Rákos Vidéke, 1905 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1905-06-11 / 24. szám
2 RÁKOS VIDÉKE. 24. szám. tétlenül tartós állapot.-Mert utoljára is az erkölcs és eszmény mint ideális világ — melynek reális világgá kell alakulnia — Istenben álló világ. Annak élete Istenben van és Istenből van. S mint olyanban nincsen és nem lehet semmi rossz. Meg lehetünk tehát győződve, hogy ha még ma találtatnak is rosszak, azok mint alaptalan és múló dolgok egykor lenni megszűnnek. Eme hitünkre, eme meggyőződésünkre nézve Jézus a fenséges példa. Birtokunkban van az Ő mennyei vallása. Öt követtük; az Ő tanításai szerint higyjünk és éljünk, kérvén törekvésünkre Istennek kegyelmét, mireánk pedig megáldó Szentlelkét, a mely a Jézusban vetett hitnek Ígérete mellett ezen a napon kitöltetett az első tanítványokra, s a mely ilyen Ígéret mellett adatik ma és mindenkor minden hivő kereszténynek, amint Írva van az evangéliumban: „kitöltetik az minden tettre, fiakra és leányokra, vénekre, szolgákra és szolgálóleányokra11. Ezért van nekünk pünkösdi örömünnepünk! Évzáró vizsga és próbafőzés a rákosi gazdasági és háztartási iskolában. Junius 5-én d. e. tartotta a X. kér. rákosi gazdasági és háztartási iskola évzáró vizsgáját. Magáról a vizsgálatról, mely Világhy Károly dr. iskolaszéki elnök elnöklete alatt folyt le, kevés mondani valónk van. Az egyes osztályvezetők és szaktanárok lelkiismeretes ambíciója, meleg ügy szeretete, mely- lyel osztályuk növendékeit a gazdaság és háztartás ismereteinek alapos elsajátítására oktatták, már az első kérdések feltételénél és az azokra adott világos, érthető és szabatos feleletekből kitetszett. Megtudta e feleletekből mindenki, hogy a rákosi gazdasági és háztartási iskola, — melynek lelkes vezetője, lelki- ismeretes és a legparányibb dolgok iránt is figyelmes igazgatója Stelly Géza, — nem a külsőségekre kicsinyes, semmitérő, de nagyotmutató dolog reprodukálására törekszik; hanem minden munkájának, minden tanításának végcélja az, hogy növendékeit az élet küzdelmes útjaira előkészítse és a megélhetéshez szükséges ismeretekre megtanítsa. Ezen tudásának, ezen munkásságának adta bizonyságát a rákosi gazdasági és háztartási iskola a mai vizsga napon. Az elvetett mag nem hullott terméketlen talajra a tanítótestület munkája nem veszett kárba, mert e vizsga bizonysága volt annak, hogy az iskola növendékei az országnak hasznos^ okosan és szakszerűen, gazdálkodó, értelmes polgárai lesznek. Az évzáró vizsga fénypontja a háztartási iskola leány növendékei által készített próbaebéd volt. Már az asztalok Ízléses dekorálása, a terítés ügyessége is általános elismerést keltett. Itt láttuk kiállítva a háztartási iskola leány növendékeinek kézimunkáit, melyek Rózsay Valéria, Stelly Ilona és Sze'tsy Mi- hályné jó Ízlését, tudását dicsérik. Csupa hasznos dolog van itt kiállítva. Női fehérnemüek remek azsurozással, díszes betétekkel, Ízléses, de egyszerű, s a mi a fő, kevésbe kerülő női ruhák. A fiuk munkája is itt van kiállítva. Stelly Géza igazgató növendékei szintén gyönyörű dolgokat produkáltak. Az Ízléses faragások, stilszerü és magyaros mintájú kézműipari dolgok igen meglepték az egybegyült díszes közönséget. Csakhamar megszólalt az ebédhez hivó csen- getyü hangja és az asztalhoz, akarom mondani asztalokhoz ültünk, mert voltunk vagy hatvanan, — hogy a háztartási iskola derék és fáradalmat nem ismerő vezetőjének Prückler Mária k. a.-nak a „jó Mici néninek“ főztjét megizleljük. De ma ő nem főzött, csak dirigálta növendékeit; kik nagy örömmel, de gondteljes arccal sürögtek-forogtak a tűzhely körül. Hogyne! A jó ebéd a háziasszony legfőbb dicsősége, — és ma ők voltak a háziasszonyok. A leves elköltése után a gondteljes arcok felderültek. Mindenfelől csak a dicséret, az elismerés hangja hallatozott. A tüztől, meg egyébtől piros arcocskákat, most már az öröm a megelégedés pírja borította. Az első háziasszonyi siker. Világhy Károly dr egy drb aranynyal fejezte ki elismerését, mely a legszorgalmasabb háztartási növendéknek jutott. E helyen, bár igen sajnáljuk és fájlaljuk, egy szomorú dologról is meg kell emlékeznünk. A rákosi iskolaszék, mely pedig tudtunkkal évközben igen sokszor látogatta az iskolát, azt már nem tartotta érdemesnek, hogy e vizsgaebédre eljöjjön. Nem szólunk azokért, kiket hivatásuk, vagy egyéb okok tartottak vissza (nem értjük ezalatt az egy korona ebéddijat, mert nem hisszük, nem hihetjük, hogy ez ok lett volna az elmaradásra). A mi szerény .véleményünk az, hogy az iskolaszéknek nem az iskolalátogatás legyen a legfőbb gondja, vannak arra sokkal hivatottab egyének is ; hanem ily alkalomkor látogassa meg az iskolát s kövesse elnökének jó példáját. Sokkal nemesebb, sokkal üdvösebb cselekedet visz végbe e jó példa követése által, sokkal nagyobb tisztelete és szeretete lesz az iskola növendékei előtt, mintha napszámba látogatja az iskolát és a tanítót az ő nagy és fáradságos munkájában zavarja. — Jótékonykodás, anyagi áldozatok hozása a kultúráért, a szegénygyermekekért, bármily csekély legyen is az, ez az iskolaszék legfőbb kötelessége. Az iskolaszéknek csupán egy tagja Szenes Simon jelent meg az ebéden, ki lelkes szavakban fejezte ki köszönetét és háláját az iskola igazgatójának és az egész tanító testületnek. A próbaebéd étlapja a következő volt: 1. Gombaleves rántott borsóval, vagy becsinált leves csipettel; 2. Beafsteak; 3. Hagymán párolt fölsál ötféle körzettel; 4. Borjusült zöld salátával; 5. Túrós és baraczkoslepény, diós csík; 6. Diós créme, csokoládé torta; 7. Fekete kávé.
