Rákos Vidéke, 1905 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1905-01-15 / 3. szám
4 RÁKOS VIDÉKE 3. szám. a dabasi járásban mint községi jegyző kezdette meg s volt módja alapos ösmereteket közvetlen tapasztalásból meríteni. Egyenes, igazságszerető jellemű férfiú s rendkívül szorgalmas köztisztviselő. Megválasztatása határozott nyereségünk. Érdekes jelenség s értesültségünk megbízhatóságára jellemző e választás egész eredménye, a menynyiben — bár nagyon heves küzdelem fejlődött ki a szavazáson — valamennyi állást azokkal a tisztviselőkkel töltött be a vármegye, a kiket, mint legkomolyabb jelölteket, már hetekkel ezelőtt megjelöltünk. A szolgabiróvá megválasztott Tahy István szin- ! tén rendkívül szimpátikus tagja a vármegye tisztikarának s mint lelkiismeretes és világos értelmű tisztviselő ismeretes. A választás részletes eredménye kiküldött tudósítónk jelentése szerint a következő: Főszolgabíró lett: Heyder Ödön dr. 194 szavazattal, Madarász Adorján 133 és Földváry Bertalan 16 szavazata ellenében. Almásy Sándor tb. főszolgabíró és Girardi Rezső szolgabiró visszalépett. I. oszt. szolgabiró lett: Tahi István 156 szavazattal, Almásy Sándor 134 szavazata ellenében. II. oszt. szolgabiró lett: Halász Móricz 149 szavazattal; Katona Lajos 61, Romeiser Vilmos 54 és Baross József 7 szavazatot kapott. Kitüntetés. A király Greszler Vilmos kisujfalusi, nógrádmegyei földbirtokost, a gazdasági téren szerzett érdemei elismeréséül a Ferencz József-rend lovag- keresztjével tüntette ki. Greszler, mint rákosszent- mihályi háztulajdonos, különösen családja révén általánosan ösmert vidékünkön s a királyi kitüntetéssel igen jelentős közhasznú tevékenységéért nyerte el jutalmát. Évtizedeken át buzgó munkatársa volt Darányi Ignácz volt földművelésügyi miniszternek, kinél a jószágigazgatói tisztet is töltötte be. Hálátlanság. Hála ? Hát még ilyet is képzel valaki a mai világban! A hálátlanságnak is vannak azonban fokozatai s az a példa, a mivel az egyik legutóbbi szentmihályi eset szolgál, még a legpesszimistább embereket is megdöbbentheti. A történet igen egyszerű. Egy kicsike fiúcskáról szól az ének. Szülei földhöz ragadt szegény zsidók, kik jobb jövő reményében elvitorláztak Amerikába, kincset, vagyont szerezni. A kis fiút egy igen szegény rákosszent- mihályi kofaasszonyhoz adták dajkaságba. Az asz- szony, a ki egyébként gyermektelen, csakhamar megszerette a gyermeket és bár maga is fáradságos munkával kereste a kenyerét, egy cseppet sem törődött vele, mikor a szülők a fiúcskát a nyakában hagyták és kivándoroltak. Évek során át hirt sem hallott róluk a derék asszony, a kinek nemcsak a neve Szives. A fiú felcseperedett s a nevelőanyjának napról-napra több hasznos szolgálatot tett. Ügyesen forgolódott a piaczon az árukészlet körül, szóval a fáradság és költség jutalmát nyerte a fiú igyekezetén. Szivesné szépen iskolába is járatta s már csaknem saját gyermekének tekintette a fiút, midőn a múlt héten általános meglepetésre beállít házához a gyermek anyja, ki az uj világból jött haza látogatóba. Hálálkodott is eleget fia becsületes gondozásáért s egyelőre 20 koronát adett a nevelőanyának a hála előlegéül. A jó asszony úszott a boldogságban, azonban néhány óra sem telt belé, hogy keserű valóra ébredt. A hálás szülő összepakolta fiának minden motyóját s mindenestől, búcsú nélkül elment: megszöktette a fiát, kit állítólag elvitt magával tengerentúlra. Most már nagyocska a gyerek, tehát maga is hasznát veheti. Ez lett a jutalma a sok évi gondozásnak. Se fiú, se köszönet. A legérdekesebb pedig e dologban, hogy a háládatos szülő, hir szerint, ezt a kis fogást mással is megcselekedte s másik gyermekét is hasonlóképpen vitte el magával. A törvénybiró lemondása. Neszt János, Rákosszentmihály község törvénybirája, nagymértékű egyébb elfoglaltsága miatt törvénybirói tisztéről lemondott. Személyében a község egyik szorgalmas munkása vonul vissza a köztevékenység teréről. Ritka égi tünemény. Csütörtökön éjjel pont fél két órakor ritka égi tünemény ejtette bámulatba Rákosszentmihály virrasztó lakosait. Csudásan nagy, tündöklő fényű meteor szelte át a napnyugati égboltot. A meteor hullása aránylag igen lassan történt s több másodperczen keresztül vonult végig, rézsut az egen, hosszú fénycsikot hagyva maga mögött, mint valami üstökös. Ezer apró szikra villant meg nyomában, s maga a meteor, mely bevilágította a fél mennyboltozatot, rendes csillagfényből kékes villámfénybe csapott át,- majd lassanként izzó, szürkés zöld, végre vakítóan fehér lett s mielőtt a látóhatár szélét elérte volna, eltűnt. — Az érdekes tünemény az országos meteorológia intézet figyelmét is magára vonta. Említést érdemel, hogy a ritka meteorból Bugyi Ferencz József két példányt látott. A berekedt duda. Rákosszentmihály községnek egyik ritka különlegessége a mi derék, kis lóvasu- tunk, mely még ama néhai fővárosi „svájczi mellék- izf1 sem nélkülözi, a melyet annak idején Sipulusz a budapesti boldogult lóvasutnak tulajdonított, a tülkölő kocsijai révén. A mi lóvasutunk egyik fontos és jeles kelléke a duda, a melyet nem csak akkor kell fujniok a kocsisoknak, a mikor valami akadályt látnak a síneken, hanom jelezniük kell vele a kocsi közeledtét, hogy a késedelmeskedő utasok csábitó szavára hanyatthomlok rohanjanak a kocsira. Lakosságunk annyira hozzászokott a hasznos dudajelhez, hogy e nélkül már el sem indul s ha a kocsis hanyagul kezeli, lekésik a vonatról. Az utóbbi időben több olvasónk panaszolta, hogy nemgondoskodnaka kocsisok kellő szorgalommal a tülkölésről s ebből sok kellemetlenség származik. A kocsisok azzal védekeznek, hogy a dudaállományt megviselte az idő meg a hideg s igy nem bírják elég szuszszal a dudálás fáradságát. Ez apróságot, mely közönségünk szempontjából igen lényeges dolog, melegen ajánljuk a buzgó lóvasúti igazgatóság figyelmébe s kérjük, hogy ne sajnálja a garast egy pár tülök beszerzésére, vagy pedig pótfujtatókat alkalmazzon a kocsisok torkába. Szóval erélyesebb dudálásért esedezünk. Felülfizetések. A rákosszentmihályi kerékpáros kör Szilveszter-estélyén a múltkori adományokon kívül még a következő felülfizetések történtek : Láng Jakab 2. — Weinberger Ede 2. — Hirsch István 2 kor. A rendezőség az adományokat pótlólag köszönettel nyugtázza.