Rákos Vidéke, 1905 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1905-04-30 / 18. szám

6 RÁKOS VIDÉKE 18. szám. Baleset. Stoffer Gyulát, a közismert csömöri vendéglőst, nemrég sajnálatos baleset érte. Meg­csúszott s lábát törte, mely miatt hosszú orvosi ke­zelésnek kellett magát alávetnie. Mint értesülünk a beteg állapota szerencsésen javul s felgyógyulása mielőbb remélhető. Épitömunkások mulatsága. A rákosszentmihályi épitőmunkások jól sikerült mulatságot rendeztek husvét vasárnapján a Mazáts-féle vendéglőben. A vig estének nagy közönsége volt. Borfogyasztási adó. Rákosszentmihály lakossága tavaly sokat panaszkodott a miatt, hogy a bor- fogyasztási adót tételenként vetették ki s az ellen­őrzés tetemes kellemetlenséget okozott. Az elöljáró­ság ez évben a magánfogyasztókkal szemben előzé­kenyen felajánlotta, hogy átalány-összegben egyez­kedik ki. Ismételt felhívás és hirdetés eredményekép a kitiizütt határidőn belül hetven magánfogyasztó ajánlott fel átalányösszeget, melyre nézve az egyez­séget az elöljáróság meg is kötötte. A jelentkezők csekély száma bizonyos elkedvetlenedést okoz az elöljáróságban, mely a közönség kivánatának teljesí­tésén fáradoz, a közóhajtásnak tesz eleget s közönbösséggel találkozik. Ez a közömbösség érdeke­sen jellemző a magyar közönségre, mely buzgó a zúgolódásban, ha kényelmetlensége akad, viszont azon­ban a legkisebb fáradságot is gyakran sajnálja a saját érdekétől is. Legfőképpen pedig gyűlöli az adót s önkénytesen még akkor sem akar adózni, ha igy olcsóbb. A község azokra a borfogyasztókra, kik átalányösszeget nem ajánlottak fel, tételenként veti ki a borfogyasztási adót. Az Amatör. A húsvéti ünnepek alkalmából díszes albumnak is beváló ünnepi számmal lepte meg ol­vasóit „Az Amatőr“. Ez a fiatal képes folyóirat — mitsem törődve a kezdet nehézségeivel — halad a kitűzött czélja felé : a fényképezést hazánkban is a művészetek sorába emelni és a művészi fényképezés kultuszának sok-sok hívet toborzani. A most meg­jelent 14-ik szám szenzácziója a Tóth Béla Író­nak, Lux Terka Írónőről készített művészi arcz- képtanulmánya, és a Forgách István gróf és Junga Sebő készítette „Ki a legény a csordában“ ez. ké­pek. Ezek a lap művészi műmellékletei. Tóth Béla tunisi levele és Lux Terka intim leleplezései, Adorján Andor — Párisban élő irótársunk — érdekes közleményei, az esztétikai és szakszerű czik- kek egész sorozata, a lap bő rovatai és külföldi tudósításai, melyeket a legmüvészibb amatőr-fényké­pek egész sorozata tarkit, legszebb hazai folyóira­tunkká emelik „Az Amatőr“-t. Az a művészgárda pedig, a mely a külföldi tanulmányutjáról nemrég visszatért lelkes szerkesztőt, — Kohlman Artur dr.-t a „kezdet“ küzdelmeiben támogatja, méltó ügy szol­gálatába állott. A Zászlónk áprilisi száma. Ez a húsvéti szám egyúttal. Már az üde, szellős művészi czimkép (egy távolba néző fehér matrózruhás fiú a hajókorláton) beleringatja lelkünket a friss, ruganyos tavaszi han­gulatba, mely a „Zászlónkénak mind a 32 lapjából felénk áradt máskor is, de ezúttal talán különösebben. A szöveget most is 32 tiszta kivitelű kisebb-nagyobb, komoly és vig kép díszíti. Tartalmába a czikkek czimei adnak bepillantást: Exsurge (gyönyörű hús­véti vers). Áttörték a Szimplont. Morgan kapitány kalandjai. Labdáztak-e régen a diákok ? Vannak-e tenger alatt járó hajók és minő a berendezésük ? „Kéményseprő-bagoly“ (humoros diák-elbeszélés). Vágy (remek románcz). Hogy állunk a holddal ? Az orosz hadak vezérei. Az oroszok menekülése. „Az árvízi hajós“ (Wesselényi emlékezete). Az én naplóm (érdekes önéletleirás). Divatos bolondságok. Hitéleti mozgalmak az ifjúság körében. Különösen figyelemre méltó ezúttal a „Fakadó Rügyek“ czimü melléklet, a melyen az ifjak a hazajövő Rákóczyt üdvözlik. Ha valaki megifjitó lelkesedéssel akar töltekezni, olvassa át e beszédeket. A ki pedig kaczagni akar, nézzen át a borítékra. — Ajánljuk családi olvasmányul is a Zászlónkat! Apraja-nagyja élvezetet talál benne. Egész évre 2 K. Uj előfizetők az egész évfolyamot (szeptembertől kezdve) megkapják. Mutatványszámot ingyen és bérmentve küld a Zászlónk kiadóhivatala: Budapest, VII., Damjanich-utcza 50. sz. Egy milliomos életpályája. Egy diszlakomán, melyet egy előkelő fővárosi nagykereskedő tiszteletére adtak abból az alkalomból, hogy udvari szállító lett, az ünnepeknek élete folyása a jelenlevőkre mély be­nyomást gyakorolt. Mint szegény fiatal gyerkőcz került Budapestre s itt egy nagykereskedő czégnél szolgai állást nyert el. Kitartó szorgalma és feltétlen megbízhatósága folytán olyannyira megnyerte főnöke bizalmát, hogy ez beíratta egy kereskedelmi esti tanfolyamra, melyet kitűnő eredménynyel fejezett be. A szolgából igy kereskedelmi alkalmazott lett. Miután azonban nagyon mérsékelt jövedelemben részesült még igy is, egy osztálysorsjegyet vásárolt, melylyel hosszabb ideig játszott, mig végre a szerencse ked­vezett neki és egy főnyereményhez jutott. Egy for­galmas utczán üzletet nyitott és törekvő munkásságát siker koronázta itt is. Üzlete virágzott, és ezenkívül a polgártársak bizalmát és tiszteletét is kivívta ma­gának olyannyira, hogy az iparkamarába és a város­hoz is beválasztották bizottsági tagnak. „Látják, tisz­telt uraim — fejezte be az udvari szállító elbeszélé­sét — ami vagyok és amivel bírok, azt a szerencsés Török bankháznak köszönhetem. Mert ennek szeren­cséje nélkül talán még ma is csak függőviszonyban levő alkalmazott volnék és nem önálló kereskedő.“ Spitz kutyák. Tiszta, orosz faj spitz kutyák olcsó áron eladók. Him és nőstény. Czim a kiadóhiva­talban. Sport. Csütörtökön veszi kezdetét a budapesti verse­nyek tavaszi meetingje. Az első nap főfutama az 1000 drb aranynyal díjazott Batthyány—Hunyady-dij, melynek 1600 méteres pályáján 3 éves és idősbb lovak találkoznak. A 10.000 koronás kezdők verse­nyében teljesen sötét, kétéves csikók vehetnek részt. Kétezer méteres megnyitó-verseny nyitja meg és a Ritter-dij fejezi be a napot, melynek programmján

Next

/
Thumbnails
Contents