoma kereté­ben tartotta meg uj tisztébe formaszerü beiktatását. Az uj főbírót a jegyzők kara lelkesen ünnepelte. Csütörtöki társaság. A csütörtöki társaság tagjai fényes vendégszeretetet élveztek e héten Csömörön, hol dr. Kaszelik Gyula ügyvéd, a társaság egyik régi illusztris tagja meghívására jelentek meg. Egyike volt ez a nap a legsikerültebb összejöveteleknek, melyre a baráti összetartás gondtalan öröme borított vidám derűt. Az első felköszöntőt dr. Läufer Lajos, a ház távollevő úrnőjére mondotta, kinek gondos­kodó szelleme azonban ott lebegett a vendégsereg felett. A szives házigazdát is vetélkedve ünnepelték prózában és versben A csütörtöki társaság két következő összejöve­tele Mátyásföldön lesz, a hol egy része a választá­sok napja és illetőleg az ünnep ellenére is találkozást adott. Halálozás. Mélyen megrendítő gyászeset gyűj­tötte össze a Rákosmező résztvevő közönségét e hé­ten Csömörön. Krenedits Sándorné szül. Bitskey Ilona, a rákosszentmihályi községi jegyző fiatal neje s Bitskey Gyula, Csömör község jegyzőjének forrón szeretett leánya, hosszas betegség után csendesen elhunyt. Impozáns volt a vigasztaló részvét megnyil­vánulása temetésén, melyet Csömörön tartottak a gyászbaborult szülői házból. Tömött sorokban vonult fel Csömör, Rákosszentmihály és a szomszédos köz­ségek könnyező közönsége, hogy a végső tisztessé­get megadják a kora ifjúságában lehervadt boldog­talan halottjuknak. Zenevizsgálat. A Lovas-féle zenekonzervatórium január 15—20-a közt tartotta vizsgálati hangverse­nyét, a melyen nem mindennapi feltűnést keltett egy ritka zongora-talentum szereplése. Győri Gi­zella a maga szorgalmából haladt tudásban és csil­logó technikában olyan fokra, hogy egyenesen a VI. osztály kebelébe vették fel. Briliáns játéka zajös tapsokra ragadta a hangversenyek nagyszámú közön­ségét, mely egyhangúlag elismerte, hogy egy ritka szabású tehetség első megnyilvánulását élvezte. Fel­tűnt még pompás hegedüjátékával a szentmihályi szerepléséről ösmert Duda József, valamint Sarlós Istvánná, Besze Ilonka stb. Sporttelep. A rákosszentmihályi Sporttelep szer­dára, január 25-ére kitűzött választmányi ülése az

Next

/
Thumbnails
Contents