Rákos Vidéke, 1905 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1905-05-21 / 21. szám
RÁKOS VIDÉKE. észszerűen alkalmazott fentartó eszközük, a malter csak, mely az épület köveit összetartja. Külsőség, a mely az eszmei tartalmát fedi s a magasabb czélt a mindennapisághoz alkalmazkodó köntösbe öltözteti. Ki az a botor, ki egy monumentális épület művészi bírálatánál a malter szinéről alkotna véleményt? Egyenesen kötelesség tehát, hogy társadalmunk eme tényezőinek működését ezentúl is a megszokott éber figyelemmel kisérjük és lelki- ismeretes bírálattal ellenőrizzük. A Rákosvidékén most eleven mozgalmat tapasztalhatunk s nem titkolható örömmel látjuk, hogy intézményeink napról-napra fejlődnek. Rákosszent- mihályon csak most, szombat este ünnepelte egyik okvetlenül nagy hivatásu egyesület első igazi szárnyabontását. A rákosszentmihályi kaszinó uj, saját helyiségeinek megnyiltát értjük, a mi a kissé hányódtatottan kezdődött intézmény feltétlen boldogulását és reménynyel teljes jövőjét jelenti. A kaszinó ügye nyílt pályára került s társadalmi hivatása kibontakozik. Ez a tárgy bizonyára elég méltó a gondos megfigyelésre. A másik, régebbi tevékeny társadalmi egyesülete Szentmihálynak, a Sporttelep, szintén uj élet kapuján lép keresztül. Ez az egyesület, mely elsősorban a közönség egy külön részének specziális szolgálatán fáradoz és a társadalmi élet fellendítésén számottevő sikerekre emlékezhetik a múltból, — bizonyára szintén nem fog lankadni abban, hogy kötelességét híven és odaadóan teljesítse. De mindezeknél még fontosabb e hét történetében a rákosfalvi mozgalom. Rákosszentmihály helyzete mindenkor, talán még legviharosabb napjaiban is kedvezőbb volt, mint Rákosfalváé, hol társaséletet a szó teljes értelmében mindeddig megteremteni alig-alig sikerült. A mit egyes vezérférfiak igazán nagyra- becsülhető fáradozása müveit, szép volt és dicséretes, sokszor talán bámulatra is méltó, de azt, hogy Rákosfalván igazi társasélet pezs- düljön, izről-izre összetartó társadalom alakuljon s a közönség a közéleti szereplésből őszinte és lelkes részt kívánjon — eddig elérni nem lehetetett. A mai nappal a Rákosi polgári kör bont zászlót, olyat, a mely köré vezetősége nagy hévvel csoportosult s a mely méltó arra, hogy a község polgárságát fellelkesitse s közös, egyesüli munkára vezesse. Meglátjuk, miként gyűlnek alá a hívek, hiszszük és reméljük, hogy hozzá méltóan számban és lelkesedésben egyaránt. fl rákosi polgári Kör uj programja. A legutóbb némi rázkódtatásokon keresztül ment Rákosi polgári kör a legközelebbi napokban rendkívüli közgyűlést tart, amelyen a tisztikart és választmányt kiegészítik, megállapítják a kör ez évi uj költségvetését és az uj munkaprogrammot, melyet 21. szám. Stelly Géza alelnök vezetése alatt a választmány a következőképen szerkesztett meg: A „Rákosi polgári kör“ munkaprogrammja. Körünk alapszabályai 2. §-ában feladatait kör- vonalozván, három irányt jelölt meg: a társasélet megteremtését, a politikai élet irányitó fejlesztését, és Rákosmező helyi érdekeinek gondozását. Munkaprogrammunknak tehát e három irányban kell a legközelebbi teendőket kijelölnie. I. Első a Haza ! Ha hazánknak szabadságát, függetlenségét nemcsak kivívni, hanem megdönthetetlen alapokra fektetni akarjuk, hazafias polgári kötelességünk a függetlenség eszméjét, melyért ma fejlődő politikai életünk országszerte lángol, a mi kis körünkben is fentartani, terjeszteni, hogy a nép széles rétegében erős gyökereket verjen. 1. E czélból a „Polgári kör“ helyet ad a függetlenség elvét valló polgárság összejöveteleinek, ünnepélyeinek a választmány által meghatározott időben és helyiségben, jelvényeiket befogadja s megőrzi. Más politikai elvet vallók hasonló igényei fölött ésetről-esetre a választmány határoz. A politikai érintkezés, gyűlések és ünnepélyek módozatai a választmány által úgy intézendők, hogy ezek a körnek más elvet valló tagjait a társas érintkezésben ne akadályozzák. 2. Hazafias polgári kötelességünk a magyar nemzeti állam kifejlesztését czélzó kulturális munkákban résztvenni. Körülöttünk egész gárdája működik az egyesületeknek, társulatoknak, iparfejlesztő intézményeknek, a közművelődés és emberszeretet csendben folyó szent munkáinak, mikről alig vettünk tudomást; de ezek mindenikében az egyes polgár anyagi okokból nem is vehet részt. Ám a polgárság által fentartott „Körnek“ rendelkeznie kell az erkölcsi és anyagi erővel, hogy ezeket az intézményeket támogassa, sikeres működésüket előmozdítsa a legszerényebb módon bár. A kör részt fog venni, mint tag, hozzájárulásával, vagy mint cselekvő tényező azon törekvésekben, melyek a) magyar nyelv terjesztését czélozzák (a tiszta magyar társalgási nyelv általánosítása, névmagyarosítás) ; b) az ifjúság testi és lelki hazafias szellemű ki- fejlesztését munkálják (az ifjúság test- és szellemfejlesztő játékainak, mulatságainak pártolása, jutalmakkal, kitüntetésekkel serkentése, azokban példaadó részvétel. Harcz az alkoholizmus ellen); c) a magyar ipart és kereskedelmet pártfogolják és az idegen ellen védik (a polgárság tömör össze- állása a hazai ipartermékek fogyasztására) ; d) a termelő osztály érdekeit szolgálják és képzettségét emelik (a földmivelők, majorosok, tehenészek önsegélyző szövetkezetbe vonása, ismeretterjesztő felolvasások);
